A rovat kizárólagos támogatója

Több fészket raknak a tengeri teknősök, mióta elnéptelenedett a part Thaiföldön.  A 20 éve nem látott mennyiségű fészek annak köszönhető, hogy a járvány miatt eltűntek az emberek és velük a sok szemét a ritka és veszélyeztetett állatok élőhelyéről.

Két évtizede nem látott mennyiségű fészket raktak a ritka kérgesteknősök (Dermochelys coriacea) azokon az egyébként turisták által sűrűn látogatott thaiföldi tengerpartokon, amelyek a koronavírus-járvány hatására elnéptelenedtek.
November óta 11 teknősfészket találtak a hatóságok, ez a szám húsz éve nem volt ilyen magas – mondta Kongkiat Kittiwatanawong, a Phuketi Tengerbiológiai Központ igazgatója. „Ez nagyon jó jel, hiszen az ívásra alkalmas területek közül nagyon sokat tönkretettek az emberek” – mondta a szakértő. Hozzátette: az elmúlt öt évben nem találtak ilyen fészkeket.

A kérgesteknősök a világ legnagyobb tengeri teknősei. Thaiföldön veszélyeztetettnek számítanak, globális szinten pedig a sebezhető kategóriába tartoznak a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listája szerint. Tojásaikat sötét és csendes partszakaszokon rakják le, ezért számuk megritkul, ha turisták lepik el a strandokat. Az is gyakori, hogy az emberek kiássák a fészkeket és ellopják a tojásokat. Az állatok gyakran halászhálókba akadva pusztulnak el. (MTI)

A tengeri halak is a koronajárvány nyertesei

Utoljára az első és a második világháború idején esett vissza annyira drasztikusan a tengeri halászat, mint most – írta a 444.hu. Egyrészt a turizmus és a vendéglátás teljes leállásával brutálisan visszaesett a tengeri halak iránti kereslet, másrészt maguk a halászhajók is fertőzésveszélyes helyek lehetnek, mivel a legénység viszonylag kis helyen van összezárva napokig. A Bloombergnek nyilatkozó kutató (Carlos Duarte, a Szaúd-Arábiában működő Red Sea Research Center tudományos vezetője) szerint ez a néhány hétnyi halászati szünet is megmutatkozik majd a tengeri élővilágon. A két világháború ideje alatt például nagyon gyors regenerálódást figyeltek meg. A kutató abban reménykedik, hogy a vírus okozta kényszerű kíméleti időszak eltart a halak ívási időszakának végéig, június-júliusig, így a kegyetlenül túlhalászott halfajták megmaradt állománya kicsit regenerálódhat.

A világ legnagyob tengerihal-fogyasztója Ázsia, ahol a kereslet gyakorlatilag összeomlott január óta, az EU legnagyobb halászflottája, a spanyol pedig félgőzzel működik. Spanyolországban a halászatot létfontosságú ágazatnak tekintik, ezért továbbra is kifuthat a hajók a fele.

Duarte arról is beszélt, hogy a halrajok regenerálódása egyelőre csak feltételezés és remény, de az már most látszik, hogy a „tengerek elcsendesedése”, az emberi mozgás és zajszennyezés mérséklődése nagyon jó hatással volt például a tengeri emlősökre: olyan helyeken látnak feltűnni bálnákat, delfineket, fókákat, ahonnan már évtizedek óta eltűntek. A tengerbiológus említette azt is, hogy Brazília elnéptelenedő homokos partjain teknősök kezdtek tojásokat rakni.

A halászati szünet hatása remélhetőleg két év múlva lesz látható és mérhető a halállományokban, de csodát persze ne várjon senki, a tengeri természetvédelmi területeken mért adatok azt mutatják, hogy sokkal hosszabb idő, akár két évtizednyi kell ahhoz, hogy teljesen regerálódjon a tengeri élet. Ezt már Joshua Cinner, az ausztráliai James Coook Egyetem professzora mondta.


Vészes tempóban omolhatnak össze teljes ökoszisztémák

Ha az öngyilkos emberiségnek nem sikerül már a következő évtizedre érdemben csökkenteni a károsanyag-kibocsátások mértékét, a klímaváltozás következtében számos vadon élő állatfaj halhat ki, és egyik pillanatról a másikra komplett ökoszisztémák szenvedhetnek el katasztrofális veszteségeket.  Erre figyelmeztet a Nature tudományos folyóiratban megjelent friss kutatás, mely előrejelzése szerint ez a kihalási hullám végigpöröghet majd az ökoszisztémákon, ami nemcsak a vadon élő állatok, de ezen állatok életére támaszkodó emberi közösségek számára is súlyos következményekkel járhat. A kutatás egyik szerzője, Alex L. Pigot (University College London) a New York Timesnak beszélt arról, hogy úgy kell ezt elképzelni, hogy egyes fajok esetében hosszú ideje úgy tűnik, hogy minden rendben, majd hirtelen baj lesz. Ekkor viszont már túl késő lesz bármit tenni. Alap megjegyzi, hogy ez a tanulmány illeszkedik számos másik kutatás eredményéhez, melyek mind arra figyelmeztettek, hogy hatalmas méretű fajkihalás veszélye fenyegeti a bolygót az emberi tevékenységek következtében. Egy tavalyi előrejelzés szerint akár egymillió állat- és növényfaj tűnhet el hamarosan a Földről. Részletek >>>

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek