A rovat kizárólagos támogatója
greenfo/MTI/444/index

„Fel kell készülnünk arra, hogy ezt a válságot – hacsak gyökeresen nem változtatunk eddigi életmódunkon – újabb, és akár a Covidnál jóval súlyosabbak követhetik” – mondta Áder János köztársasági elnök az ENSZ New Yorkban tartott jubileumi, 75. közgyűlésén, videón levetített beszédében.

Szerinte a jelen legfontosabb kérdései, hogy sikerül-e tanulnunk a válságból, és hogy végre teszünk-e valamit azokon a területeken, ahol régóta tudjuk, hogy veszély fenyeget, régóta tudjuk, hogy mit kellene tenni, és azt is tudjuk, hogy a halogatással csak a kockázatokat és a költségeket növeljük.  Elmondta, a rövid úton gazdasági, majd társadalmi krízist okozó koronavírus-járvány ellen egyelőre még nem tudunk védekezni, nincs gyógyszerünk, védőoltásunk, más területeken viszont már évek óta tudjuk, hogy mit kellene tenni.

Régóta nyilvánvaló már szerinte, „hogy az az életforma, amelyet kialakítottunk, fenntarthatatlan. Minden évben több erőforrást használunk fel, mint amennyit a természet pótolni tud. Azt gondolni, hogy a természeti erőforrások – víz, talaj, levegő, sokszínű biológiai környezet – korlátlanul, olcsón és az idők végezetéig rendelkezésünkre állnak, dőreség” – mondta.

A témán belül külön foglalkozott a víz kérdésével. Az ENSZ-ben is többször megvitatták már „a szemünk előtt kibontakozó vízválságot. A sok víz, a kevés víz és a szennyezett víz drámáját” – mondta. Majd leszögezte: „mindannyian tudjuk, hogy az ENSZ fenntarthatósági céljainak többsége helyes vízpolitika híján elérhetetlen”.

Négy pontban fejtette ki az ezzel összefüggő feladatokat.

Szerinte amíg a világon minden hetedik ember nem fér hozzá a szennyezésmentes ivóvízhez, addig nem reménykedhetünk abban, hogy az elszegényedett térségekben nő a termelékenység, és amíg a vízszennyezéseket nem akadályozzuk meg, addig továbbra is a kórházi ágyak felét a szennyezések miatt kialakuló betegségekben szenvedők foglalják majd el. Leszögezte, amíg nem alakítjuk ki a fenntartható vízgazdálkodás feltételeit, nem lesz biztonságosabb az élelmiszer-termelés, addig nemhogy az újonnan születettek, de a már ittlévők ellátását sem tudjuk megoldani. Továbbá megállapította: amíg nem alakítjuk át energiatermelési rendszereinket, a szénerőművek nemcsak a széndioxid-kibocsátást növelik, de egymilliárd ember ellátására elegendő vizet is felhasználnak.

Magyarország államfője másik példával is érzékeltette az emberiség előtt álló feladatokat: Régóta beszélünk arról, hogy az az életforma, amelyet kialakítottunk, fenntarthatatlan. Minden évben több erőforrást használunk fel, mint amennyit a természet pótolni tud. Azt gondolni, hogy a természeti erőforrások korlátlanul, olcsón és az idők végezetéig rendelkezésünkre állnak, dőreség – szögezte le.

Megoldásként a körforgásos gazdaságot javasolta. Azt a gazdaságot, amelyben – mint mondta: – „a hulladék – például üveg, műanyag, fém – nem szemét, hanem újrahasznosítható nyersanyag”. Megjegyezte azt is, hogy erről bizony már sok szó esett, „de sokkal előrébb nem jutottunk”.

Áder János hangsúlyozta, hogy Magyarország eddig sem a meddő tanácskozások, hanem a cselekvés pártján állt, és ezért is szervezett háromszor is Víz Világtalálkozót Budapesten az elmúlt években. „A találkozók sikere arra ösztönzött minket, hogy még nagyobb fába vágjuk a fejszénket. A következő esztendő végén egy fenntarthatósági expót szervezünk, amely a vízgazdálkodás mellett az élelmiszer-termelés, a közlekedés, az energia- és hulladékgazdálkodás, valamint az oktatás kérdéseivel is foglalkozik” – jelentette be, és hozzáfűzte, hogy Budapest szeretettel vár mindenkit.

A válság legyőzéséhez a magyar államfő Winston Churchill szavait ajánlotta a Közgyűlés ülésszakának figyelmébe: „a pesszimista a nehézséget látja minden lehetőségben, az optimista lehetőséget lát minden nehézségben”.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek