Gyökeresen átírja a légiközlekedés szabályozását az osztrák kormány: megtiltják az önköltséget nem fedező jegyek árusítását, a rövid utakat megadóztatják, és megszüntetik az olcsó jegyeket. Minden olyan repülőjáratot meg kell szüntetni az országban, ami kiváltható egy legfeljebb 3 órás vonatúttal-ami minket is érint.
A jövőben minimálisan 40 euróba kerülhet majd egy repülőjegy Ausztriában. Ez ezen a héten közel 14 ezer forintnak felel meg, ami ugyan nem horribilis összeg, de mégis egyértelműen jelzi, hogy a szuperolcsó fapados repülésnek például Bécsben, azaz a Ryanair és a Wizz Air egyik bázisán hamarosan vége lesz.
Az osztrák kabinet június 8-án jelentette be, hogy 150 millió eurós állami támogatás mellett 300 millió euró államilag garantált hitellel járul hozzá az Austrian Airlines osztrák légitársaság talpra állításához. Sebastian Kurz kancellár emlékeztetett: a koronavírus-járvány világméretű gazdasági válságot okozott, és az ágazatok közül egyebek mellett a légi közlekedést érintette a legsúlyosabban. Cserébe az AUA vállalta többek közt, hogy 2030-ra a 2018-as érték 50 százalékára csökkenti a károsanyag-kibocsátását. Egyelőre nem világos, hogy minden légitársaságra, vagy csak az Austrian Airlines-ra vonatkozik az kötelezettség, ami szerint minden olyan repülőjáratot meg kell szüntetni az országban, ami kiváltható egy legfeljebb 3 órás vonatúttal. Az biztos, hogy ebbe az időtartományba még Budapest is belefér, hiszen a vonatok egy része 5-10 perccel kevesebb mint 3 óra alatt teszi meg a távot. A 40 eurós minimum megjelenése a nyugat-dunántúli magyarok mellett érzékenyen érintheti a Pozsonyban és környékén lakó szlovák utasokat is, hiszen többnyire nekik is Bécs a kézenfekvő fapados reptér.
De hogyan jutott ide az osztrák szabályozás?
A választ természetesen a koronavírus-járványból kiindulva lehet megkapni, az osztrák nemzeti légitársaság, az AUA ugyanis csak úgy menekülhetett meg a csődtől, hogy végre kell hajtania egy több elemből álló zöld programot. Ahogy arról a G7 írt korábban, a légi közlekedés teljes leállása, és a nagy légitársaságok megmentésének kényszere soha vissza nem térő lehetőséget adott a kormányok kezébe, hogy az ágazat sokat kritizált környezetszennyezését csökkentsék. A lehetőséggel nem sok ország élt, de az osztrákoknak szinte kötelező volt beleállni a zöld szervezetek követeléseibe, hiszen az ottani zöld párt jelenleg a kormánykoalíció oszlopos tagja.
Ahogy az Euractiv összefoglalója írja, az AUA összesen 600 millió euró juttatásban részesül, ebből 150 milliót a szintén megmentésre szorult német Lufthansa, vagyis fő tulajdonosa biztosít. További 150 millió eurót tol be a cégbe az osztrák állam (az adófizetők pénzéből), a maradék 300 millió eurót pedig osztrák bankok fogják hitelezni, akár 90 százalékig felfuttatható állami garancia mellett. Cserébe az AUA-nak sok mindent kell tejesítenie. A légitársaságnak 2030-ra a 2018-as érték 50 százalékára kell csökkentenie a károsanyag-kibocsátását, például úgy, hogy az üzemanyag felhasználást évente 1,5 százalékkal kell hatékonyabbá tenni, a rövid- és középtávú járatoknál pedig 2 százalékra kell növelni az alternatív üzemanyagok arányát.
Ennél érdekesebb, hogy dömpingellenes szabályokat is hoztak, tehát általánosságban is csökkenteni akarják a légiforgalmat. Ennek részeként előírják, hogy ezentúl költség alatt nem lehet jegyet értékesíteni, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy 40 euró alá nem mehetnek a jegyárak.
A jegyekre egységes 12 eurós adót vetnek ki, de a 350 kilométernél rövidebb járatoknál 30 euró lesz a terhelés. Kivételt képeznek az olyan ultrarövid utak, amelyek a hosszabb, átszállásos utazások részei. A zöldek egyébként 12 eurónál magasabb adót szerettek volna kivetni, ezzel a tervükkel azonban elbuktak.
A G7 gazdasági portál szerint az új szabály gyakorlatilag beszünteti az osztrák belföldi légiközlekedés jelentős részét, mert a nagyvárosok közül Bécsből csak Innsbruck nem érhető el vonattal 3 órán belül. München azonban már kiesik a körből, ez a fontos, de szintén nem túl hosszú távú járatkapcsolat megmaradhat.
