A rovat kizárólagos támogatója

A városi zöldfelületekre gyakran dekorációként tekintünk, pedig azok jóval többek annál: gazdasági tényezők. Lisszabonban például a városi fák fenntartásába fektetett minden egyes dollár 4,5-szeresen térül meg. A Zaragozát körülvevő zöld gyűrű évente átlagosan 9 millió eurónyi ökológiai szolgáltatás nyújt a helyieknek, az egykori német acélváros, Essen zöldítéséből fakadó haszon pedig majdnem 50 millió euróra rúg.

Ez a gazdasági értelemben is mérhető érték többek között abból fakad, hogy a zöld felületek hűsítik a betondzsungelt, segítik a villámárvizek megelőzését, javítják a levegőminőséget, csökkentik a zajt és még a városi élővilágnak is életteret nyújtanak. Fontos szerepet játszanak a lakosság mentális és fizikai egészségének javításában, csökkentik a stresszt, a hőség okozta elhalálozást, és így közvetetten az egészségügyi költségek mérsékléséhez is hozzájárulnak. Mindezen előnyök élvezéséhez azonban a hazai városokban is újra kell gondolnunk a térhasználatot és okosabban kell terveznünk – írta a Másfélfok.

A klímaváltozás miatt egyre gyarapodó hőhullámok, valamint a városi hősziget hatás következtében egyre többször válnak forró katlanná városaink, ahogy azt megtapasztalhattuk ezen a nyáron is. De az állandósult rossz levegő, zaj, stressz és a mozgáshiányos, gyakran elszigetelt életmód is krónikus „városi problémáknak” számítanak, és egészségügyi kutatások szerint nagyban hozzájárulnak számos légzőszervi, szív- és érrendszeri megbetegedés, az elhízás, a cukorbetegség, továbbá a szorongás és depresszió kialakulásához. Egyre több tanulmány igazolja, hogy a természetalapú megoldásokkal – mint például a parkok, városi fák, esőkertek, méhlegelők, zöld tetők és homlokzatok – és okosabb várostervezéssel mindezek a problémák enyhíthetők és a lakók életminősége jelentősen javítható.

Folytatás a másfélfokon: Városi fák: jóval többet adnak vissza, mint amennyibe kerülnek


Magyar földbe magyar magot! – lezárult a Vadvirágos Budapest program első éve.
Miközben a 22 ritkábban kaszált mintaterületen versengtek egymással a fajok, mi megfigyeltük őket. Azonosítottunk a mintaterületeken három jól elkülönülő élőhelyet. A budai hegyvidék lejtőrétjeit, a pesti sík száraz homoki gyepeit és a Duna és patakvölgyek vízközeli nedvesebb rétjeit – írta Bardóczi Sándor főtájépítész.

 

 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek