A rovat kizárólagos támogatója
greenfo/MTI

Az elmúlt 50 évben átlagosan egy méterrel emelkedtek az árvizeknél várható legmagasabb vízszintek, de volt ahol 1,9 méterrel. Komoly kihívás.

A klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebb időjárással kell számolni – mondta egy sajtótájékoztatón Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese. A klímaváltozás nem azt jelenti – mondta -, hogy nagyobb szárazság várható, hanem azt, hogy több nedvesebb és több szárazabb periódus alakul ki, változékonyabb lesz az időjárás; nagyobb árvizekre és nagyobb aszályokra kell számítani a jövőben.

A szélsőséges veszélyhelyzetek kezelése komoly kiadásokat jelent a mindenkori költségvetésnek. A megelőző programokra fordított pénzt hatékonyabban lehet felhasználni, mint a kárelhárításra költött forrásokat, ezért a jövőben az előbbiekre többet költenének – jegyezte meg.
Arról is beszélt, hogy az elmúlt években elemezték, milyen árvízi, vagy belvízi veszélyek várhatók, és meghatározták azokat az új, árvizek esetén várható vízszinteket is, amelyekkel a későbbi védekezésnél számolnak.

A magyarországi 2600 kilométeres folyószakaszok vizsgálatánál mindössze két kis szakaszt találtak, ahol nem volt emelkedés az árvízi vízszintben a korábbi adatokhoz képest.  A 2000-es évek óta egyre gyakoribbá váló árvizek okai között a klímaváltozás hatásain túl a rossz területhasználatot említette, azt, hogy sok helyen az ártereket beépítették vagy erdősítették.

A főigazgató-helyettes azt is elmondta, hogy az árvízszintek a klímaváltozás, az árterek beépítése mellett a külföldi vízgyűjtő területeken történő, Magyarország számára kedvezőtlen beavatkozások miatt is emelkednek. E beavatkozások kompenzálásáért egyrészt megerősítették uniós kapcsolataikat, másrészt a határvízi bizottságokon keresztül Magyarország közvetlen szomszédaival új szerződéseket kötöttek. Romániával már megkötötték, Szlovákiával, Szerbiával most kötik meg a szerződést – tette hozzá.

A szerződésekkel azt próbálják elérni, hogy olyan beavatkozások történjenek külföldön, amelyek Magyarországot nem érintik károsan.
A sajtótájékoztatón kitért arra, a teljes magyarországi folyószakaszt feltérképezték egy kétdimenziós modellel, és ennek alapján azt is megállapították, hogy a folyók medrében is "rendet kell tenni", mert ez is oka annak, hogy az árvizeknél várható vízszintek megemelkedtek.
Az elmúlt években több milliárd forintos értékű tervezési munkát végeztek el a vízgazdálkodási ágazatban, és most értek oda, hogy ennek alapján meghatározzák a következő évtizedek stratégiáját. Már megkezdődött a Kvassay Jenő-tervnek, a nemzeti vízgazdálkodási stratégiának a társadalmi egyeztetése. 2014 és 2020 között több mint 200 milliárd forintot fordítanak vízgazdálkodásra , így például töltések magasítására, tározók építésére. Szeretnének még két tiszai tározót építeni. MTI

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás