Augusztus 20-án rendezik a szokásos Szent István napi tűzijátékot. Mint minden évben, idén is színes, fényes és káprázatos műsorra számíthatunk. Azonban a fellőtt rakétáknak nem csak az ára nagy. A tűzijátéknak számos olyan hatása van, ami egyaránt káros ránk és a környezetünkre.
2021-ben Magyarország kormánya „Európa legnagyobb tűzijátékával” készül augusztus huszadikára. A héten elfogadták a műsor biztosítási tervét is, amiben sok problémát okozott a gyúlékony anyagokkal feltatarozott Lánchíd is. A színes fényeket nézve néha elfelejtjük, de a tűzijáték valójában egy veszélyes pirotechnikai eszköz, ami megfelelő biztonság nélkül óriási károkat okozhat. Halálos balesetek persze legtöbbször tűzijátékgyárakban történnek. Mexikóban, a tultepec-i gyárban az elmúlt 5 évben 115-en haltak meg.
Azonban ezek az anyagok nem égnek el, csak különböző összetevőikre bomlanak. Aztán bekerülnek a légkörbe, jelentősen szennyezik vizeinket és a termőtalajt. Belégzésük és megemésztésük nagy mennyiségben hányással, hasmenéssel járhat. Van köztük rákkeltő anyag is, de a legnagyobb problémát a légúti megbetegedésekkel okozzák. A kórházakban általában a tűzijátékok utáni napon van a legtöbb asztmás rohammal bekerülő beteg.
Ilyenkor a legrosszabb a levegő minősége is. A 2019-es indiai Diwali fesztivál után a légszennyezést mérő index elérte a maximális értéket Indiában, ami egyébként is harmadik helyen áll légszennyezésben globálisan. Egy milánói kísérlet megmutatta, hogy egy 60 perces tűzijáték után 11-szeresére nő a levegő káliumtartalma, ami jelentősen roncsolja a vesét és a kiválasztásban résztvevő szerveket.
A zajszennyezésről itt még szó sem esett, viszont Botos Tamás cikkében olvasható 4 jó tipp a kutyásoknak, akik már alig várják, hogy kis kedvencük visítva remegje végig a mai estét. Kenyér, cirkusz, környezetszennyezés
Ide kapcsolódik Homonnay Gergely január 1-i FB bejegyzése:
Tegnap este 11-től hajnal 1-ig lőtték itt, Rómában a rómaiak a pirotechnikát. Halott, elevenen elégett, szívrohamot kapott, falnak ütköző, vagy csak agonizáló madarak maradtak a tűzijáték után. A fotó ma hajnalban készült Róma belvárosában.
Tavaly az aHangon aláírásgyűjtést kezdeményeztem, hogy ne legyen augusztus 20-án tüzijáték. Több mint 100 ezren írták alá a kezdeményezést. Budapest nemcsak a világ legszebb városa, Magyarország fővárosa, hanem az otthona embereknek – és állatoknak. Nélkülük halott lenne a város. Feketerigók, fakopáncsok, széncinegék, csuszkák, vörösbegyek, barátkák, és fülemülék élnek itt, télen pedig még a sirály is eljön a Dunára. De Európa legkisebb madara is, a sárga vagy tüzes fejű királyka is előfordul a szigeten és a hegyen. Ők világvégének tudják értelmezni a tűzijátékot.
Tavalyelőtt Prágában már fényjátékkal ünnepelték az Újévet.
Én azt gondolom, azért kaptunk észt és értelmet az Örökkévalótól, hogy vigyázzunk a bolygóra és annak minden lakójára.
A pandémia utáni újrakezdést szerintem tökéletesen szimbolizálná, ha egyszer és mindenkorra lemondanánk erről a grandiózus pénzégetésről, és valami újat találnánk ki, és soha többet ne legyen Budapesten tűzijáték.
Ja, nem az 5G-től riadtak meg a madarak. Nem mérgezték le őket.
(Ilyenekkel magyarázzák a történteket az Élet Iskolája Tudományegyetemen fokozatot szerzett etológusok.)
(És hogy miért ugatok külföldről? Mert egyszer haza akarok menni, és mert Magyarország a hazám marad örökre, bárhol is éljek…)
Kapcsolódó anyagok:
Be kellene tiltani a nagyobb méretű tűzijátékokat
