Az orosz pénzügyminiszter-helyettes azzal kapcsolatban fejezte ki aggodalmát a Szövetségi Tanács politikai ügyekkel foglalkozó bizottsága előtt, hogy a Paks II. beruházás körül időről-időre politikai kockázatok merülnek majd fel – számolt be az orosz TASZSZ hírügynökség.
Egy nemrég megjelent magyar sajtóértesülés is azt érzékeltette: az oroszok is számolnak azzal az eshetőséggel, ha esetleg idehaza úgy fordulna a politikai széljárás, hogy kihátrálna a mindenkori magyar kormány a beruházásból és erre az esetre betáraztak kellemetlen információkkal. A hírügynökség tudósítása szerint Timur Makszimov azt mondta az említett hétfői eseményen:
Attól tartok, hogy politikai ügyek elkerülhetetlenül felmerülnek, tekintettel a megállapodás tartalmára. … Úgy hiszem, hogy az első borús felhők amiatt fognak megjelenni a projekt felett, mert az a mienk (az oroszokkal szerződött a magyar kormány – a szerk.). Tekintettel a projektmegvalósítás időtartalmára, azt hiszem, hogy időről-időre felbukkannak majd problémák.
A tárcavezető helyettes gyakorlatilag a projekttel kapcsolatos politikai megvalósítási kockázatokra utalt annak tükrében, hogy közelednek a magyarországi választások, illetve a projekt teljes megépítésének időigénye még legalább 8-9 év, ami hosszú idő és bármi megtörténhet.
A technikai jellegű kockázatok elmondása szerint rendben vannak, ugyanis a tudósítás szerint azt is mondta:
Jelenleg technikai, pénzügyi és építési szempontból minden szükséges engedélyt és módosítást megkaptunk, így az orosz beruházónk megkezdheti a beruházást anélkül, hogy bármi másról meg kellene egyeznünk. Remélem, hogy ezt a részt már teljesíteni tudjuk.
A Paks II. projektről 2014-ben államközi szerződésben állapodott meg a magyar és az orosz kormány, aztán 2017-ben az Országos Atomenergia Hivatal kiadta a telephely-engedélyt, így a felvonulási területen elkezdődtek bizonyos előkészítő munkálatok. A létesítési engedély-kérelemmel kapcsolatban azonban idén szeptember 30-án, az utolsó napon hiánypótlást rendelt el, majd rá néhány napra kiadta a talajvíz szintjéig a gödörásási engedélyt. A létesítési engedély-kérelemmel kapcsolatos hiánypótlás kapcsán az orosz fővállalkozó nemrég reményének adott hangot, hogy ennek ellenére nem fog tovább csúszni a projekt vége, a megépítés. Rá pár napra benyújtotta a reaktortartályok gyártási engedélykérelmét a Paks II. Zrt. az Országos Atomenergia Hivatalnak.
Mivel a projekt az eredeti ütemtervhez képest már most jelentős csúszásban van (részben az Európai Bizottság engedélyének késése, részben az orosz építési tervek itthoni engedélyezése körüli csúszások miatt), ezért idén májusban a két kormány megállapodott a paksi bővítéshez az oroszok által nyújtott 10 milliárd eurós hitelkeret felhasználásának módosításához. A cél az volt ezzel a módosítással, hogy a hitelt csak 2031-től kelljen elkezdeni törleszteni (de ugyanúgy 2046-ban be kell fejezni), miután addigra a tervek szerint már tényleg termelésbe áll a két reaktor. Eközben a Paks I. projekt 4 reaktorának üzemideje 2032-2037 között lejár, így tehát pár évig párhuzamosan működne a két egység egymás mellett, ami felvet bizonyos termelési-biztonsági-áramfelhasználási kérdéseket is.
A napokban hagyta jóvá az orosz parlament ezt a hitelszerződés módosítást, és egy erről szóló nukleáris piaci összefoglaló utolsó mondata arra utal, hogy majd miután idehaza új jogi státuszt kap az Országos Atomenergia Hivatal (jogilag függetlenné válik, kikerül a kormány irányítása alól), rövidesen megkaphatja majd a létesítési engedélykérelmet is a projekt. Az OAH új főigazgatójával a Portfolio nagyinterjút készített, amelyen ez a téma is szóba került és Kádár Andrea azt hangsúlyozta, hogy a létesítési és minden egyéb engedélykérelemnél elsődleges fontosságú a nukleáris biztonságnak való maradéktalan megfelelés.
Időközben az is felmerült, hogy a szerbek beszállnának a Paks II.-be, de ezt az illetékes tárca nélküli miniszter elutasította, így elvileg csak a Paks I.-be tudnának betársulni átmenetileg a szerbek. Az is fontos fejlemény ezzel párhuzamosan, hogy Brüsszelben érik a döntés, hogy a nukleáris energia is zöld címkét kapna, azaz fenntartható energiatermelési módnak minősülne a taxonómia rendelet szerint, ami új finanszírozási forrásokat is megnyithatna a paksi beruházás előtt.
Az orosz tárcavezető-helyettes által emlegetett politikai kockázatokat Paks II. körül valóban érzékelhetik az oroszok, mert egy közelmúltbeli sajtóértesülés szerint betárazhattak olyan információkkal, amelyek a projektből való esetleges magyar kormányzati kihátrálást megakadályozhatják, vagy az esélyét csökkenthetik. A hvg360 október 21-i cikkében azt írta: az erőműbővítésről információkkal rendelkező fideszes politikai körök szerint az orosz félnek kezd elege lenni abból, hogy miközben ők gyártják a berendezéseket, folyamatosan zátonyra futnak az orosz engedélytervek, ezért a Roszatomnál egyre reménytelenebbnek látják a projektet.
A lap egyik forrása szerint a Roszatom már nem abban gondolkodik, hogy a jövőben nem mérnököket küld Magyarországra, hanem jogászokkal erősítene. Egyesek szerint az oroszok már reális forgatókönyvként számolnak azzal is, hogy a paksi bővítésből végül semmi nem lesz, például azért, mert az őszi ellenzéki előválasztáson mind Márki-Zay Péter, mind Dobrev Klára támadta a projektet egy nyilvános vitán. Ha akár az Orbán-kormány hibájából csúszik a projekt, akár egy esetleges kormányváltás után állítanák le azt, az oroszok a magyar felet tennék meg bűnbaknak, ami súlyos kártérítési perrel járhatna és a jelek szerint tehát ezek miatt is betárazhatnak az oroszok információkkal – fogalmazott a lap.
Fontos persze azt is megjegyezni, hogy miután az OAH az utolsó pillanatban, szeptember 30-án hiánypótlást rendelt el a létesítési engedélykérelemnél, rá néhány napra, október 12-én (tehát még a hvg360-as értesülés előtt) Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Moszkvába repült, hogy átbeszéljék az oroszokkal a projekt ütemezését és rögzítette: fontos, hogy az addig meglévő ütemterv szerint haladjanak, tehát 2029 körülig tényleg befejezzék a projektet.
