A rovat kizárólagos támogatója

Bizonyára lehetnék sokkal kíméletesebb Nagy Istvánnal, hiszen a hajdani kollégiumigazgató és polgármester, a felülmúlhatatlan cserepeskörte-szakértő mindannyiunk ídes embere. Nekem majdnem Putyi. Nem tagadom, mint embert valószínűleg én is kedvelném, csak, mint minisztert nem állhatom. Éppen azért, mert professzionális civil a pályán. Ámuldozó mindent elhisz nagypapa, ún. smonca-gyártó. (Álmodott magának egy világot és fel sem tud ébredni.)
Darvas Béla reflexiói az alábbi hírre: “Agrárminisztérium: a magyar mezőgazdaságot modernizálni kell”  MTI, 2022. október 27. – utánközlés pl. Agroinform

„A mezőgazdaság több súlyos kihívással szembesült az elmúlt két évben, de ezek a nehézségek lehetőségeket hordoznak (sic!), és megtanították nekünk, hogy az agráriumra szükség van – mondta Nagy István agrárminiszter a CIB szakmai napon, Bugyin.”
– Már hogy csak a nehézségekből tanulunk? Az olasz CIB rendez szakmai napot a Forster Vadászkastélyban (Bugyi)? Igazán jelképes. Miért nem az OTP (Csányi Sándor nem innen irányít?) vagy az MKB (Nem Mészáros gázmester és érinthetetlen körének érdekeltsége lenne ez)?

„A tárcavezető [értsd Putyi] rámutatott, a legfontosabb cél a mezőgazdaság modernizációja, az ágazat válságállóvá tétele. A kormányzat biztosítja a forrásokat (sic!) a versenyképesség megteremtéséhez, a modernizációhoz, 2023-tól az eddigiekhez képest háromszor több pénzt fordít az agráriumra. Az egész agrártámogatási rendszert átalakítják, hogy minél több fejlesztés valósulhasson meg. Az agráriumot megfiatalodó, megerősödő, versenyképes, környezettudatos (sic!) ágazattá kell tenni a következő években, ellenkező esetben a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar jelentősen lemarad – tette hozzá.”

– Mert most élen van? Nem folyamatosan szakadt le a rendszerváltásnak nevezett picsi-pacsi óta a többiektől? Nem akkor, aki tehette: vitte? Nem a drága Torgyán-féle (MDP után a Fidesz-kormány idején is visszatért) FKgP-ét kellene megkérdezni a történelmi melléfogásairól? Nem a 2005-ös Gazdatüntetés akarta ezt helyrebillenteni? Aztán a széthullott kisgazdapárt helyébe lépő Magosz volt soron, ami Jakab István ígéretei ellenére elpártolt a gazdatársadalomtól, és azóta a Fidesz cselédjogú szócsövévé vált. Magát ugyan a kötelező (!) Agrárkamarába is átmentette, ami most majd jelentősen emeli a tagsági árait. Mit nyújt azonban a családi gazdaságoknak cserébe? Nem gondolkodik senki abban, hogy a kis gazdaságok politikai érdekeit önálló (!) pártnak kellene képviselni (ahogy a történelmünk során volt), mert a mezőgazdasági hozzáértésnek nyomait sem mutató jogász-centrikus Fidesz erre képtelen. Egyetlen dolgot csinál profi módon betöri a maga alá rendelt csatlóspártokat, vezetőit glóriázza és amnéziát küld rájuk, ami széthullásukat eredményezi. Szuggesztív predátor.

„Nagy István arra kérte a bankokat, hogy bízzanak a gazdákban, hiszen az agráriumba és az élelmiszeriparba megéri befektetni. Ahhoz, hogy a modernizáció megvalósuljon, az agráriumnak szüksége van a bankszektor együttműködésére is. A közös gondolkodás kulcsfontosságú – hangsúlyozta.”
– Tiszta sor, de nem arról szólt az eddigi fideszes mese, hogy az állam minden idők legnagyobb támogatásába részesíti a hazai mezőgazdaságot. Az élelmiszerárak drasztikus emelkedése nem a mezőgazdaságból élőket gyarapítja? Nem lassan a szándékosan alacsony fizetésű (a nyilván alacsony fizetésű iparkamarai elnök, a méltán népszerűtlen Parragh László erre esküszik) dolgozóknak kellene inkább banki hitel? Bocsánat, mekkora kamattal is?

„…a miniszter kiemelte, a gazdálkodás feltételei alapvetően és folyamatosan változnak, a kérdés az, hogy a gazdák követik-e a változásokat, maguk (sic!) változnak-e. Nagy István arra hívta fel a figyelmet, hogy a termelőknek nyitottá (?) kell válniuk, be kell fogadniuk az újdonságokat, például lehetséges, hogy más növényt lesz érdemes termeszteniük, mint eddig – tájékoztat az AM közleménye.”
– Tényleg nyitottság kérdése ez? És ha más növényt kell termelni, akkor a miniszter miért nem mondja ki konkrétan, hogy cserepeskörtét. Esetleg magyar narancsot vagy gumipitypangot? (’Cirok a jövő kukoricája?’)

