A rovat kizárólagos támogatója

Kedves Áder János! Értem én, hogy ez a környezetvédelem viszonylag ártalmatlan területnek tűnt annak idején arra, hogy elbábozza, hogy csinál valamit a kormány gyalázatos törvényeinek aláírásán túl. Több ponton is cáfolja a magyarok környezetvédelmi eredményeiről beszélő Ádert János köztársasági elnököt Jávor Benedek az EP zöld díjas ex képviselője.

Áder János köztársasági elnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában beszélt tegnap a klímapolitikáról.  A magyar államfő az uniós környezetvédelmi ügynökség adatait idézve azt mondta hogy, az 1990-2017 közötti szén-dioxid-kibocsátás Magyarországon 31,9 százalékkal csökkent, ugyanannyival, mint az emberek fejében “klímabajnokként” élő Dániában.

Magyarország 1990-hez képest úgy tudta növelni gazdasági teljesítményét, hogy közben csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást és az energiafelhasználást is. Ennek csak egy része adódott a szocialista nagyipar 1990-es összeomlásából, a teljesítmény másik, nagyobbik része a 2000 utáni technológiaváltás eredménye – közölte Áder.

Jávor Benedek EP-képviselő a Facebookon cáfolta ezt az állítást a Global Carbon Atlas adatait idézve.

„Eszerint 1984 és 1994 között 91 Mt CO2-ről 62-re esett a magyar kibocsátás – és nagyjából 2008-ig ekörül a szint körül hullámzott. Semmilyen technológiaváltás eredményeként adódó kibocsátáscsökkentés nem történt 2000-től” – írja a Párbeszéd politikusa, aki a zöldek frakciójában dolgozott az EP előző ciklusában, és több díjat is kapott.

Nem csökkent, sőt, nőtt

Hogy kiszűrje a szocialista nagyipar összeomlásának a hatását, kezdődátumnak 1996-ot vette Jávor. Itt a számok már más mutatnak: 1996-2017 között a dán kibocsátás több mint 50 százalékkal, a magyar pedig alig 20 százalékkal csökkent.

2008-ban csökkent a magyar kibocsátás, ami a gazdasági válság és a GDP-visszaesés következménye – emelte ki a politikus, hozzátéve, hogy a magyar kibocsátások 2014 óta nőnek, erről itt írtunk bővebben.

Áder János az interjúban arról is beszélt, hogy Magyarország teljesíteni fogja a klímavédelem ügyében 2030-ra vállalt kötelezettségeit. Jávor a posztjában azonban kiemeli, hogy 2030-ra nincsenek kötelező tagállami célok, amiket teljesíthetne Magyarország – a zöldpárti politikus szerint ez egyébként a közös európai klíma- és energiapolitika egyik nagy problémája.

Vannak viszont Nemzeti Energia- és Klímatervek, ezekben mutatják be a tagállamok az Európai Bizottságnak, hogy miként járulnak hozzá a közös európai célok teljesítéséhez. A tavasszal leadott magyar tervet gyakorlatilag minden elemében problémásnak ítélte az EB, például elfogadhatatlanul alacsonynak tartja a megújuló energiaforrások tervezett részarányát és a közlekedési dekarbonizációs terveket – írja Jávor.

Cseh, észt, lengyel és magyar vétóval bukott el a uniós klímacél

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek