Általánosságban a tetűről és poloskáról is van valamennyi ismeretünk, a legtöbben már találkoztunk is velünk. A tetű hallatán a fejviszketés, az óvodák, iskolák, a tömegközlekedés, a hosszú haj juthat eszünkbe, a poloskákhoz pedig az invázió kötődik az utóbbi években. Nem mindegy azonban, hogy a poloskák és a tetvek milyen fajáról beszélünk. A fejtetveken kívül számos más tetű, az úgynevezett címeres poloskákon kívül (amik agresszív módon elszaporodtak nálunk) pedig más poloskafajok is élnek Magyarországon. A ruhatetű és az ágyi poloska például más-más módokon, de igencsak megkeseríthetik az életünket. Nézzük, miről ismerjük fel egyiket és másikat, mik a jellemzőik, és ami a legfontosabb, mit tehetünk ellenük!
Az ágyi poloskák élete
Vannak olyan poloskafajok, amik nem a növények nedveit szívogatják, hanem sajnos a mi vérünket. Ezek közé tartozik az ágyi poloska is. Az éjszaka aktív kis vérszívó megkeresi a pizsamából, hálóingből kilógó testrészeinket (lábak, karok, nyak) és ott táplálkozik. Az ágyi poloska csípését nem akkor fogjuk észlelni, amikor megtörténik, hanem kevés idővel utána (pl. másnap reggel), a piros kis pontok megjelenésekor. Viszonylag kis felületen többször is szúr, mire megfelelő helyet talál a vérszíváshoz, ezért alakul ki sok piros pötty az ember bőrén.
Az ágyi poloskák egyébként rejtőzködő életmódot folytatnak, nappal szeretnek elbújni, csak éjszaka másznak elő. A házban, lakásban rengeteg olyan hely van, ahol szívesen meghúzódnak. Hiába ágyi poloska a nevük, ez nem jelenti azt, hogy csak az ágy környékén tartózkodnak. Megbújhatnak természetesen az ágytámla mögött, az ágykeret zugaiban, sarkaiban, de a könyvespolcokon, a képek mögött, ablakkereteknél, bútorokban. Ezzel el is érkeztünk ahhoz, hogyan kerülhetnek be a lakásba. Legtöbbször használt, régi bútorokkal, textilekkel költöztethetjük őket az otthonunkba, vagy társasházak esetén maga a rovar mászik át egyik lakásból a másikba.
A vöröses, barnás kis rovarok 5-6 mm hosszúak, testüket finom szőr fedi. Alakjuk táplálkozás előtt laposabb, ám miután jól megszívták magukat vérrel kissé kikerekednek. Ürülékük is pirosas, barnás így könnyen észre lehet venni az ágyneműn vagy a falon, padlón. Levedlett bőrük és az elhullott egyedek is jól láthatók.
Ha bebizonyosodott, hogy a lakásunk vagy házunk fertőzött, akkor mielőbb forduljunk szakszerű segítséghez, annál is inkább, mert rokonaink és ismerőseink se jönnek majd szívesen hozzánk. Ha ideálisak a körülmények, akkor a petékből akár 4 nap alatt is kikelhetnek a lárvák, amik 3-6 hét alatt kifejlett rovarrá válnak. Ha nem figyelünk, könnyen szétszóródhatnak a lakásban. A fertőzött területen lévő textíliák mosása nem feltétlenül fog 100%-os eredményt hozni, sőt a bútorok és egyéb tárgyak mozgatásával még segíthetjük is a terjedésüket.
A ruhatetű élete
A talán többet látott és ismertebb fejtetűhöz nagyon hasonló a ruhatetű. Latin neve: Pediculus vestimenti, amiből a ruhát a vestimentum szó jelöli. Mérete 2-4 mm között változik. Lábai kis karmokban végződnek így könnyen meg tud kapaszkodni a ruhák test felé eső oldalán, a gyűrődésekben, ráncokbanmegbújva. A serkék (a tetvek petéi) is a redőkben bújnak meg. Testének alakja hosszúkás, lapos, színe barnás vöröses. A ruhatetű közeli rokona a fejtetűn kívül a lapostetű is. E három abban különbözik egymástól, hogy az emberi test különböző részeit szemelte ki magának lakhelyül.
A ruhatetvek igen gyakoriak a rossz higiéniás körülmények között élők körében. A fertőzésekre nagyon oda kell figyelni a hajléktalanszállókon, menekülttáborokban, tehát olyan helyeken, ahol sok ember zsúfolódik össze, a tisztálkodási lehetőségek pedig korlátozottak. Fertőzött ruhákkal terjed.
A serkékből 5-11 nap alatt kikelő lárvák csak akkor tartózkodnak a bőrön, amikor táplálkoznak, egyébként a ruhán töltik az idejüket. Az ágyi poloskákhoz abban hasonlítanak, hogy legtöbbször akkor csípnek meg minket, amikor alszunk. Csípésük után szintén viszkető foltok maradnak. 3-6 óránként enniük kell, valamint 48 óránál tovább nem bírják táplálék nélkül. Ebben is különböznek az ágyi poloskáktól, akik jóval tovább, majdnem 6 hónapig is tűrik az élelmhiányt.
Használt bútorokon nem találjuk meg őket, kizárólag ruhaneműn. Irtásuk abból a szempontból egyszerűbb, mint az ágyi poloskáké, hogy itt elegendő megszabadulni a fertőzött ruhadaraboktól, valamint biztonság kedvéért elvégezhető egy alaposabb, magas hőmérsékletű mosás a lakásban fellelhető összes ruha és textília (főleg ágyneműk) esetében.
Amiben tehát a leginkább különböznek
A terjedésük módjában, a kifejlésük, táplálkozásuk időtartamának hosszában. A ruhatetű súlyosabb betegségeket is terjeszthet, ellenben az ágyi poloskától ilyen szempontból nem kell tartani. A ruhatetűt könnyebb kiirtani, mint az ágyi poloskát. A ruhatetű legtöbbször elhanyagolt, koszos, higiéniai szempontból kifogásolható környezetben szedhető össze, míg az ágyi poloska a tiszta és rendezett otthonokban is megjelenhet.
