A rovat kizárólagos támogatója
greenfo/MTI

Rákényszerült az építéshatósági feladat betöltésére a vízügy az ajkai timföldgyár iszaptározói üzemeltetésének engedélyezésében – mondták a vörösiszap-katasztrófa ügyében a Veszprémi Törvényszéken indított büntetőper tegnapi tárgyalásán meghallgatott tanúk.

A bíróság a közép-dunántúli vízügyi hatóság jogelődjeinek két korábbi munkatársát, illetve a zöldhatóság egyik ügyintézőjét hallgatta meg tanúként, ők a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (Mal) vörösiszap-kazettáinak engedélyezésében vettek részt. A vízjogi engedély kiadásáért felelős szakember szerint – aki vízügyi hatósági osztályvezetőként 2005-ig felügyelte az iszaptározókat – az iszapömléskor tönkrement X-es tározó többfunkciós vízügyi létesítmény, egyszerre vízgazdálkodási, hulladékgazdálkodási és bányászati rendeltetéssel.
A kazetta vízjogi létesítési engedélyét 1996-ban adta ki a vízügyi hatóság, az építési hatóság és a bányafelügyelet azonban mindig is elzárkózott attól, hogy "bármiféle illetékessége lenne az ügyben". Azt mondta, hogy rákényszerültek az építéshatósági feladat betöltésére, miután egyik hatóság sem vállalta. Többször elismételte, hogy csak vízügyi szempontból ellenőrizték a X-es tározót, az engedélyező hatóság szerepét a szakhatóságok bevonásával látták el. Kiemelte, hogy 2005-ig, amíg a vízügyhöz tartozott a Mal vízjogi engedélyének felügyelete, "rendkívül nagy figyelmet fordítottak" a vörösiszap-kazetták ellenőrzésére, és más hatóságokkal is tartottak közös ellenőrzéseket. Véleménye szerint mivel nem vonták vissza, az 1996-ban kiadott vízjogi engedély érvényben volt a 2006-ban kiadott egységes környezethasználati engedély (EKHE) kiadása után is.

Egy másik tanú, korábbi hatósági osztályvezető azt mondta, hogy akkor speciális vízügyi műtárgynak tekintették a tározót, az építésének terveit több hatóság, közöttük az illetékes tanács, a tűzoltóság, a polgári védelem és a környezetvédelem is véleményezte. Az építés ellenőrzése nem tartozott a vízügyi hatósághoz – tette hozzá. Az ügyész kérdésére elmondta: ritkán fordult elő, hogy a használatbavételi engedélynek számító vízjogi engedélyezéskor kimentek a helyszínre, mivel nem volt rá kapacitásuk. "Öszvérmegoldás volt (az engedélyezés), mert hihetetlenül sok mindent kellett összekapcsolni az akkori vízügyi törvény szerint egy engedélybe" – mondta.

A harmadik tanú, az EKHE módosítását végző ügyintéző közölte, hogy a helyszínen nem járt, amikor a VIII-as és a IX-es tározók falának magasítását és kapacitásának bővítését kérelmezte a cég. A kiadott határozatot senki nem kérdőjelezte meg, a bővítés pedig végül meg sem valósult – tette hozzá. Az ügyintéző szerint az illetékes építésügyi hatóságnak Ajka város jegyzője számított, a jegyző hozzájárult az engedély megadásához. Arra a kérdésre, hogy a kolontári önkormányzatot miért nem vonták be az eljárásba, nem tudott válaszolni.

A Mal Zrt. ajkai telephelyén lévő X-es számú vörösiszap-kazettánál bekövetkezett gátszakadás ügyében halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt emeltek vádat 15 emberrel szemben, a tárgyalás tavaly szeptemberben kezdődött. A per szerdán újabb szakhatósági tanúk meghallgatásával folytatódik.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás