A rovat kizárólagos támogatója

2020 decemberében a Népszavában indult, majd a Telexen és a 444-en folytatódott a “nagy hídvita”. Ezt egészíti ki a Karátson Gábor kör által február 26-án szervezett szóbeli vita a dél-budapesti hidakról. A vitát Pákozdi Imre mérnök moderálta, aki a Karátson Gábor kör, a Budapest Kör és a Levegő Munkacsoport tagja.

Négy meghívott felszólaló vett részt: Schneller István, Budapest volt főépítésze, Molnár László, a FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt. volt vezérigazgatója, Fleischer Tamás, közlekedéstudományi szakember, KRTK Világgazdasági Intézet munkatársa és Ferenczi István, Határ úti Kiserdővédők aktivistája. A vita elérhető az okopolitika.hu weboldalon.

A Rádió9 március 6-i podcastjának vendége Pákozdi Imre, témája pedig a dél-pesti hidakkal kapcsolatos anomáliák voltak.

A rendszerváltás óta Budapesten 3 híd épült. Ezek közül kettő a fővárost elkerülő M0-ás körgyűrű északi és déli hídja. Északon a Megyeri híd épült meg 2008-ban, délen pedig a Deák Ferenc híd déli része készült el 2013-ra. Ezt megelőzően a 90-es években a Lágymányosi, mai nevén Rákóczi híd készült el 1995-ben. Tehát a rendszerváltás óta eltelt 30 évben ez a 3 híd épült Budapesten. A tervekben, szakmai dokumentumokban 3 potenciális hídhelyszín van. Egy északon, az Aquincumi híd, és kettő délen, ezek pedig a Galvani híd és az Albertfalvai híd. Talán kimondható, hogy szakmai konszenzus van abban, hogy a következő hídnak Budapest déli részén kell épülnie. Első kérdésként azt jártuk körül, hogy mi a fő különbség a Galvani és az Albertfalvai híd között, melyik milyen fő célokat szolgál.

Pákozdi Imre meglátása szerint a Galvani híd nagymértékben tehermentesíteni tudja a Rákóczi hidat és jelentős mértékben a Petőfi hidat is. Ez az Albertfalvai hídról nem mondható el. A Galvani híd fő funkciója egyébként az M1-M7 autópályák összekötése az Üllői úttal és a reptérre vezető gyorsforgalmival, s mint ilyen a Galvani híd egy átmenő híd, ami Csepel vonatkozásában fokozottan igaz. Ezzel szemben az Albertfalvai híd Csepel déli rozsdaövezeteinek, a Csepel művek területének feltárásában játszhatna döntő szerepet, azaz komoly területfejlesztő hatással bír.

A Karátson Gábor Kör vitaestjén elhangzott, hogy a legnagyobb kerülőket a dunai átkelések miatt kell megtenni. A dunai szakasz külső harmadában jelentős közlekedési hálózati hiányok vannak, hiszen a hidak többsége a belvárosban csoportosul. Ez azt jelenti, hogy Budapest északi és déli részén nagy kerülőket kell tenni ahhoz, hogy elérjük a célunkat. A közlekedési hálózati hiány a déli részen erősebb. Emellett régi problémaként fogalmazták meg a szakértők, hogy Budapest közlekedési hálózatának a sugárirányú elemei fejlődtek jobban. Ez azt jelenti, hogy a közlekedési főcsatornák a központ, a belváros felé vezetnek. A haránt irányú, tehát keresztező elemek sokkal hiányosabbak. A sugaras szerkezetű, belvárosba vezető főutakat nem eléggé kötik össze körút jellegű, keresztben menő közlekedési csatornák. A sajtóban zajlott vitában is előkerült az évtizedek óta dédelgetett Körvasút-mentii körút, régi nevén Munkáskörút kérdése. Budapest közlekedési rendszere komplex rendszer, amiben a tágabb kontextust is meg kell értenünk ahhoz, hogy a déli hidakról beszélni tudjunk.

Pákozdi Imre hosszan fejtette ki a Körvasút-menti körút kialakításának problémáit. A Körvasút-menti körút kiépítése a közlekedésfejlesztők régi álma. Szerepe, hogy elterelje a forgalmat a belvárost kényszerűen átmetsző belső körutakról, a Kiskörútról, Nagykörútról és a Hungáriáróról. A Körvasút-menti körút déli bezáródása – papíron – az Albertfalvai híd lenne, és a körútnak egyébként szerves része a Határ út. Ezt a körutat a Horthy-érában építés mentes övezetként kiszabályozták ugyan, de ez már a múlté. A körút jelenleg semmilyen módon nem létezik, nincs olyan szakasza ami 2*1 sávnál szélesebb lenne és a nyomvonal gyakran megszakad, illetve a nyomvonal környéke beépült. Fleischer Tamás tanulmánya szerint a dél-budapesti hidak igazi jelentőségüket akkor nyernék el, ha a Körvasút-menti körút megépülne. Ennek hiányában a hidak szerepe is korlátozott.

 

A hidak nem csak közlekedési hálózati hiányokat pótolnak, hanem területfejlesztő hatásuk is van. Schneller István is, Fleischer Tamás is a hidak területfejlesztő hatása mellett érvelt. Területfejlesztési hatását tekintve az Albertfalvai híd tűnik jobb megoldásnak, azáltal, hogy feltárja Csepel déli, rozsdamezős területeit. A Galvani híd területfejlesztő szerepe csekélynek mondható.

Budapest fő úthálózata hidakkal

A sajtóvitában is, és a Karátson Gábor kör vitaestjén is hangsúlyos kérdés volt a belváros forgalomcsökkentése. Ezzel kapcsolatban Fleischer Tamás azt fogalmazta meg, hogy az Albertfalvai és a Galvani híd belvárosi forgalmat csillapító hatása között nincs lényeges különbség. A forgalomcsökkentés a belvárosi forgalomcsillapító intézkedésektől függ és nem a hidaktól. A Galvani híd, mivel a belvároshoz közelebb van, át tud venni forgalmat a Rákóczi hídról és a Petőfi hídról, míg az Albertfalvai erre nem képes, de egyik híd hatóterülete sem terjed ennél beljebb.

“a belvárosi térség forgalomcsillapítása szempontjából a Galvani híd és az albertfalvai híd között nincs érdemi különbség, egyiknek a hatásterülete sem ér el érdemben a Petőfi hídtól északabbra. Így az nem jelenthető ki, hogy egyik vagy másik számottevően jobb kiegészítő intézkedése lehet a belső városrészek Budapesti Mobilitási Tervben is szereplő forgalomcsillapításának” (Forrás: Galvani vita: amire egy új Duna-híd való, abban az albertfalvai a jobb)

Bár Ferencvárosi civil rádióként minket elsősorban a Galvani híd Ferencvárosi levezető útvonala érint, rápillantottunk a budai oldal levezető útszakaszára is. A Galvani híd az újbudai oldalon lévő Galvani utcáról kapta ezt a munkanevet. A Galvani utca az Andor utcában folytatódik az újbudai oldalon, ami a Galvani híddal dupla terhelést fog kapni. Ugyanis az Andor utca vezeti el jelenleg a Rákóczi híd forgalmának jelentős részét, napi áthaladó autómennyiség most is embertelenül magas. Ezt a helyzetet a Galvani híd csak rontani fogja.

A pesti oldallal kapcsolatban fontos megjegyeznünk, hogy akár Galvani, akár Albertfalvai, mindkét híd levezető szakasza a Határ út mentén menne. Így mindkét híd veszélyezteti a Kiserdő épségét és érinti a József Attila lakótelepen és a Wekerle telepen élő mintegy 30 ezer ember mindennapjait. A vitában Ferenczi István a Kiserdővédők alternatív levezető út nyomvonalát is bemutatta.

A beszélgetés végén felvetettük azt a kérdést, hogy mi lesz a külvárossal, a József Attila lakóteleppel, a Wekerle teleppel? Nem-e az történik, hogy a belvárosi forgalomcsökkentés, a külváros forgalmának növekedésével fog együtt járni?

A Kör vitaestjén felmerült, hogy a Galvani hidat 2016 óta tervezi a kormány. A híd előkészítése az olimpiai pályázat miatt került előtérbe. És bár az az olimpiai pályázatot 2017 tavaszán visszavonták, a híd tervezése nem állt le. Így most a Galvani híd van előkészítve, az Albertfalvai pedig nincs. El is hangzott a vitában, hogy “Gőzhengerrel vagyunk szemben, ami Olimpiát akar.” Ebben a tekintetben van párhuzam a Lágymányosi híd építésének körülményeivel. A Lágymányosi, mai nevén Rákóczi hidat a 90es évek elején a világkiállítás megrendezésének reményében kezdték el tervezni. És bár Budapest végül nem rendezett világkiállítást, mivel a Lágymányosi híd volt az előkészített híd, 1995-re ez épült meg. Annak ellenére, hogy a 80-90-es években szakmai körökben sokan a Galvani híd mellett érveltek a Lágymányosi híd ellenében.

Borbás Gabriella

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek