A rovat kizárólagos támogatója

„A klímaváltozás mint társadalmi probléma” című írása abból indul ki, hogy jobb szembenézni azzal, hogy a társadalom működésében mi minden akadályozza a klímavédelmi megoldások elterjedését, mint nem venni tudomást róla. Milyen következményekkel járna a ma ismert nagyipar átalakulása vagy a növekvő számú és/vagy jövedelmű világnépesség élelmezése. Struccpolitika, globalizáció-kontra lokalizáció, közbizalom kutatás, Tervezett elavulás.

Milyen hatásai lehetnek a klímaváltozásnak Magyarországon és a Kárpát-medencében a 21. század végére? Mely területeken és hogyan érdemes alkalmazkodni e folyamatokhoz? Beilleszthető-e az ökológiai szemléletrendszer a világ és helyi gazdaságba, jogrendbe? Milyen kifogásokkal, miben bízva igyekszünk kibújni az azonnali cselekvés alól? Struccpolitika, globalizáció-kontra lokalizáció, közbizalom kutatás, tervezett elavulás – többek között ezekről beszélgetett Boda Zsolt politológus-közgazdásszal, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatójával Sarkadi Péter.

Fogyasztásra vagyunk ítélve.

A beszélgetés apropója, hogy július közepén  jelent meg Szathmáry Eörs akadémikus szerkesztésében az Osiris Kiadó gondozásában „A Klímaváltozás és Magyarország” című  kötet, mely közérthető formában ad naprakész, tömör, de a kutatás korlátait, problémáit el nem fedő válaszokat napjaink egyik legégetőbb kérdésére.

A kötet szerzői három nagy téma mentén foglalták össze, amit 2020-ban tudni érdemes a klímaváltozásról:
Az élettelen környezet változása;
Klímaváltozás és élet;
Klímakrízis és társadalom.

Ez utóbbi területet boncolgatjuk a mai podcastban.  A klímaváltozás egyik közvetlen oka, hogy a motorizált közlekedés légszennyezéssel jár, ám a közvetett társadalmi összefüggésekről – százmilliók tekintik státuszszimbólumnak az autót – hajlamosak vagyunk elfeledkezni. Boda Zsolt politológus-közgazdász szerint kérdéses, hogy egy fenntartható gazdaság egyáltalán milyen mértékben lehet globális, és mennyiben kell visszaalakulnia a lokális szintekre, vagy mennyire kell új szervezeti, és működési formákat alkalmaznia (tekintve, hogy a globalizáció számos esetben a felelősség intézményes szétterítését jelenti).

Emellett szó esik a közösségi termelői modellről, a „Ne terméket, hanem szolgáltatást vásárolj” szemléletről, a megosztásos társadalomról, és a tervezett elavulás – programozott meghibásodásról is.

A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)

Greenfo podcastok a Spotify-on Greenfo podcastok az iTunes-on

Podcastunk RSS-csatornája itt található.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek