A rovat kizárólagos támogatója

A környezet megóvását, a biológiai sokszínűség védelmét, valamint a környezetbarát technológiák kifejlesztését és megvalósítását célzó elismerést 2019. június 20-án vehették át a kutatók.„Biodiverzitás, biomassza, megújuló erőforrás, biológiai úton lebomló polimer, környezeti ügyekben való társadalmi részvétel – fogalmak a Magyar Tudományos Akadémia Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjának idei díjazott pályamunkáiból. Fogalmak, amelyekről az átlagos újságolvasó is hall, de valódi tartalmat azok a kutatások adnak nekik, amelyeket a tudomány olyan művelői végeznek, mint az idei díjazottak” – mondta köszöntőjében Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese.

Idén az élő környezettudomány témakörben Sonkoly Judit, az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa részesült a díjban „A biodiverzitás és a domináns fajok szerepe a biomassza-produkció meghatározásában” című pályamunkájáért, amelynek alapját egy elsőszerzős, a Scientific Reportsban angol nyelven megjelent tanulmány képezi. A pályamunka a növényközösségekben végbemenő biodiverzitás- és szerkezetváltozások biomassza-produkcióra kifejtett hatásainak megértéséhez járul hozzá. Számos vizsgálat foglalkozott már a fajgazdagság, illetve a biodiverzitás biomassza-produkcióra gyakorolt hatásaival, azonban bizonyos funkcionális jellemzők hatásait még nem tárták fel kellő mértékben, így a pályamunka ennek az ismerethiánynak az enyhítését célozta meg. Az eredmények alapján a növényközösségek biomassza-termelésének fenntartásához kulcsfontosságú a biodiverzitás megőrzése. Eredményei segítséget nyújthatnak a természetvédelmi prioritások minél pontosabb meghatározásához, és a gyakorlati természetvédelemben is jól alkalmazhatók.

Az élettelen környezettudomány témakörben Kmetty Ákos, az MTA-BME Kompozittechnológiai Kutatócsoport tudományos munkatársa kapta a díjat a „Kémiai habképző szerekkel habosított politejsav alapú bio-habok fejlesztése és jellemzése” című pályamunkájáért, amelynek alapját egy elsőszerzős, az Applied Sciencesben angol nyelven megjelent tanulmány képezi. A pályamű, napjaink egyik feltörekvő, megújuló erőforrás alapú és biológiai úton lebontható polimerének, a politejsavnak a kémiai úton történő habosíthatóságával foglalkozik. A pályamunkában célzottan poliészterhez ajánlott exoterm és endoterm típusú kémiai habképző szerek széles körű jellemzésére és a politejsavra gyakorolt hatásuk feltárására került sor. A kísérleti munka rámutat az alkalmazható kémiai habképző szerek típusára és alkalmazható feldolgozási hőmérséklet-tartományaikra. Morfológiai, mechanikai és mikroszkópi vizsgálatok alkalmazásával a politejsav-alapú habstruktúrák széles körű jellemzését végezték el, ami nagyban hozzájárulhat ezen anyagokból gyártott környezetbarát habtermékek – pl. a dinamikus védelemként szolgáló párnázó habok vagy az egyszer használatos elektronikai termékeket csomagoló habok – elterjedéséhez és továbbfejlesztéséhez. Kmetty Ákos kutatói munkája mellett széles körű felsőoktatási tevékenységet is kifejt a pályamű témakörében.

Az MTA képgalériája az eseményről >>>

A környezettudomány társadalmi vonatkozásai témakörében Váradi Ágnes, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tudományos munkatársa részesült elismerésben „Az Aarhusi Egyezmény értelmezésének egyes kérdései az Európai Unió Bíróságának gyakorlatában” című pályamunkájáért, amely a tudományterület egyik hazai rangos folyóiratában, az Állam- és Jogtudományban egyszerzős tanulmányként jelent meg. A pályázó kutatásai során a kezdetektől fogva intenzíven foglalkozik az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés kérdésével környezeti ügyekben. A pályamunka újszerű adalékokkal járul hozzá a tudományos vitához, mivel középpontjába azt a kérdést helyezi, hogy a környezeti ügyekben való társadalmi részvétel nemzetközi és uniós jogban egyaránt elismert alapelve hogyan jelenik meg a jogalkalmazói gyakorlatban. Az Európai Unió Bíróságának kifejezetten és közvetlenül az Aarhusi Egyezményre hivatkozó döntéseit elemzi annak érdekében, hogy megállapítsa, milyen elvek mentén értelmezi az uniós bíróság az egyezményt. A pályamű a környezet védelmével kapcsolatos kutatásokat újszerű következtetésekkel bővíti, a jogtudomány és a környezetvédelem szempontjából egyaránt. Megállapításai sokszínűen hasznosíthatók az alapkutatásban, a jogalkotásban, a jogalkalmazásban, illetve a jogi oktatásban is egy globális, uniós és tagállami szinten egyaránt kiemelt figyelemre számot tartó kérdéskörben.


Dr. Mohar Lászlóné Sóti Borbála végakaratának megfelelően az MTA 2010-ben hozta létre a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat. A bruttó 200 ezer forint jutalommal járó díjat minden évben három 35 év alatti kutató nyerheti el a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj Kuratóriumának javaslata alapján. (MTA)

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek