A rovat kizárólagos támogatója
(X)

Elsőre sokaknak paradox helyzet az, hogy a magasabb életszínvonal sok szempontból zöldebb lehet, mint az alacsonyabb. Nagy átlagban ez természetesen így nem igaz: egy átlagos etióp állampolgár fogyasztása olyan alacsony, hogy össze sem lehet mérni egy átlagos magyar fogyasztásával, amelynél pedig egy átlagos amerikai fogyaszt sokkal többet. Azonban az egyén (szerencsére) lehet sokkal tudatosabb az átlagnál.

Vannak olyanok, akik abban látják az emberi civilizáció megmaradásának a zálogát, hogy a magasabb életszínvonalat elérő állampolgárok zöld témákban is egyre tudatosabbá válnak.

Melyikek a legfontosabb zöld témák?

A klímaváltozás egy olyan sok változós egyenlet, amelynek sok döntő részét ma sem ismerjük, így nehéz arra választ adni, hogy mennyit is segít valaki azzal, hogy elzárja a csapot, zuhanyozik fürdés helyett, nem vesz minden alkalommal új műanyag zacskókat, nem jár autóval stb. stb. stb.

Azonban viszonylag nagy egyetértés van abban, hogy elsősorban az emberi tevékenység okozza a jelenlegi klímaváltozást és hogy ez nagyban összefügg az emberiség nagyságával. Jelenleg közel 7,9 milliárd ember él a Föld bolygón, azonban ez egy rendkívül gyors növekedés eredménye. Az ezredfordulón körülbelül 6 milliárd embert találtunk a kék bolygón, 1973-ban „csupán” 4 milliárdot, tehát 50 év alatt megduplázódott a világ népessége. Ezelőtt kb. 150 évre volt szükség, hogy a duplázódás megtörténjen, 1820-ban a teljes emberi népesség 2 milliárd fő körül lehetett. Ezzel szemben Krisztus születésekor kevesebb mint negyed milliárd, becslések szerint kb. 230 millió fő élhetett ugyanezen a területen.

Tehát az egyik legfontosabb zöld téma a gyerekek számának a születése. Ebből a szempontból jó tendenciáknak lehetünk tanúi: a világ népességének növekedési rátája világszerte csökken. Míg az 1960-as és 1970-es években a növekedése ütem évente 2%-os volt, mára ez 1,1%-ra mérséklődött. 2050-re 0,5%-os növekedést, míg 2100-ra 0,03% körüli népességnövekedést prognosztizálnak. Ha ez valóban így történne, 2100-ra 10,9 milliárd ember élne a Földön.

Mi a helyzet a lakosság alakulásával Magyarországon?

Ijesztő adat, hogy júniusra Magyarország lakossága feléli azokat a kereteket, amelyek klímaszempontból egy valóban fenntartható fogyasztásra utalnak. Amikor már több mint 30 éve politikai cél a „fejlett nyugat utolérése”, a kapitalizmus rendszerében nehéz arra utaló jeleket találni, hogy a termelést és fogyasztást hazánkban bárki is lassítani akarná. Ezzel szemben áll azonban az a tendencia, hogy Magyarország lakossága, a globális tendenciákkal ellentétben nemcsak lassabban nő, hanem csökken, egészen az 1980-as évek eleje óta. Míg ekkor 10,71 millió volt az ország lakossága, ma ez 9,77 millió fő. Így közel egy millió fő „hiányzik” Magyarországról. Ennek a legfőbb okai az alábbiak:
– az alacsony születésszám,
– a nagyobb mértékű bevándorlás hiánya és
– a kivándorlás.

Mindez a tendencia hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország társadalma is elöregedő társadalommá váljon. Fontos tudni, hogy itt sok szempontból a globálisan zöld és a nemzeti gondolkodás egész más következtetéseket karolhat fel. Zöld szempontból a fogyó társadalom jó jel lehet, hiszen egyértelmű, hogy a Föld bolygó, ökoszisztémája, állat- és növényvilága nem bír el végtelen számú embert, így ebben a versenyben a leggyorsabban fogyó országok „viszik a pálmát”. Azonban egy nacionalista megközelítés szerint a legnagyobb tragédia, amely érhet egy országot, az, hogy elveszti a kultúráját: amely egy nyilvánvaló következménye annak, hogy csökken a népessége. Mindebből sokan azt a következtetést vonták le, hogy a nacionalizmus, a populizmus, sőt, a különböző országok különböző kormányai sem képes egyesével kezelni a klímaváltozást. Hiszen a magyar (vagy román, lengyel, kínai, dél-koreai, etióp stb.) történetben rengeteg minden fontos, de az egész bolygó klímatörténete nem az.

