A rovat kizárólagos támogatója

Valószínű, hogy a társadalmi nyomás is szerepet játszott abban, hogy a földművelési szaktárca mégsem nyúlt hozzá az agrár-környezetvédelemre és vidékfejlesztésre tervezett költségvetési pénzekhez.

Levél a mezőgazdasági főbiztoshoz
Március második hetében több magyar környezetvédő szervezet közös levélben fordult Franz Fischlerhez, az Európai Unió mezőgazdasági főbiztosához, ugyanis tudomásukra jutott, hogy az FVM-ben elkészült egy előterjesztés, amely szerint a vidékfejlesztésre szánt összeg hazai keretét közel három Mrd forinttal csökkentenék. Az információ szerint, erre azért van szükség, hogy a gazdatüntetések utáni megegyezés fedezetét biztosítsák.
A tervezett változtatás – amennyiben a hírek igazak voltak – ebben a fázisban, amikor a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv már elkészült, csak Brüsszel jóváhagyásával történhetett meg, ezt a szaktárcának kérni kellett volna. A környezetvédők levele ezt a lépést kívánta megelőzni. A levelet író környezetvédő szervezetek: a Magyar Madártani Egyesület, a Magyar természetvédők Szövetsége, a Védegylet, a WWF Magyarország és az E-Misszió attól tartottak, hogy a hazai önrész csökkentése miatt a gazdálkodók elesnek a környezetbarát mezőgazdasági termelést és a vidék megmaradását szolgáló program uniós támogatásától.
Cselószky Tamás az E-Misszió Természet- és környezetvédelmi Egyesület munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmaradott térségek számára kitűnő lehetőséget, az ott élőknek megélhetést biztosít az agrár-környezetvédelem. A környezetvédő a Borsodi Mezőségben beindult sikeres programokról, és a Bodrogközben induló táj-rehabilitációról beszélt. A vidékfejlesztési programok a kisebb birtokokon gazdálkodók számára is lehetőséget nyújtanak, ha például rétfenntartó legeltetéssel, gyümölcstermesztéssel, nádgazdálkodással foglalkoznak.
Kajner Péter a Védegylet munkatársa úgy tudta, hogy a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben korábban előirányzott hazai önrészt a negyedére kívánta csökkenteni a földművelésügyi tárca. A tervezett eredeti, közel négymilliárdos összeg több mint tizenöt-milliárdnyi uniós pénz elnyerését teszi lehetővé, de ha a tárca valóban csökkenti a keretet, azzal az Európai Uniótól kapható pénz is a negyedére csökken. Ez a közel tízmilliárd forint lehetővé tenné, hogy a mennyiségi termeléshez járó támogatásból kieső gazdák más területen folytathatnák munkájukat, például a tejtermeléssel foglalkozó kistermelő rétfenntartó legeltetéshez kaphatna támogatást, miközben a családjának tejet is termelhet. A pénz elvesztése a már eredményesen futó programok folytatását is veszélyeztetné, így a Bodrogközi elképzeléseket, vagy a Nagykörű környékén beindult ártéri gazdálkodást. Ez volt az oka annak, hogy a környezetvédők a mezőgazdasági biztosnak fordultak, és az Unió hivatalos állásfoglalását várták. A földművelési szaktárca mégsem csökkenti a vidékfejlesztési pénzeket Nemcsak a környezetvédők szereztek tudomást a belső tervezetről, hanem a Szent István Egyetem Környezet-, és Tájgazdálkodási Intézetének munkatársai is. Az intézet volt az a legfontosabb tudományos műhely, ahol évekkel korábban elkészült az agrár-környezetvédelmi program.



sajtótájékoztató
sajtótájékoztató
Ángyán József egyetemi tanár, az intézet igazgatója is olyan információkhoz jutott, hogy a gazdatüntetések után született megállapodásokat részben vidékfejlesztési pénzekből kívánják finanszírozni. Az intézetvezető azt hallotta, hogy a kormány ötmilliárd forintot biztosítana a tárcának a megegyezésben foglaltak kifizetésére, de 2,8 milliárdot a tárca saját költségvetéséből, és éppen az agrár-környezetgazdálkodási programok terhére vonna el. A több helyről is megerősített értesülés szerint a tárca azért akart Franz Fischlerhez, az Unió mezőgazdasági és vidékfejlesztési főbiztosához fordulni, hogy járuljon hozzá az utolsó pillanatban módosított költségvetéshez. A vidékfejlesztési tervben tizenkilencmilliárd forint a költségvetés, de ebből csak 3,8 milliárdot kellene a magyar forrásból biztosítani, ha a csökkentés megvalósul, több mint tízmilliárd, az agrárium és a vidék számára felhasználható forrástól esik el 2004-ben a magyar gazdatársadalom.
A vidékfejlesztési pénzek 80%-át ugyanis az Unió biztosítja, amely lényegesen magasabb arány a terület alapú támogatásoknál. Tehát ez az ország számára kimondottan előnyös, a tervezett elvonás pedig nagy kárt okoz. Ángyán József professzor ezért úgy döntött, hogy a környezetvédőkkel közös sajtótájékoztatón hívja fel a figyelmet az agrár-környezetvédelem fontosságára.
A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóosztályán azt a felvilágosítást kaptam, hogy a sajtótájékoztató előtt nem nyilatkoznak, de utána kiadnak egy közleményt. Ez valóban meg is történt. A sajtóhoz eljuttatott állásfoglalás szerint a tárca nem módosítja a vidékfejlesztési költségvetést, az elfogadott Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében ebben az évben hazai és uniós forrásból 19 Mrd forint áll a környezetbarát gazdálkodás segítésére. Akármi is volt az oka annak, hogy a tárca meggondolta magát, csak üdvözölni lehet a végeredményt, mint ahogy a környezetvédő szervezetek meg is tették azt állásfoglalásukban. Tömegtermelés vagy természetbarát mezőgazdasági termelés Ángyán József környezetgazdász egyetemi tanár már a koppenhágai, az uniós csatlakozás előtti, végső tárgyalások után jelezte, hogy a magyar kormány agrár-környezetvédelmi szempontból igen előnytelen szerződést kötött. A professzor úgy véli, hogy a vidék túlélése szempontjából alapvető a program.
Ma az Unió mezőgazdasági politikáját a mennyiséghez, kvótákhoz, tonnához kötött támogatások jellemzik, de ezeket gyorsított ütemben le akarja építeni a közösség – magyarázta Ángyán József. Az Unió vidékfejlesztési politikája olyan gazdálkodási rendszereket fog támogatni, amelyek nemcsak a mennyiségi termelést tartják szem előtt, de jók a környezeti, társadalmi hatásai is, és munkát, megélhetést biztosítanak a helyi közösségek számára. Ezt nevezi az Unió vidékfejlesztési típusú támogatásnak, vagy második pillérnek. A magyar kormány viszont még mindig a régi típusú, a tonnában mért eredményhez ragaszkodik, elsősorban a gabona, az olaj-, fehérje-, és rostnövény-termeléshez, a nagyüzemi gazdálkodáshoz. A mezőgazdaság ezzel egy régi típusú, leépülőben lévő támogatási rendszerre tette le a voksát. A kormány képviselői Koppenhágában is arra törekedtek, hogy a nagyüzemi gazdálkodáshoz szerezzenek támogatást, ebben némi sikert is értek el, mert az összes támogatás több mint hatvan százaléka ilyen mennyiséghez kötött, régi típusú támogatás. Nem sikerült viszont a csatlakozó tíz ország számára felkínált 25%-ot feljebb tornázni, annyit értek el csupán, hogy a magyar költségvetés is hozzátehet 30%-ot. Ezzel együtt is a magyar gazdálkodók az uniós gazdákhoz képest csak 55% támogatást kaphatnak, így a verseny korántsem egyenlő feltételekkel folyik majd. De ez csak a nagyüzemi növénytermelésre vonatkozik, az állattartók semmilyen támogatásra nem számíthatnak. A vidékfejlesztés számukra is biztosítaná a váltás lehetőségét, de ezen a téren nem tárgyalt ügyesen a magyar kormány, a tíz most csatlakozó ország közül az előkelő utolsó helyet szerezte meg mindössze harmincnégy százalékkal. Ez azért is nagy baj, mert a vidékfejlesztés irányába történő forrás-átcsoportosításról, a folyamat gyorsításáról döntött az Európai Mezőgazdasági Miniszteri Bizottság Luxemburgban. A következő tervciklus végére az összes forrásnak több mint fele vidékfejlesztési célú lesz, és Magyarország nem készült fel erre – figyelmeztetett a professzor. Ha nem tudjuk megszerezni a vidékfejlesztési forrásokat, akkor az állattenyésztés nagy része támogatás és források nélkül marad. De hasonló helyzetbe kerülnek a kertészeti ágazatok, a gyepgazdálkodás, vagy a kedvezőtlen adottságú területeken végzett munka vagy az ártéri gazdálkodás.
A Világgazdasági Kutatóintézet szerint, ha a mezőgazdaság szerkezet a jelenlegi marad, akkor csupán a gazdálkodók felső öt százaléka jut hozzá a támogatások kilencvenöt százalékához. De mit kezdünk több százezer családdal vidéken – kérdezte Ángyán József, aki arra is figyelmeztetett, hogy még pénzügyi szempontból is hasznosabb a vidékfejlesztési támogatás, hiszen ott 80%-ot az Unió térít. Az is rendkívül fontos, hogy a most felsorolt tevékenységek környezetbarát gazdálkodást tesznek lehetővé. Vagyis a túlélésünkről szól ez a történet.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás