A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: mno

1956 augusztusában egy kazahsztáni atomfegyver-kísérlet tragédiába torkollott, és négyszer annyi ember szenvedett akut sugárbetegséget, mint Csernobilban. A baleset következményeit mindeddig homály fedte, ahogy a sok más nukleáris szennyezés hatásait is.

Szemipalatyinszk mellett, a kazah sztyeppén lévő városban több atombomba-kísérletet hajtottak végre az ötvenes-hatvanas években, mint bárhol máshol a világon. Bár eddig is sejthető volt, hogy a tesztek során súlyosan szennyeződött radioaktív anyagokkal a környék. Most azonban napvilágra kerültek egy 1956-os baleset következményei (magáról a balesetről továbbra sem tudunk sokat, bár annak tény korábban is ismert volt), és valószínűleg ez volt minden idők legnagyobb – és mindeddig következményeit tekintve titkolt – nukleáris katasztrófája- írta az mno.hu.

A kazahsztáni Sugáregészségügyi és -ökológiai Kutatóintézet levéltárában nemrégiben Moszkvából a helyszínre érkezett tudósok jelentéseire bukkantak az ötvenes évekből. A jelentést a New Scientist szerkesztőségébe juttatták el, akik meggyőződtek valódiságukról. A jelentést a moszkvai Biofizikai Kutatóintézet munkatársai készítették, akik teljes titoktartás mellett vizsgálták sok éven keresztül a kazahsztáni lakosok és a környezet nukleáris terhelését.  A jelentésben szereplő legsúlyosabb baleset 1956 augusztusában történt, amikor a szemipalatyinszki kísérleti telepről kiszabaduló nukleáris felhő elborította Uszt-Kamenogorszk iparvárost, és mintegy hatszáz ember (négyszer annyi, mint Csernobilban) szenvedett sugárfertőzést. Arról nincsenek adatok, hogy hányan haltak meg, illetve hány embernél alakultak ki a radioaktív sugárzás hosszú távú hatásai.

Moszkva mindent titkolt, az elszenvedők semmiről sem tudtak.

A moszkvai tudósok úgy tárták fel a példátlan nukleáris szennyezés hatásait, hogy közben semmit sem árultak el a helyieknek (és természetesen feletteseiken kívül senki másnak sem). Miközben pontos képet alkothattak, hogy a félresikerült atombomba-kísérletek következményei miatt milyen mértékben szennyezett a termőföld, a víz és az élelem, hagyták, hogy a lakosok mit sem sejtve éljék tovább életüket. A New Scientist szerint az egész történetben az a legmegdöbbentőbb, hogy milyen sok szakember tudott a baleset következményeiről, mennyire tisztában voltak annak hatásaival, mégsem derült fény a titokra.

 Atombomba kísérleti terület a kazahsztáni Szemipalatinszk körzete. Kép: Alain Nogues/Getty

                                 Atombomba kísérleti terület a kazahsztáni Szemipalatinszk körzete. Kép: Alain Nogues/Getty

A feltárt jelentés úgy fogalmaz, hogy az 1956-os baleset után még egy hónappal is a „megengedhető” mértéknél százszorta magasabb volt a sugárzás szintje a környéken. Egy közeli faluról, Zsamenykáról ezt írták: „Itt az ismétlődő szennyezések évek óta hatnak a lakókra”, de az 1956-os baleset következményei „életveszélyesek, még sokkal súlyosabbak voltak, mint Uszt-Kamenogorszkban.” A jelentésből az látszik, hogy a szakembereknek nehezükre esett elkülöníteni a friss baleset és a korábbi szennyeződések, különösképpen egy három évvel korábbi baleset következményeit egymástól. Mintha csak a radioaktív felhők a mindennapok részei lettek volna.

A jelentés hatására a legfertőzöttebb falvak lakosságának megtiltották a helyben termelt növények fogyasztását, és egy szigorúan titkos kórházat is felállítottak. A kórház fedősztorija szerint az állatról emberre terjedő brucellózis nevű betegségben szenvedőket kezelte, valójában azonban a sugárbetegek ellátása volt a feladata. A kórház alakult a hatvanas évek elején a sugáregészségügyi intézetté. A korabeli alkalmazottak szerint a korábbi jelentések nagy részét már régen megsemmisítették vagy elszállították. A most feltárt akta vélhetően figyelmetlenségből maradhatott az irattárban.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek