Az öt évvel ezelőtti vörösiszap-katasztrófa áldozataira emlékezett az Európai Parlament (EP) delegációja Kolontáron. Ulrike Lunacek, az EP alelnöke kiemelte, hogy az európai gyakorlat szerint a károkozó cég fizet, és ennek az elvnek a megerősítésére van szükség Magyarországon is.
Ulrike Lunacek öt évvel ezelőtt is járt a helyszínen, akkor kártérítést sürgetett a károsultaknak, valamint magyar és európai szinten is annak átgondolását szorgalmazta, hogy milyen lépésekre van szükség a hasonló katasztrófák elkerülése érdekében. Hozzátette: jó érzés látni, hogy azóta a károsultak új otthonokba költözhettek és az áldozatoknak emléket állítottak. Ulrike Lunacek úgy fogalmazott, arra a kérdésre keresi a választ, milyen jogszabályi változás történt Magyarországon annak érdekében, hogy a károkozó cég vállalja ilyen esetben a felelősséget.
Jávor Benedek, az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságának alelnöke azt mondta, a vörösiszap-katasztrófa örökre beírta Kolontár nevét a magyar történelembe, a legfontosabb teendő a károkozó pénzügyi felelősségét megteremtő jogi szabályozás megalapozása. Az európai parlamenti képviselő, a Párbeszéd Magyarországért politikusa közölte: a vörösiszap-katasztrófa emberéleteket követelt, súlyos környezeti károkat és példátlan szennyezést okozott, a helyreállítás pedig az adófizetők 40 milliárd forintjából történt meg. Olyan európai szintű jogi szabályozásra van szükség, amely a károkozó felelősségét állapítja meg – tette hozzá. Úgy fogalmazott, a katasztrófa előzményei messzire nyúlnak vissza: tervezési, üzemeltetési hiányosságok és a hatósági felügyelet nem megfelelő volta okozta azt, hogy 2010 októberében a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. tározójában átszakadt a gát és az erősen lúgos zagy elárasztotta a területet. Az elsődleges feladat a kár mérséklése volt, és a katasztrófavédelem munkatársainak sikerült megakadályozniuk, hogy a szennyeződés elérje a Dunát. Ezután megkezdődött az újjáépítés, az emberek új otthont és kártérítést kaptak.
.jpg)
Ulrike Lunacek, az Európai Parlament (EP) alelnöke (j) és Jávor Benedek, az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságának alelnöke a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. tízes számú zagytározójánál az öt évvel ezelőtti vörösiszap-katasztrófa évfordulóján Kolontáron 2015. október 2-án. MTI Fotó: Kovács Tamás
Jelenleg nincsen olyan szabályozás, amely a károkozót rákényszerítené arra, hogy ilyen esetben anyagilag helytálljon.
Ezért az EP környezetvédelmi bizottságában más képviselőkkel együtt kezdeményezték, hogy a jövő héten plenáris ülésen vitassák meg Strasbourgban, miként értékelik a katasztrófa következményeit és mit kívánnak tenni a hasonló események megelőzése érdekében, valamint ezzel kapcsolatban egy konferenciát is szerveznek – jelezte Jávor Benedek.
Tili Károly, Kolontár független polgármestere arról beszélt, hogy bár az anyagi kárpótlást megkapták az érintettek, erkölcsileg óriási kár érte őket, amely a mai napig feldolgozhatatlan. A kárpótlás egy részét közösségi célokra fordították, az infrastruktúrát fejlesztették, szennyvízcsatornát építettek, művelődési ház épült és egy buszt is kapott a település – foglalta össze a polgármester. A megemlékezés folytatásaként az Európai Parlament delegációja koszorút helyezett el a vörösiszap-katasztrófa kolontári és devecseri helyszínén.
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.
Az ügyben halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt emeltek vádat 15 ember, a cég vezetői és több alkalmazottja ellen, valamint számos polgári per is indult.
