A rovat kizárólagos támogatója
Reuter - Johannesburg

A világ óceánjainak védelmére sokkal kevesebb pénzt kellene költeniük a kormányoknak, mint amennyit ma szubvenciók formájában fizetnek a halászflottáknak, és az óceánok védelme hosszú távon nagyobb halfogásokhoz is vezetne – olvasható a WWF International természetvédelmi csoport és a brit Királyi Madárvédelmi Társaság most közzétett közös tanulmányában.

A tanulmányban szereplő adatok szerint a tengeri védett területek olyan hálózatnak kiépítése, amely a világtengerek és -óceánok területének 30 százalékát ölelné fel, évente 12-14 milliárd dollárt emésztene fel. Ez az összeg messze elmarad az évi 15-30 milliárd dollártól, amelyet a kormányok halászati szubvencióként fizetnek ki. Környezetvédők szerint a szubvenciók a halászokat – mellesleg – “túlhalászatra” is ösztönzik.

A tengeri védett területek azáltal eredményeznének hosszabb távon nagyobb fogásokat, hogy a szomszédságukban lévő tengeri térségekben is elősegítenék a halpopulációk gyarapodását – állítják a tanulmány készítői.

A WWW szerint ma a védelem a tengereknek mindössze az 5 százalékára terjed ki, vagyis sokkal kisebb, mint a szárazföldi területek esetében (12 százalék). A tengerek élővilágának veszteségei ma ugyanolyan – vagy még nagyobb – arányúak, mint az esőerdők pusztulása. A tanulmányban kiemelten védendő területként említett korallszigeteknek például a 60 százaléka pusztulhat el 2030-ig a mai ütemben folyó túlhalászás, valamint az éghajlati változások miatt. A tanulmányban közölt becslések szerint a védett tengeri területek 30 százalékos hálózatának kiépítése és működtetése 830 ezer – 1,1 millió munkahelyet teremtene közvetlenül világméretekben.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás