A Szent István Egyetem fideszes átalakításával február 1-jén létrejövő Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel kapcsolatos aggályairól írt Darvas Béla nemrég véleménycikket. Erre reagált a hazai agrárfelsőoktatás fellegvárának zöldítéséért évtizedeken át küzdő Ángyán József professzor, akinek intézetét Orbán Viktor pitiáner politikai bosszújából szüntették meg.
Darvas Béla cikke: Volt egyszer egy Szent István Egyetem – Hol a modell komámuram?
Ángyán József üzenete a gödöllői székhelyű megaegyemről:
Tisztelt Professzor Úr! Kedves Béla!
A megfogalmazott kételyekkel és a felvetett és megválaszolásra váró súlyos kérdésekkel is mélységesen egyetértek. A Szent István Egyetemen (SzIE) több mint 40 évet eltöltött egyetemi oktatóként a grandiózus átszervezésről egy népi bölcsesség jut eszembe: „Ha nincs ötleted, elképzelésed a tartalmi javításra, hozz létre bizottságot és/vagy változtasd meg a szervezetet!” A 10-15 évente megismétlődő kényszerű egyetemösszevonások, majd – az indokként megjelölt ’hatékonyság-növekedés’ elmaradását és a belső konfliktusok gyarapodását követő – szétválások sora ismeretében komoly képzelőerő kell annak feltételezéséhez, hogy ezúttal az öt különböző kampuszon (Gödöllőn, Budán, Gyöngyösön, Kaposváron és Keszthelyen) működő gigaegyetem hatékonysága és oktatási/kutatási minősége nemcsak, hogy javul, de egyenesen világszínvonalúvá válik.
A politikai megbízott vezetés, a rektor és a multimilliárdos bankár, MLSz elnök vezette kuratórium, amelynek tagjai – a Kaposvári Egyetem volt rektora kivételével – agráregyetemi vezetői tapasztalatok híján vannak, az a kuratórium nekem összetételéből fakadóan is teljességgel alkalmatlannak tűnik az ’agrár-felsőoktatás megújítására’, amit szerényen maga elé tűzött. A „Vonósnégyes” címet viselő kabarétréfa jut az eszembe, ahol a főnöknek koncertet adni hivatott ’zenészek’ mindegyike azt hiszi, abban bízik, hogy majd a másik muzsikál, ő pedig majd csak imitálja a zenét, miután maga még sohasem fogott hegedűt a kezébe. Kíváncsian várom, hogy – az ‘agrikultúrát’ ‘agro-bizniszre’ cserélésen túl – vajon milyen ’stratégiai víziója’ lehet ennek a társaságnak a világelitbe szánt ’agrárfókuszú’ egyetem fejlesztéséről, programjáról.
Azt is erős ’túlvállalásnak’ gondolom, hogy az eddigi agráregyetem egyszerre az ’élettudományoknak’ is világszínvonalú művelője lesz, és röpke 10 év alatt e területen is bekerül a világelitbe, zömében ugyanazzal az oktatói/kutatói gárdával, amely ráadásul magyar viszonyok között egy csapásra nem is cserélhető le, vagy ha ki szándékozzák rúgni őket – aminek lehetőségét a közalkalmazotti státusuk megszűnése gyanúsan felkínálja – ugyan ki, mit és milyen színvonalon fog oktatni?
Számomra rejtély az is, hogyan és honnan lesz az óriásegyetemnek 13 ezer hallgatója, mikor néhány hónapja még Gyuricza Csaba megbízott rektor, a grandiózus fejlesztés ’politika által kiszemelt vezénylő tábornoka’ is azt nyilatkozta, hogy „az agrárpálya a fiatalok számára jelenleg nem igazán vonzó, (…) az idei adatok pedig azt mutatják, hogy az agrárképzésben a jelentkezések száma 40 százalékkal csökkent”. Ugyan miért rohamoznák meg éppen most a fiatalok ezt az egyetemet, és – bár van róla elképzelésem – ugyan milyen agrárjövőt vizionál a kuratórium, ahol ennyi agrármérnökre lesz majd szükség?
Úgy hírlik továbbá, hogy az államtól a Gödöllői Királyi Kastélyt – a ’nem baráti’ Gémesi György polgármesteri programjának egyik központi elemét – is megkapja ’nászajándékul’ a MATE, és más állami vagyonelemekhez is hozzájuthat. Ugyan mi szüksége van ezekre egy agrár- és élettudományi egyetemnek? Tényleg nem aggályos az állami vagyon kiszervezése egy egyetemet működtető magánalapítványhoz, nem merülhet itt fel az állami vagyon hűtlen kezelésének alapos gyanúja?
A kuratórium személyi összetételének ’diszkrét báját’ mutatja számomra ugyanakkor, hogy Lázár János a kuratórium elnökét, Csányi Sándor bankárt 2013 nyarán miniszterelnökséget vezető államtitkárként még „Magyarország első számú uzsorásának” nevezte, olyannak, aki a „devizahitelesektől szerzett milliárdjaival páváskodik”, majd miután Csányi sem maradt adósa, és olyan ’tehetséges fiatalembernek’ nevezte, aki lám-lám „például a trafikügyet is milyen ügyesen elintézte”, Lázár nemes egyszerűséggel „az országot polip módjára behálózó, magyarnak tűnő bankvezetőnek” nevezte, akinek „gazdasági túlhatalma egy demokráciában komoly kockázatot jelent”. Ugyan mi vagy ki, Lázár vagy Csányi változhatott meg azóta? [Időközben kétségtelenül összebarátkoztak és nincs már kivetni valójuk egymás gondolatait illetően. Ezt a bemutatkozó sajtótájékoztatón is megerősítették az RTL-nek.- DB]
Ma már Lázár Gyuricza Csaba megbízott rektort is tökéletesen alkalmasnak tartja az óriás-egyetem vezetésére és annak „2030-ra a világ 100 legjobb agrárfókuszú egyeteme közé” juttatására. Azt a Gyuricza Csabát, akit Fazekas Sándor miniszter – a SzIE nemzetközi rangú Környezet- és Tájgazdálkodási Intézete, a saját diplomáját kiadó anyaintézete indoklás nélküli, statáriális szétverése fejében, ebbéli dékáni érdemei elismeréseként – 2015 tavaszán az MVH helyettes államtitkári rangú elnökévé nevezett ki, majd, amikor 2016-ban az MVH Lázár vezetése alá került, azonnali hatállyal kirúgta? Megváltozott, és ha igen, akkor mitől változott meg ilyen gyökeresen Lázár Gyuriczáról alkotott véleménye? Melyik értékítélete tekinthető hitelesnek, az, amikor most egy hajóban evez vele, vagy az, amikor azonnali hatállyal kirúgta?
De hát változnak az idők és az emberek… Minden esetre hosszú időt, az életem nagy részét őszinte hittel ezen az egyetemen és annak építésével eltöltve, mélységes szomorúsággal szemlélem azt a tragikomikus végjátékot, amit a jobb sorsra érdemes Gödöllő számára e durva politikai megszállás, a görög iskolához hasonló – a tudomány művelőit és oktatóit, valamint hallgatóit összefogó szellemi műhelyt megtestesítő – ’universitas’ autonómiájának teljes felszámolása jelent.
Ángyán József
Hallgassa meg korábbi podcastunkat: Fidesz agrárpolitika: a világ élvonalából a sereghajtók közé – greenfo exkluzív podcast Ángyán Józseffel
Nyitókép: Ángyán József. Fotó: © Sarkadi Péter greenfo.