Melyik országok népessége fogy ma?

Hajlamosak vagyunk minden problémát az aktuális döntéshozók „nyakába varrni”, de sok probléma, amellyel Magyarország szembenéz, valójában régiós jellegű probléma vagy jelenség. A lakosságcsökkenés is ilyen: a 20 leggyorsabban fogyó ország közül a legtöbben a tágabb értelemben vett régiónkban találhatók:

1, Bulgária (jelenleg a lakosság 6,9 milliós, amely 1989-ben 9 milliós volt és amely mindössze 5,4 milliós lesz 2100-ban az előrejelzések szerint),
2, Litvánia,
3, Lettország,
4, Ukrajna,
5, Szerbia,
6, Bosznia és Hercegovina,
7, Horvátország,
8, Moldovai Köztársaság,
9, Japán,
10, Albánia,
11, Románia,
12, Görögország,
13, Észtország,
14, Magyarország (az előrejelzés szerint az ország lakossága 2050-re 8,5 millió lesz csak),
15, Lengyelország,
16, Georgia / Grúzia,
17, Portugália,
18, Észak-Macedónia,
19, Kuba,
20, Olaszország (amely 2050-ig az előrejelzések szerint lakosságának kb. 10%-át veszítheti el).

Milyen kihatással van a csökkenő népesség az életszínvonalra?

Nem véletlen a magyar (és például a lengyel) állam családtámogatása: bár lehet, hogy a zöld elveknek megfelelően, globálisan az emberi faj egyedszámának a csökkenése hosszú távon előnyös, ennek a tendenciának nem csak nyertesei lesznek, főleg egy zárt rendszerben. Jelenleg Magyarország nyugdíjrendszerére és az átalakulásával járó következményekre fogunk részletesebben kitérni.

Magyarországon a nyugdíjrendszer úgynevezett felosztó-kirovó, amely azt jelenti, hogy az adott évben befolyt adókból és járulékokból fizeti az állam a nyugdíjakat. Az öregedő társadalom és a népességcsökkenés nagyon is szabotálja ennek a rendszernek a hatékony működését a jövőre nézve. Az, hogy az állami nyugdíjrendszer teljes egészében megszűnne létezni, ahogy néha az utca emberétől hallunk erről (azaz „Nekem / neked már úgysem lesz nyugdíjam / nyugdíjad”) egészen valószínűtlen. Amíg az országban lesznek választások, állami fizetést és nyugdíjat csak akkor csökkent majd egy kormány, amikor ez teljes egészében elkerülhetetlen. Azonban az inflációval, a nyugdíjasok számára fontos termékek áremelkedésével az állami nyugdíjak értéke minden bizonnyal csökkenni fog a jövőben. Sőt, már az utóbbi években is elkezdődött a tendencia, amely szerint reálértékben csökkennek a nyugdíjak. A jelenlegi nagy infláció, nem is beszélve az élelmiszerek, egyes gyógyszerek és szolgáltatások árának hihetetlen növekedéséről, már most sem teszi könnyű helyzetbe azokat, akik kizárólag az állami nyugdíjból kénytelenek gazdálkodni. Ennek egyébként átlagos összege Magyarországon 145.000 Ft körül mozog jelenleg.

Hogyan lehet magasabb nyugdíjam?

Az állami nyugdíjat direktben megnövelni csak a „hagyományos” módokon lehet: magasabb fizetést kiharcolni és / vagy hosszabb ideig dolgozni. Azonban ezen kívül minden pénzügyi lehetőség extra segítség lehet. És ha igénybe vennénk az állami támogatást nyugdíj megtakarításokra, akkor érdemes kipróbálni egy kalkulátort. Az úgynevezett nyugdíjbiztosítás kalkulátor abban segít, hogy megtudjuk, milyen nyugdíj előtakarékosságra van szükségünk, hogy fenntartsuk a nyugdíj előtti bevételünket, így életszínvonalunkat is.

Amellett, hogy senki sem szeretne idős korában nélkülözni, a megfelelő gondoskodás és előre gondolkodás abban is segíthet, hogy nyugdíjas korunkban is megengedhessük magunknak, hogy zöldebb életet éljünk.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás