Ausztria az Európai Unióban elsőként betiltotta az egyes gyomirtók összetevőjeként használt, feltételezett rákkeltő hatása miatt vitatott glifozátot. A Greenpeace örül, a Bayer/Monsanto dühös. A fogyasztók viszont egészségesebbek lesznek.
Az osztrák parlament ma nagy többséggel megszavazta az osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) indítványát. Ugyanakkor a konzervatív Osztrák Néppárt képviselői a parlamenti vitán arról beszéltek, hogy mindez “a gazdák arculcsapását jelenti, akik a hatóanyagot szakszerűen alkalmazzák”. Hírügynökségek felhívták a figyelmet arra, hogy Ausztria különutas döntése ebben a kérdésben uniós jogot sérthet, hiszen az EU növényvédelmi rendelete még 2022-ig engedélyezi a glifozát használatát. Az egyes tagállamok ugyanis csak kivételes esetekben tilthatnak be uniós szinten engedélyezett hatóanyagokat, mivel ez alááshatja a közös piac egységességét.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet ugyanakkor az osztrák tilalom elfogadását “történelmi mérföldkőnek” nevezte.
A hírügynökségek megjegyzik azt is, hogy az ügyben most a labda az Európai Bizottság (EB) térfelén pattog, mivel az uniós döntéshozó szerv három hónapon belül kifogással élhet az ausztriai tilalommal szemben. A szert gyártó német Bayer vegyipari óriás sajnálattal vette tudomásul az osztrák döntést. A cég szerint a tilalmat az EB minden bizonnyal kritikusan felülvizsgálja és jogi úton kifogást emel majd.
A glifozátot a német Bayer mostani leányvállalata, a Monsanto kezdte forgalmazni az 1970-es években. A gyomirtó feltételezett káros egészségügyi hatásai miatt a Bayer peráradattal néz szembe az Egyesült Államokban.
A glifozátot világszerte alkalmazzák, tudományos megítélése ellentmondásos. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) nemzetközi rákkutató központjának (IARC) tanulmánya 2015-ben “valószínűleg rákkeltő” hatásúnak minősítette ezt a színtelen kristályos és vízben jól oldódó szerves vegyületet, ám európai uniós intézmények, köztük az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó EFSA nem így foglalt állást. Az Európai Unió 2017 novemberében további öt évre meg is újította a glifozátot tartalmazó vegyszerek forgalmazásának engedélyét. (MTI)
A hírt Darvas Béla ökotoxikológus professzor elemezte/boncolgatta Környezetbarát mezőgazdaság FB oldalán.
Tóth László Levente: Ausztria szembeszállt az EU-val – hol késik a magyar kormány?
Tóth László Levente a hajdani Magyar Nemzet munkatársa volt az, aki a hazai napilapban elsőként és máig egyetlenként, értékteremtő cikksorozatot jelentetett meg a növényi géntechnológiáról és kiegyensúlyozott, pontos bemutatását adta annak. Úgy, hogy részt vett azon a ’repiutaztatáson’, amit a fajtatulajdonosok az Egyesült Államok szakági képviseletével rendeztettek magyar politikusoknak és újságíróknak hajdanán, s aminek a végső állomása a Monsanto kutatóközpontja volt. Jó érzés dicsérni végre valakit. Most a sokféle hír és vita után egy totális gyomirtó körüli hírt járunk körbe, ami a világsajtó fő mezőgazdasági hírei közé került. Ausztria ismét bizonyította, hogy a környezet és a lakossága kiemelt fontosságú érték az állami vezetés számára, s ezért a tétlenkedő és zavaros hátterű EU-bizottságokat megelőzve betiltotta területén a glyphosate használatát. Nem vár az EU engedélyére, az elővigyázatosság szellemében döntött. Franciaország és Németország is ígért ilyet, csak még nem belőle semmi.
Üdvözlöm ezt a bátor döntést, és bárcsak hazai és hasonló döntés követné, amiben nincs okom bizakodni.
A hazai agrártárca vegyiparbarát és a növényvédelmi szakma ehhez úgy asszisztál, hogy döntéshozói nem artikulálják az érveiket. A kamara vezetője is hazai UFO-szakértő. Igaza lenne onkológus barátomnak, hogy rossz szakmát választottam?
„Az osztrák parlament nagy többséggel megszavazta a Szociáldemokrata Párt (SPÖ) indítványát az állítólagos rákkeltő hatása miatt vitatott glifozát hatóanyag használatának betiltásáról a gyomirtó szerekben, miközben a konzervatív Osztrák Néppárt képviselői a parlamenti vitán arról beszéltek, hogy mindez »a gazdák arculcsapását jelenti, akik a hatóanyagot szakszerűen alkalmazzák”
– Gazda és gazda között óriási a különbség. A világ egyetlen onkológusokból álló szakügynöksége, a WHO-hoz tartozó IARC gyanúsítja rákkeltő hatással a glyphosate hatóanyagot, és ez azért több, mint a munkaidőben végzett fórumfecsegés, és a fizetett hirdetés-közeli médiafuvallatok. A veszély alapú megítélését az EPA [kivéve a CalEPA – lásd amerikai perek, amibe a Bayer máris belerokkant – és az EFSA kockázatelemzések alapján elveti. Tessék jól érteni: nem azt állítják, hogy nem rákkeltő, hanem a jelenlegi környezeti kitettségen a veszély megvalósulásának esélye csekély. Ez utóbbi folyamatosan változó, hiszen a környezetünk szennyezettségi állapota (megjelenése a péksüteményekben, sörben, borban, állományszárításban részesülő terményekben stb.) és az emberi keringésben (vér, vizelet és anyatej) megjelenése nem egészen biztató előjelek. Vitatkozhatunk rajta évtizedekig, de a termelői érdek sohasem előzheti meg a fogyasztóit.
Tényleg ilyen csekély képzelőerővel rendelkező gazdák vannak, akik magukat kivételnek tekintik, és nem gondolnak arra, hogy éppen ők vagy családtagjaik is tartozhatnak abba a glyphosate-érzékeny csoportba, ahol a vérképzőszervi rosszindulatú (pl. non-Hodgkin limfóma) betegségek könnyen kifejlődnek. Utólag kinek tetszik majd panaszkodni a ’csodaszerre’?
„Hírügynökségek felhívták a figyelmet arra, hogy Ausztria külön utas döntése ebben a kérdésben uniós jogot sérthet, hiszen az EU növényvédelmi rendelete még 2022-ig engedélyezi a glifozát használatát. Az egyes tagállamok ugyanis csak kivételes esetekben tilthatnak be uniós szinten engedélyezett hatóanyagokat, mivel ez alááshatja a közös piac egységességét.”
– Szerintem a kivételes helyzet a kaliforniai bírósági döntésekkel előállt. A Monsanto/Bayer jogászai nem voltak képesek az álláspontjaikat kutató státuszú tanúk állításával sem másodfokon megvédeni. Folytatása még következik. Mi lesz vajon, ha az európai próbaperek is beindulnak majd? Kedves hazai glifóhívők, tetszettek ezen már gondolkodni?
„A szert gyártó német Bayer vegyipari óriás sajnálattal vette tudomásul az osztrák döntést. A cég szerint a tilalmat az EB minden bizonnyal kritikusan felülvizsgálja és jogi úton kifogást emel majd. A glifozátot a német Bayer leányvállalata, a Monsanto kezdte forgalmazni az 1970-es években. A gyomirtó feltételezett káros egészségügyi hatásai miatt a Bayer peráradattal néz szembe az Egyesült Államokban.”
– A Monsanto nem leányvállalat, hanem most már megvásárolt jogos Bayer-tulajdon, akkoriban külön cégbirodalom. Az ő részvényei érnek el most a glyphosate-ügy miatt éppen negatív rekordot a tőzsdepiacon.
„Párizson kívül az olaszok, görögök, horvátok, luxemburgiak, máltaiak, Ciprus, Ausztria és Belgium szavaztak nemmel a glifozátra tavaly novemberben. A magyar kormány viszont az engedély meghosszabbítását szorgalmazta, Bulgária, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Németország, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia mellett. Egyedül Portugália tartózkodott.”
– A hazai szavazat miatt nem reménykedem, és amiatt, hogy Szakai Gábor, Jordán László és Tőkés László hogyan nyilatkoztak ebben a kérdésben. A felelősség az agrárminiszteré, aki ebben a kérdésben még hallgat. Nincs újságíró, aki kérdezné erről?
„A GMO-k terjedésével az elmúlt években főleg a génmódosított glifozátrezisztens kukorica alkalmazása miatt nőtt meg a glifozát-felhasználás.”
– Igen, a kettő közötti kapcsolat gazdasági értelemben meghatározó.
„Jelenleg Magyarországon is a legnagyobb mértékben használt növényvédőszer-hatóanyag, éves szinten hozzávetőleg 1400 tonna fogy belőle.”
– Jellemző adat, a hazai növényvédelem termelői szempontú irányításáról, ahol a környezet-egészségügyi megfontolások eltörpülnek. A többnyire 2-4 évenként változó döntéshozók figyelmébe ajánlom, hogy a döntésüknek nyoma marad, s egyszer majd el kell számolniuk vele. A mezőgazdasági tárcát külön kérem, hogy ne döntsön az egészségügyi helyett!
„Az EU-ban engedéllyel rendelkező szereket időről időre felülvizsgálják és ha az újak között van jobb szer, azt engedélyezik a régi helyett. Amennyiben nincs jobb, előfordulhat, hogy továbbra is engedélyezik, de szigorítják a felhasználást, ahogyan most a glifozát esetében is történt.”
– Nem is vitás, hogy a növényvédelem rengeteg környezet-egészségügyi szempontból elutasítható szükségtechnológiát használt. Különösen gyakori ez a helyzet a gombaölő szerek területén.
„Összességében kijelenthető, hogy előbb utóbb más szerekkel kell megoldani a gyomirtást, a glifozát tartalmú termékek azonnali kivonása a piacról azonban megnehezítette és meg is drágította volna ezt a tevékenységet, köztük a parlagfű elleni védekezést.”
– Folytatható még a sor a fenyércirokkal, selyemkóróval, ecetfával, akácsarjakkal stb. Mindez azonban nem indok a tiltás elkerülésére, mert erre való az EU-ban az eseti és szükséghelyezti engedélyezés kategóriája. Ez azt jelenti, hogy alkalmanként betiltott (értsd meg nem hosszabbított) hatóanyag is alkalmazható. Magyarország (értsd NÉBIH – Orevetz/Jordán) rendszeresen túlhasználja ezt a lehetőséget, de a glyphosate-ügyben úgy tesznek, mintha nem létezne ez a lehetőség. Szóval az engedélyeztetést nem a hangoskodó kisebbségnek kell irányítani, és nem is annak érdekei szerint. Tessék szíves lenni a fogyasztókra figyelni!
Úgy gondolom, hogy Ausztria, amely a GM-növények ügyében is az EU-ban vezető szerepet töltött be (meg is nyerte ezt a csatáját), most is jó példával jár előttünk. Pályám kezdetén dolgoztam a NAK-ban (a NÉBIH egyik elődje – Jordán és Tőkés urak éppen a Budaörsi úton dolgoznak, ahol egykoron 4 évet én is). Hozzám a rovarölő szerek tartoztak, de osztályvezető helyettesként jól emlékszem a glyphosate hazai megjelenésére, ami Ötvös Mihály, Török Tamás és Kádár Aurél bábáskodása mellett zajlott. Nem volt körülötte különösebb örömtánc. Az évtizedek után azonban a glyphosate valamiféle pótolhatatlan panacea-vá vált, ami nélkül leáll az civilizáció, bedől a földi élet. Valamiféle szekta – glifóhívők – is kialakult körülötte, amit többnyire nem agrárszakemberek vezetnek, hanem félig igazmondó (ezt felcsipegették), félig álmodozó (ez a lényegük) ’kommunikációs’ szakemberek. Nem több ez azonban, mint takarónövény vetőmag- és talajoltóüzlet, ami kis területen, szolid formában működhet is. Méteres humusz 5-15 év alatt – ígérik a mindentudók. A haszonélvezőkkel majd elszámol az, akinek ez nem jön be. Magánügyük?
Mi az, ami nálunk is joggal várható? Szerintem, mint minimálprogram: (i) az állományszárítás tiltása; (ii) a III. kategóriás készítmények I-be sorolása, ami szerint csak növényvédelmi szakmérnök használhat glyphosate hatóanyagot; (iii) a kezelések számának évi egyre való mérséklése; (iv) a kezelések szermaradványainak önkormányzati szintű ellenőrzés koordinációja, amelyben a mérés költségeit a termelő téríti (környező élővíz és felhasznált termés). Ami azonban személy szerint engem meggyőzne az osztrák döntéshez való csatlakozás és a glyphosate azonnali tiltása. Ez esetben is ott van még az eseti és szükséghelyzeti engedélyezés kiskapuja, ami a rendkívüli helyzetekben való használatot megoldhatja.
