A rovat kizárólagos támogatója

A Mátrai Erőmű Zrt. a tavalyi 9,1 milliárd forintos veszteség után az idén egymilliárdos nyereséget vár – mondta a Világgazdaságnak a társaság vezérigazgatója.
A zöld tervekben új szénbánya, szemétégető és mátrai szivattyús-tározós erőmű?

Valaska József a társaság megújuló energiára épülő fejlesztési terveiről is beszélt a lapnak, a stratégiát a szeptember 19-i közgyűlés tárgyalja majd. A tavalyi 9,1 mrd forintos veszteséghez képest a Mátrai Erőmű már nyereségesen működik, júliusban 650 millió forintos, augusztusban 1 milliárd forintos nyereséget ért el a társaság, éves szinten is reálisnak tartják az egymilliárdos profitot.

A vezérigazgató a Világgazdaság pénteki számában megjelent interjúban kifejtette, hogy a több tízmilliárdos fejlesztési elképzelések önerejének biztosítása érdekében értékesítik a visontai naperőművet, továbbá eladnak az erőmű profiljába nem illeszkedő ingatlanokat is. A saját forrás mellett pályázati forrásokra, hitelre, vagy akár nemzetközi alapok pénzére is számítanak, illetve egyes beruházásoknál az állam beszállása is szóba jöhet.

A társaság két új naperőművet létesít, összesen 40 megawattnyi kapacitással: a bükkábrányi naperőmű alapkövét szeptember 19-én teszik le, a másik erőmű Halmajugrán lesz.

Telepítenek egy biztonsági gázkazánt is az erőmű ipari parkjában lévő ügyfelek jobb ellátása érdekében, és 2021-re készülhet el egy évi 400 ezer tonna települési hulladékot (RDF) hasznosító blokk. Ez nagy kapacitásnak számít, hiszen az előrejelzések szerint akkorra Magyarországon évi 600 ezer tonna, lakossági hulladékkal kevert, másodlagos tüzelőanyag keletkezik. A tervekben szerepel az erőmű eddigi biomassza-beszállítója, a Geosol megvásárlása is, aminek oka, hogy a Mátrai Erőmű már jelenleg is szimbiózisban él az erőmű ipari parkjában, a gyárral közvetlen összeköttetésben működő Geosollal, az ország legnagyobb biomassza előállítójával. Ezért a menedzsment javaslatát elfogadva a tulajdonos úgy döntött, hogy nem az Opus, hanem végül a Mátrai Erőmű vásárolja meg a céget. Valaska József szerint a tőzsdei társaságnál zajló tőkeemelés lezárását követően az Opus részvényesei számára ez a konstrukció sokkal nagyobb értéket teremt, hiszen a Geosol eredményét így a Mátra konszolidálja, és nem a tulajdonosoknak kell a tőkét az erőmű számára biztosítani, illetve a Geosol hozzáadott értéke megjelenik majd a Mátra eredményében is.

Emellett az energiatárolásba is befektet a társaság: a Teslával egy 5 megawattos száraztároló létesítésébe fogtak, valamint kialakítanak az erőmű közelében a hegyekben egy 600 megawattos, hagyományos szivattyús-tározós erőművet is – ismertette a vezérigazgató.

Valaska József elmondta, hogy az erőmű áramtermelésében egyre nagyobb szerepe lesz a biomasszának, a napenergiának és a kevert települési hulladéknak is, mivel az új szénbánya megnyitását csak 2020-ra tervezik. A Mátrai Erőműnél úgy számolnak, hogy a szénnek biztosan van még tíz éve – jegyezte meg. Utalt arra: a jövő évi parlamenti választásoktól is függ, hogy hogyan alakulnak a szénalapú áramtermelést is érintő európai események a következő három évben.

A vezérigazgató szerint a Mátrai Erőmű a beruházások megvalósításával meg kívánja őrizni azt a pozícióját, hogy Paks után a legtöbb áramot termeli, továbbá megcélozza az évi 100 milliárd forintos árbevétel mellett a 10 milliárdos nyereséget. "2030-ban is mi szeretnénk előállítani az országban fogyasztott áram 15 százalékát, ami a hazai termelés ötödét jelenti. Nem kizárt, hogy addigra már emögött egy nap-gáz-RDF-biomassza energiaforrás-összetétel áll majd" – jelentette ki Valaska József a Világgazdaságnak.

Reméljük, hogy a papíron Mészáros Lőrinc érdekeltségű szénerőmű nem a Mátra védett területén akar víztározót építeni.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek