A rovat kizárólagos támogatója
saját

A történet ott kezdődik, hogy 1994-ben Argentínában engedélyezték a GMO (genetikailag módosított) növények termesztését. Utólag kijelenthető, hogy ez egy sokk volt az ország számára. Hogy miért?

Mert a GMO növények tartalmaznak egy állati eredetű gént, ami ellenáll a glifozát nevű, világszerte elterjedt, igen erős gyomirtó szernek, ezért szabadon permetezhetők vele. A glifozát minden egyéb növényt megöl. Néhány éve a WHO az ember számára valószínűleg rákkeltő anyagok osztályába sorolta, de még a híresen szigorú európai uniós környezetvédelmi jogszabályok sem korlátozzák a használatát. A glifozát alkalmazása gyomirtó szerként azt eredményezheti, hogy a szermaradványok a levegőbe, ivóvízbe, növények és állatok szöveteibe, és így az emberi szervezetbe is bekerülhetnek.

Argentínában a GMO növények termesztése nagy állami bevételt jelent. Nem az élelmiszer vagy takarmány értékük miatt, hanem mert bioüzemanyagok alapanyagát képezik! Argentínában a termőföldek 1/3-a állami kézben van. A teljes termőterületen évenként 100 millió tonna GMO gabona terem, ami megközelítőleg 35 milliárd dollár összbevételt jelent. Ennek 1/3-a az államé úgy, hogy semmit nem kell tennie érte.

A történet közvetlen helyszíne, Córdoba tartomány, az ország középső részén helyezkedik el, a pampákon, végtelen termőföldekkel. A GMO technológia glifozáttal elősegített térnyerése kéz a kézben járt az erdőirtásokkal. A térség 16 millió hektáros termőterületéből ma 13 millión GMO kukoricát és szóját termesztenek novembertől márciusig. Az év többi időszakában a terület puszta sivatag. Több, mint ezer kistelepülés tűnt el Córdobában. Egyszerűen elnéptelenedtek. A megélhetésüket elvesztő, marhatenyésztéssel, zöldség- és gyümölcstermesztéssel, vagy méhészkedéssel foglalkozó vidéki emberek a városokba költöztek óriási szociális problémát előidézve.  A kisszámú még megmaradt mezőgazdász a terményét a glifozát tartalma miatt nem, vagy csak nyomott áron tudja értékesíteni. Mert a kerítés nem állítja meg a permetezőszert. Pedig sokszor azok a cégek utasítják el a termékeket, amelyek érdekeltek a glifozát gyártásában, értékesítésében. (Példának okáért, a német Bayer cégcsoport felvásárolta a Monsantót, a legnagyobb glifozát alapú gyomirtó és GMO vetőmag előállító amerikai vállalatóriást.)

A glifozát Córdobában már tényleg ott van mindenhol: a talajban, az ivóvízben, a levegőben, az élelmiszerekben, a lakosok vérében. Míg Córdoba városában évente 100 ezer lakos közül 134,8 ember hal meg rákban, a tartomány négy keleti megyéjében, amely egybeesik a legintenzívebb mezőgazdasági területtel, az arány jelentősen magasabb és 100 ezer lakosra 216-229 rák okozta haláleset jut éves szinten.

A klímaváltozást is a bőrükön érzik az ott élők. Az esőt nyugatról, a Csendes-óceán felől kapja a térség. Így az esőfelhőknek először át kell kelniük az Andokon, ezért Córdoba egyébként is egy elég száraz medence. Mivel az erdőket kiirtották, és az év 7-8 hónapjában a GMO növények termesztési területe sivár pusztaság, az amúgy is erős napsugárzás visszaverődik a talajról, még forróbbá téve a levegőt. És ez a meleg levegő megemeli az Andok felől érkező esőfelhőket 10-12 km magasságba. Ott pedig nagyon hideg, mínusz 40-60 oC az átlagos hőmérséklet. A felhők nedvességtartalma irtózatos jégesők formájában hull a földre. Tyúktojás nagyságú, 300 gramm súlyú jéglabdák esnek az égből! Már a NASA is vizsgálja Córdoba környékét, mert a földön náluk az egyik legnagyobb az elektromos viharok száma a felhőkben felgyülemlett mérhetetlen energia miatt. A felhőszakadások településeket mosnak el. Az elmúlt év decemberében több, mint 2 millió hektár föld állt víz alatt. A talaj sótartalma nagy, tápértéke minimális, csökkent a biodiverzitás. Mindez összefügg egymással.

Az ipar és a mezőgazdaság szereplői egymásra mutogatnak, hogy mindez kinek a hibája. Az állam mossa kezeit. Hiába történt kormányváltás néhány éve, a GMO növényekben túl sok pénz van. Csak ígéretek vannak: több millió hektáros erdősítésre, kockázatkezelési programra.

Miként folytatódik (végződik) a történet?

A jövő komplex. Szerencsére nagy az ország. Egyik megoldás, hogy a mezőgazdászok távolabbi régiókba költöznek, délebbre, Patagónia felé, vagy éppen északra a szubtrópusok irányába.  Már van erre példa. Patagónia rendkívül szegény régió, zordabbak az életkörülmények, a produktivitás is csekélyebb. Őslakosai a mapuche indiánok. „Mapu” azt jelenti, Föld, a „che” pedig ember. A nevük mindent elmond róluk.

A hanyatlás nem tart örökké. A jelenlegi rendszer, vélemények szerint, szét fog pukkanni, mint egy lufi. Ebbe az irányba mutatnak az országban zajló környezeti és gazdasági katasztrófák. A földnek zuhan az ára, nincs, aki megvegye, bérelje, nincs aki adót fizessen az államnak a használata után, és a bankok nem tudják kihelyezni a tőkéjüket. Ugyan kinek kell egy sivatag? Az állam tele van adóssággal. A dolgok változni fognak, ahogy már nem kifizetődő egy rendszer.

És változik is.

A patagóniai Chubut tartomány törvényhozása, Argentínában elsőként, május 16-án egyhangú döntéssel tiltotta meg törvényileg a glifozát gyártását, forgalmazását és használatát egész területén!

(A történethez az információkat Fernando Esteban argentin élelmiszer kémikus, méhész szolgáltatta, aki maga is élharcosa a GMO mentes növénytermesztésnek és a glifozát tartalmú gyomirtó szerek betiltásának.)

A nyitókép a szerző Dr. Szimon Ildikó felvétele, illusztráció

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek