Bardóczi Sándor tájépítész, az Építészfórum szerkesztője többször is részletesen írt arról, hogy a beépítés hogyan veszélyezteti a Ligetet, amely amúgy is túlhasznált. Még Budapest hosszú távú fejlesztési koncepciójában is szerepel hogy „a túl intenzíven használt zöldfelületeken (pl. Városliget), még a rendszeres fenntartási munkálatok mellett sem biztosítható a terület regenerálódása.”
„A Városliget fakataszteri térképe nem egyenlő a szabályozási terven ábrázolt fákkal (sokkal több fa van a területen), másrészt a már egyébként is túlépített ligetbe 21.000 m2-nyi új épületet + mélygarázsokat (össztömegében egy Aréna plázányi épülettömeget) telepíteni (a maga járulékos közműigényével) egy közparkba, az nem helikopterről történő odapottyantós mutatvány. A 200 körüli fa kivágása / pusztulása a projekt következtében reálisabb számnak tűnik.
A Városliget beépítéséről beszélni pedig azért szakmai realitás, mert a jelenleg hatályos építésügyi, építésszabályozási törvények és rendeletek (Étv, OTÉK) alapján a beépítésre nem szánt területek maximális beépíthetősége 5%, ezen belül a közparki övezeteké maximum 3%. A Városliget úgy építik be 7% körülire, hogy a mostani újraszabályozással eleve lecsaltak belőle 2%-ot azzal, hogy átsorolták a múzeumokat és a Hősök terét beépítésre szánt övezetbe. A csalást jól mutatja a jelenlegi és tervezett jogi állapot elemzése. A Városliget mostani szabályozás előtti kialakult beépítettsége 5,7% volt. Szabályozás után a Hősök tere és környezete átsorolásával ez a beépítési százalék 4,36% lett. A meglévő zöldfelület szabályozás előtt 57,48%, szabályozás után 60,2%. Jogászkodással. Kapavágás nélkül.
Magyarul a Városliget szabályozási terve tovább szeletelte a közparki területet és indirekt módon megnyitja az utat a megmaradt közparki területnek a beépítésre szánt övezetbe való átsorolásra, azzal, hogy felpuhítja a beépíthetőségi paramétereket. Az országban sehol máshol nem lehet engedélyt szerezni (mármint szabályosan nem lehet) egy közpark övezetben lévő területnek a 3%-nál magasabb beépítésére, és abban a közparkban is maximum 4,5 m magas új épületek állhatnak. A Városliget jelenlegi paramétereiben – kivéve mindenféle országos szabályozás hatálya alól egy az alkotmányos jogrendet igencsak megerőszakoló törvénnyel – jelenleg 7%-os beépítéssel, és 25 m magas (néhol 40 m magas) épületekkel számol.
Bármi is az elvárás vagy az óhaj egy tervpályázatban, a realitás nem az, hogy egy ekkora építkezésnél kerülgetni fogják a fákat. Az épületek közművesítéséről nem beszélve. A zöldfelületből kinövő múzeumok megközelítés nélkül egy olyan absztrakt álom, amire a valóság nagyon hamar rá fog cáfolni. De valójában tényleg minden megoldható technikailag és szabályozásilag, ha van rá elég pénz és akarat. (Jelenleg egyiket se látom.) De nem is ez a projekt legfőbb baja. Hanem az, hogy fenntarthatatlan. Nem csak úgy, hogy maga a múzeumi negyed az. Minden állami presztízsberuházás az, ezt már megszokhattuk. De zöldfelületi (terhelhetőségi) szempontból is az. Ekkora többletterhelést az a park nem bír el, amire a legfőbb fenntartói panasz az volt az elmúlt 30 (inkább talán 100) évben, hogy túlterhelt (ergo nem hozzáadni, hanem elvenni kellene belőle funkciókat). Ez az igény a rendszerváltozás utáni minden városfejlesztés-politikai anyagon végigvonult, ugyanúgy benne van a Tarlós adminisztráció által elfogadott Budapest2030-ban, mint a korábbi városfejlesztési anyagokban. „A Városligetet tehermentesíteni kell"
A vélemény és az ellenvélemények teljes terjedelmükben az Építészfórumon olvashatók
