Áder, és az ő vagyonnyilatkozata

Hiába reménykedtünk eddig, hogy mandátuma utolsó évben lerántja a leplet Áder a nagy titokról, az idei nyilatkozatából se derültek ki részletek a köztársasági elnökként kapott ajándékairól. Szűkszavúan csak annyit írt a vonatkozó rubrikába: „a diplomáciai kapcsolattartás keretében kapott ajándékok”.

Áder János második köztársasági elnöki mandátuma májusban ér véget, utódjáról március 10-én szavaz az Országgyűlés. A köztársasági elnöknek azonban így sem kell izgulnia, hogy májustól miből vesz majd csalit kedvenc hobbijához, a horgászathoz.  Az államfői fizetés – ez jelenleg nagyjából bruttó 3,5 millió forint havonta – élete végéig jár neki, személyes gépkocsi-használattal, háromfős titkársággal, egészségügyi ellátással, és házzal együtt. Ezek a juttatások az államfő halálával sem szűnnek meg teljesen, a jogszabályok szerint az özvegyet is megilleti a rezidencia, a gépkocsihasználat, az egészségügyi ellátás, az államfői illetményhez igazított özvegyi ellátás, sőt, még saját, kétfős titkárság is.

Semmi értelme a vagyonnyilatkozatnak.

Izgalmasnak tűnhet a közpénzből fizetést kapó, és hivatalosan főként ebből élő közjogi tisztségviselők, kormánytagok, vagy éppen a megválasztott parlamenti képviselők vagyoni helyzetét követni, a jelenlegi magyar vagyonnyilatkozati rendszer azonban lényegében értelmetlen, hiszen a képviselők és kormányzati szereplők azt vallanak be, amit akarnak. Az átláthatóságért küzdő civil szervezetek évek óta hiába hívják fel minden egyes alkalommal a figyelmet arra, hogy a vagyonnyilatkozatok jelenlegi rendszere nem képes biztosítani a közhatalmat gyakorlók vagyonosodásának az átláthatóságát, hiszen a képviselők bármikor átírhatják vagyonukat rokonaik nevére, és ezt bizony a nyilvánosság, azaz a hivatalos fizetést adó magyar társadalom nem tudja ellenőrizni. A rokonok vagyonnyilatkozatához kizárólag a Mentelmi, Összeférhetetlenségi és Mandátumvizsgáló bizottság tagjai tekinthetnek bele, és ők is csak egy esetleges, képviselő ellen folyó vagyonnyilatkozati eljárás során. Ilyen eljárást elvileg bárki kezdeményezhet – a gyakorlatban viszont kizárólag a gondolatolvasók, hiszen egy titkos vagyonnyilatkozatban kell megjelölni ehhez a kifogásolt sorokat.

De korántsem ez az egyetlen probléma a rendszerrel, hiszen a valós, érdemi ellenőrzés kijátszását kifejezetten segíti, hogy nem kell azonosító adatokat – helyrajzi számot, ingatlan címét, hitel esetén a hitelfelvétel idejét, pontos összegét – megadniuk a honatyáknak. Szintén nem kell nyilatkozni a különböző társadalmi szervezeteknél vagy testületeknél betöltött tagságról. Márpedig ez összeférhetetlenséget eredményezhet a törvényhozási munka során, és noha létezik ilyen különnyilatkozat is, az nem nyilvános, így ellenőrizhetetlen. De mindez eltörpülhet emellett is, hogy a vagyonnyilatkozatok hibás, nem megfelelő kitöltését lényegében lehetetlen büntetni a jelenlegi szabályok szerint. A Mentelmi Bizottságnak ugyanis nincsen lehetősége átfogó vizsgálatot lefolytatni a képviselők vagyonosodásával kapcsolatban. Via telex.