Dráguló tej egy drágán működtetett országban. Politikai okok miatt is fontos lett, hogy növekedjen a lakossági fogyasztás és talpra álljon a gazdaság, mert a fogyasztói bizalom együtt mozog a kormánypárt támogatottságával.
A kormánynak úgy kellene serkentenie a fogyasztást, hogy erre nagyon szűk a gazdasági mozgástere, ezért számos semmibe nem kerülő vagy mérsékelt terhet okozó akcióval próbálkozik (bérmegállapodás, munkáshitel, adókedvezmény), vagy a lakosság saját pénzét mozgósítaná (nyugdíjmegtakarítások ingatlan célra).
Miért fontos ez? Amennyiben a kormány nem tudja elég gyorsan javítani a lakossági fogyasztói bizalmat, a hangulat a Tisza Párt erősödését segítheti.
Az Európai Unió legdrágábban működő állama lett Magyarország, erre jutott a Népszava elemzése a zárszámadási törvény alapján, amennyiben az adatokat az egyes országok GDP-jéhez viszonyítjuk.
A GDP 8,1 százaléka ment el az állam működésére, ehhez hasonló csak Finnországban és Olaszországban volt az arány, az uniós átlag pedig 5,9 százalék.
Az egészségügyre a saját GDP-jéhez képest a legkevesebbet költötte az orbáni Magyarország az unión belül, és nagyon alacsony az oktatási büdzsé aránya is. Meg kellett állnia az MNB-nek a kamatvágással, az előzetes várakozásoknak megfelelően az október 22-i ülésen maradt a 6,5 százalékos irányadó ráta.
Bár a lépés nem volt meglepetés, ráerősített arra, hogy szeptember óta gyorsan változtak a külső és belső gazdasági viszonyok. Ahogy például a hvg.hu is írta, a közel-keleti háború(k) eszkalálódása bizonytalanabbá tette a befektetési környezetet, ez nem kedvez a kevésbé stabilnak minősülő Magyarországnak, de a forint tartósan 400 forint fölé gyengülése miatt sem lehetett a kamatot tovább csökkenteni.
Drasztikusan, 60 százalékkal drágult egy év alatt az a tejfajta, amelyet korábban árstop és kötelező akciózás alá rendelt a kormány. A 2,8-as UHT tej története jól mutatja, hogy a szabadpiaci viszonyok állami torzítása milyen anomáliákat okoz, illetve milyen gyorsan visszaáll az eredeti helyzet annak megszűnése után.
Miután az árstop megszűnt, és a termék ára emelkedni kezdett, a vásárlók gyorsan visszaszoktak az olcsóbb, 1,5-ös tejre, így egy év alatt (ismét) óriási volumenátrendeződést kellett lemenedzselnie a tejágazatnak.
nyitókép: depositphotos
