A rovat kizárólagos támogatója

2030-ra az előrejelzések szerint az édesvíz iránti kereslet 40 %-kal meghaladja majd a rendelkezésre álló készleteket, ezért fontos a vízfogyasztás csökkentésének ügye. De ahogyan minden erőforrásra, úgy a vízre is igaz, hogy már jelenleg is egyenlőtlenül oszlik el. Mennyi vizet használnak el az egyes országok?

Földünk felszínének nagy részét, 71%-át víz borítja. E hatalmas vízkészlet több mint 97 százaléka (1,4 milliárd km³), sós víz, ami a növények öntözésére és emberi fogyasztásra alkalmatlan, a maradék 3%-nak (35 millió km³) is a 80%-a nehezen vagy egyáltalán nem hozzáférhető. A világ folyói és édesvizű tavai a Föld édesvízkészletének 0,3%-át adják, ami kb 105 ezer km³.

Bár óriásnak tűnik ez a szám, valójában nem az, ráadásul az ipar, a mezőgazdaság szennyezett, emberi fogyasztásra alkalmatlanná váló víz csökkenti a hasznosítható vízkészletet. A mezőgazdasági műtrágyákból származó nitrátok és az ipari vegyszerek a talajvízbe szivárognak, vagy bejutnak a folyókba, ezzel egészségügyi és környezeti gondokat okozva. Az ENSZ szerint a fejlődő országokban a szennyvíz több mint 90%-a kezeletlen marad, a világ lakosságának legalább 20%-a szennyezőanyagokat tartalmazó vizet fogyaszt. Hivatalos adatok szerint fejlődő országokban élőknek körülbelül a fele szenved olyan betegségekben, amelyek kórokozói a vízzel terjednek. Az ivóvíz a legnagyobb kincs, amelynek értéke a Föld népességének növekedésével csak emelkedik.

Mi, magyarok szerencsés helyzetben vagyunk. Hazánk nagy vízkészlettel rendelkezik, így belátható időn belül nem fenyeget bennünket, a számos országot már érintő vízhiány. Ráadásul a felszín alatti vízkészletek, így az ivóvíz minősége is kifejezetten jónak mondható hazánkban – ezt sok más európai ország sem mondhatja el magáról.  Magyarországon a vezetékes hálózat által biztosított víz nagyon jó minőségű, ezért is nehezen indokolható, miért fogy annyi csomagolt ásványvíz hazánkban. A környezetet terhelő, műanyagpalackban forgalmazott, drága ásványvízzel teljesen felesleges terhelni a környezetünket, hiszen csomagolás nélkül, mindenki számára elérhetően ott a csapvíz.
A barcelonai Globális Egészségügyi Intézet (ISGlobal) friss kutatása alapján a palackozott víz 3500-szor nagyobb terhelést jelent a környezetre, mint a csapvíz. Ráadásul minden egyes szemétbe dobott PET palack újabb környezeti terhelést jelent, amely tovább rombolja környezetünket, vizeink minőségét. Aki pedig szereti, ha ugyanazon ízű és minőségű víz kerül az asztalára vagy kulacsába, annak is biztosított ez a legmodernebb vízszűrő berendezéseknek köszönhetően – van olyan eljárás, amely már nem csak megszűri, hanem egyedülálló módon kezeli is a vizet, valamint minden 0,2 μm-nél, nagyobb szennyeződéstől is mentes lesz a víz.

A víz nélkülözhetetlen

Egy ember évente 1000 liter folyadékot iszik meg, de a körforgás állandó, hiszen a bevitel mellett napi szinten kb. 2,4 liter víz ürül ki szervezetünkből a kiválasztás folyamán, a légzéssel és verejtékezéssel.  Ezt a mennyiséget pedig pótolnunk kell. A szervezet víztömegének ingadozása azonban igen kicsi, naponta mindössze 1%, és független attól, hogy mennyi folyadékot fogyasztunk. Ha a szervezet víztartalma kismértékben csökken, kb. 0,5%-kal, csupán szomjasak leszünk, ha ez 3%, már nyálelválasztási zavarok is jelentkeznek. Ha 5% a csökkenés, szaporábban ver a szívünk, fáradtak leszünk, szellemi tevékenység zavara lép fel. Ha a folyadékszint csökkenés eléri a 10%-ot, az már halállal jár. Az egészséges felnőtt ember napi folyadékszükségletének 1/3-át az elfogyasztott szilárd táplálékok, 2/3-át folyadékok fedezik. És bár étel nélkül az ember akár heteket is kibír, víz nélkül csak néhány napot.

A világ országainak vízfogyasztását szemlélteti a MetaBall Studios alábbi videója, mely műanyag palackok segítségével perspektívába rendezi az amúgy lapos, kétdimenziós, nehezen elképzelhető vagy összehasonlítható számokat.

Persze az egyes országok összfogyasztása mellett fontos figyelembe venni az egy főre eső napi vízfogyasztást is.  A szemléltető kisfilm elkészítéséhez felhasznált adatok ide kattintva megtalálhatók.

„A lista végén Monaco kullog a maga évi 5 millió köbméteres vizespalackjával, őt a Seychelle-szigetek követik közel 14 millió köbméterrel. Dánia már 652 milliónál tart, Norvégia 3 milliárdnál. Magyarországot is megtaláljuk a listán, szerencsére a hátsó harmadban, bár az 5 milliárd köbméter azért nem hangzik olyan kevésnek, de mi az Japán 81 milliárdjához vagy az Egyesült Államok 444 milliárd köbméteréhez képest. Az USA ezzel az eredménnyel már dobogós, de őt is megelőzi Kína és India, amelynek a vizespalackja jócskán a leghatalmasabb felhőkarcolók fölé magasodik” – emeli ki a videó néhány érdekes tanulságát a divany.hu.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek