A világ lakosságának több mint fele már városokban él, és ez a szám egyre inkább növekszik. A megfigyelések alapján viszont az urbanizáció hatására nő a pszichés zavarok kialakulásának veszélye. Kristine Engemann és szerzőtársai annak jártak utána kutatásukban, hogy ez a megfigyelés összeköthető-e a zöld területek hiányával.
Dán adatokon több mint egymillió embert megfigyelve nézték meg, hogy kisebb eséllyel alakulnak-e ki mentális problémák olyan embereknél, akik zöldövezetben nőttek fel, mint azoknál, akik nem. Ezt úgy mérték, hogy a megfigyelt emberek lakóhelyét követték évről évre a meglévő adatokból, amiket összekapcsoltak jó minőségű műholdas képek elemzésével, így megtudták, hogy gyerekkorukban volt-e zöld terület a környezetükben.
Ahhoz, hogy ne azt mérjék, hogy esetleg a tehetősebbek költöznek-e a zöldebb városrészekbe, illetve, hogy kiszűrjenek más szelekciós torzítást, kontrolláltak a gyerekek szüleinek szociális státuszára, az esetleges korábbi mentális betegségekre a családban, a lakóhelyük társadalmi helyzetére és a szülők életkorára. Ezek mind összefüggésbe hozhatók a mentális zavarok kialakulásával, így fontos ezeknek az egyedi hatását kiszűrni.
Még az egyéb tényezők kiszűrésén túl is egyértelmű hatással volt a mentális egészségre az, hogy mennyire zöld környezetben nőttek fel a gyerekek. A legkevésbé zöld övezetben felnövőknél 15-55 százalékkal nagyobb eséllyel alakult ki mentális betegség, minden más faktortól függetlenül, mint a legzöldebb övezetben élőknél. Egyes betegségeknél, mint például a skizofrénia, akár 200 százalékkal nagyobb lehetett a betegség kialakulásának veszélye a legkevésbé zöld területen felnövőknél.
Ráadásul a zöld környezet hatása összeadódik, az eredmények alapján az is számít, hogy a gyerekkorból hány évig élnek zöld területek közelében a gyerekek. Értelemszerűen minél tovább laknak ilyen helyen, annál kevésbé valószínű, hogy pszichés probléma alakuljon ki náluk felnőtt korban.
A zöld területnek sokféle hatása lehet, ami csökkenti a mentális betegségek kialakulását, tisztítja a levegőt, összehozza az embereket, mozgásra és aktív életmódra ösztönöz, és ezen kívül még sok más módon hathat az emberek mentális egészségére.
Mindenképp további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy kiderüljön, milyen mechanizmusokon keresztül fejti ki a jótékony hatását, de az a kutatás alapján egyértelmű, hogy az egyén és a lakóövezet társadalmi státuszától függetlenül mentálisan egészségesebbek, akik zöldövezet mellett nőnek fel.
Ebből következik az is, hogy az egyre növekvő városiasodás mellett fontos a várostervezőknek arra figyelniük, hogy minél több zöld területet tudjanak kialakítani a városokban, amivel javítani tudják a városlakók pszichés egészségét – írta a G7 gazdasági portál.
Kapcsolódó hírháttér podcastunk 2. részében szóltunk többek között az élhető városokról, és a kerékpározás térhódításáról, pl:
Hogyan csökkentették drasztikusan Oslóban az autóforgalmat?
Mi a kapcsolat a kerékpározás és pártpolitika között?
Mi az a barcelonai szuperblokk program?
Milyen lesz Budapest szíve?
Mi az a Miyawaki erdő, és mit jelent a kétszer iskolázott fa?
Milyen lesz a Városmajor rehabilitációja és a Népliget jövője?
És emellett sok érdekességet mesélt Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze, és Halász Áron a Magyar kerékpárosklub elnökségi tagja, az I bike Budapest főszervezője.
Kapcsolódó anyagok:
A rozsdaövezet lehetne a fenntartható, emberléptékű városrész-fejlesztések alapja
Zöld hét 2022/17 tekerés és zöld városi tekergés
Bardóczi Sándor 2022-ben az ÉV TÁJÉPÍTÉSZE
Ilyen lesz a zöld Városháza Park
A budapesti zöld sok árnyalata: Tarlósék sikermutatóit árnyalják a szakértők
Amikor a nagyvárosok önállósulnak
Amszterdami modell: városi parkolókból kiskertek