Nagy István agrárminiszter és Csányi Sándor OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgató az Agrár Gálán 2022 a Millenárison Soós Lajos MTI

Századvég-konferencia – Nagy István: a vidék gazdaságának megerősítése egész Magyarország megerősítése Magyar Hírlap.
Az itt következő szöveget már két hete hozta az MTI. Ismétlés a tudás körösztanyja. Benne az elképesztő EU és állami támogatások ígértével. Mi változott két hét alatt, miről szól most a bankoknak szóló esőtánc? Pazuzu nem figyel vajon?
„Mindent meg kell tenni a vidék gazdaságának megerősítéséért, az ugyanis egész Magyarország megerősítése – mondta az agrárminiszter a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. ‘Vidék Konferencia 2022’ elnevezésű budapesti rendezvényén, videóüzenetében pénteken.”
– Most akkor gyöngék vagyunk? Az egész eddigi önfényezés megy a levesbe? Pontosabban, most jön a hatalmas EU és állami támogatás? Kik kapják majd? A nagyüzemek? Mészáros és Csányi gazdaságai? Lázáré és Raskóé is?

„Megemlítette, hogy a kormány 2021 elejétől 2.250 milliárd forint értékben hozott támogatási döntéseket a vidék gazdasági gerincét adó agrárium és élelmiszeripar fejlesztéséért. A 2023-2025-ös időszakban a közös agrárpolitika (KAP) egyes pillére keretében 3.400 milliárd forint, a kettes pillér keretében 4.265 milliárd forint érkezik majd erre a területre – fűzte hozzá […] A vidéki ember értékmegőrző és jövedelemtermelő képességének a fokozása érdekében a minisztérium elindított egy zártkeri támogatási programot, amelyre eddig több mint 9 milliárd forintot költöttek – idézte fel… […] Nagy István ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a 21. században a régi módszerekkel (sic!) már nem lehet sikeresen gazdálkodni, a csapadékhiány és az energiaválság kihívásaira új válaszokat kell adni, a legmodernebb (sic!) technológiákra van szükség. Megjegyezte, hogy az agráriumban is egyre fontosabbá válik a digitalizáció… […] Az átfogó megújulás érdekében 2027-ig 750 milliárd forint jut majd az élelmiszeripari beruházásokra a KAP vidékfejlesztési támogatása keretében – mondta a miniszter videóüzenetében.”
– A végéről kezdem. A digitalizáció segíti majd a gazdálkodást? Több lesz tőle a csapadék, nagyobb a terméshozam? Minek is? A magyar narancsé? Kinek szervezik ezt az üzletet, Csücske? Ehhez először majd nem ’égigugró’ traktorokat és kombájnokat kell venned, amelynek speciális fedélzeti PC-je van és szatellitkapcsolata. Tudja kihez beszél, aki tájékoztat? Hozzád? Kétlem. Őt szerinted ki tájékoztatja?
*
Elkészült Magyarország legnagyobb öntözésfejlesztési beruházása Mezőhegyesen MTI, 2022. október 27. – utánközlés pl. Origo
„Elkészült Magyarország legnagyobb öntözésfejlesztési beruházása csütörtökön Mezőhegyesen, a 10,5 milliárd forintos program révén a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. öntözhető földterülete megduplázódott.”
– Vivát, vivát! Lázár jogász, agrárkuratóriumi tag máris az élre tör. A támogatás megfelelő kezekbe került. Örüljünk elvtikéim. Viszont miért nem sokkal szélesebb körű az öntözési támogatás? Ha azzá is válik, akkor miből öntözünk majd, ha 2022 csapadéktalansága megismétlődik. Hol lehet majd itt kukoricát termeszteni? S ha nem, akkor mi lesz az állattenyésztéssel?

„A tárcavezető kiemelte, hogy a talajnedvesség Európa-szerte csökken; a magyar földterületek 46 százalékát sújtotta idén aszály. A vizet bő vízhozamnál kell betározni a későbbi felhasználás céljával, de nemcsak öntözni kell, hanem változtatni a talajművelésen (sic!), és fel kell ismerni (?) a vetőmagok genetikai potenciálját (sic!) is. Szomorúnak nevezte, hogy 2021-ben országosan a 174.200 hektárnyi vízjogilag engedélyezett öntözhető terület körülbelül felén, 85 ezer hektáron öntöztek csak. A kormány célul tűzte ki, hogy 2024-re megduplázza az öntözött területeket, elérve a 200 ezer hektárt, majd 2030-ig újra 350 ezer hektáron fog öntözéses gazdálkodás folyni – mondta. Nagy István szólt arról, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében kiemelten támogatják az öntözési beruházásokat és az öntözési közösségeket. A kérelmek benyújtására jövő év június végéig van lehetőség. Eddig 753 termelő részesült 46 milliárd forint támogatásban. A napokban 6,5 milliárd forint értékben újabb 31 pályázatról született döntés. 2023 és 2027 között pedig a KAP Stratégiai Terv alapján mintegy 70 milliárd forint jut majd az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére – emelte ki. Hozzátette, támogatják az öntözési közösségek együttműködését is, már 26 közösség részesült 1,8 milliárd forint támogatásban; a pályázatokat év végéig lehet beadni […]

Csányi Attila, a beruházás gépbeszállító partnere, a KITE Zrt. igazgatóságának alelnöke köszöntőjében kiemelte, hogy az idei aszályos nyár miatt a mezőgazdasági kibocsátás körülbelül 30 százaléka veszett oda; a gazdasági kár 500 milliárd forint körül alakul. Ha ezt az összeget – uniós 50 százalékos támogatási intenzitású projektekkel számolva – öntözésfejlesztésre fordítanánk, a hazai termőterület 9-10 százaléka, mintegy 400 ezer hektár lenne öntözhető – mondta, hozzátéve, hogy ezzel még mindig csak azt a szintet érnénk el, ahol az 1970-es (!) években tartottunk. Csányi Attila (a Csányi-dinasztia tagja) elmondta, hogy hektáronként körülbelül 3 millió forintból építhető ki az öntözés, és e beruházások megtérülési ideje a klímaváltozás miatt 10 év alá csökkent […] A mezőhegyesi beruházáshoz 8,5 milliárd forintot a magyar állam biztosított tőkeemelés formájában; kétmilliárd forintot pedig a ménesbirtok tett hozzá önrészként. Nyolcvanegy öntözőgépet szereztek be, amelyek teljes hossza csaknem 38 ezer méter. A gépek digitálisan, a távolból indíthatóak, saját rádiófrekvenciás irányító rendszerrel működnek. Az eddigi 2.445-ről 5.171 hektárra nőtt az egyidejűleg öntözhető terület, amely európai szinten is jelentős nagyságú. Az öntözővizet a Maros folyóból biztosítják […] Az építési munkálatok 13 hónap alatt, a gépbeszerzések és telepítések 19 hónap alatt valósultak meg. A kivitelezési munkákat a Délút [Délút Építő és Bányászati Kft., Algyő; 212 alkalmazott; adózás előtti eredmény (2021): 1,2 milliárd Ft; Juhász-család] és a Békés Drén [Békés Drén Környezetvédelmi, Víz- és Mélyépítési Kft, Békés; 90 alkalmazott; adózás előtti eredmény (2021): 311 millió Ft; Barkász-család] végezte. Magyarországon jelenleg 80-90 ezer hektáron – a szántóterületek alig 1-2 százalékán – folyik öntözéses gazdálkodás. Az uniós átlag ennek a háromszorosa [!].”
– Minta tehát már van. Egy hektárhoz 3 millió forint szükséges, ami egy évtized alatt térül meg. Mennyi a cucc amortizációs ideje? Ugye világos, hogy ez a fejlesztés sem a családi gazdaságokról szól? Nekik Putyi smoncája jut.

A hatvanpuszta-közeli Pannónia Golf és Country Club is az Orbán érdekköré.

Támogatás tehát van. Urambátyámék kapják, akik még egyenlőbbek; most látványosan a Lázár-klán. Milyen szépen beszélt erről Csányi golfkedvelő fia (Bonafarm, KITE). Lázárom Jánosu hozta létre az új magyar digitális öntözési modellt (’Folyik már a Maris vize lefelé…’). Később majd mások kapják a támogatást, pl. a kisvadas Lázár magasztalja a vadászfenomén Csányi kuratóriumi elnök zsenijét. Putyinak vadászbizonyítványa is van. Dimény Imre gödöllői mellszobrát avatását is milyen rosszkedvűen/megviselten állta végig a Padrino. A hatvanpuszta-közeli Pannónia Golf és Country Club Csányitól már Mészároshoz került. Itt sportol a magyar élgazdaelit? Íme a körkörös gazdálkodás. Mezőgazdasági fillérekből épül és szépül vidékünk mezőgazdasága. Hamarosan jólét várható, ne tessék elugrani előle! Csak Palkovics meteorológusvadásznak üzenem. Gépekről lesz itt szó, lehet hadarni.
Darvas Béla

nyitókép: aszály a Kiskunságban Samu Andrea / WWF

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás