A rovat kizárólagos támogatója

Bár az USA-hoz képest Európa nem annyira autócentrikus, így is ezer polgárra 569 autó jut, csak a német utakon 48 millió fut: hatmillióval több, mint tíz éve. A napi forgalmi dugók ellenére sok városlakó úgy gondolja, hogy nem nélkülözheti autóját. Néhány metropolisz azonban ennek az ellenkezőjét akarja bizonyítani.

Legyen szó Párizsról, Barcelonáról vagy Berlinről, lényegében „autómentes oázisok” épülnek, azaz védett kerékpárutak és sétányok, sétálóutcák. A tervezők és az ilyen ötleteket támogató politikusok szerint ez növeli az életminőséget és a biztonságot, közben viszont számos autós veszélyben látja szabadságát – írja az Autopro.hu.

Budapesten egyelőre csak óvatosan, de elindultak hasonló kezdeményezések, ilyen például a Pesti alsó rakpart nyári, hétvégi lezárása, vagy akár a kerékpáros infrastruktúra bővítése. Számos nyugat-európai városban ennél azonban sokkal messzebb merészkedtek.

Koppenhága

A dán főváros büszkén és magabiztosan a világ legjobb kerékpáros városának nevezi magát. Ez nem véletlen, a városban olyan kerékpárutak vannak, amelyek gyakran csaknem olyan szélesek, mint az autósávok.

Naponta több kerékpár, mint autó halad át a belvároson, a munkába, egyetemre és iskolába való utazások közel fele kerékpárral történik. A koppenhágaiak naponta több mint 1,4 millió kilométert kerékpároznak – és ez a tendencia növekvőben van. A mintegy 630 ezer lakosnak 2020-ban több mint 730 ezer biciklije volt, de csak 130 ezer autója.

Koppenhága egyik főútja az 1960-as években és ma

Ez nem elég a dán fővárosoknak, tovább fejlesztenék az infrastruktúrát, a cél: 2025-re senki sem halhat meg Koppenhága útjain balesetben, valamint a város szint ezzel a határidővel karbonsemlegesség kíván válni.

Barcelona

A városvezetés szerint az 1,6 millió ember által lakott katalán városnak csendesebbé, biztonságosabbá és zöldebbé kellene válnia. Ezt 2016 óta az erősen forgalomcsillapított lakónegyedek, vagy úgynevezett „szupertömbök” segítik: több háztömböt kombinálnak egy egységgé, amelynek külső hossza körülbelül 500 méter. A kézbesítőkön és a megkülönböztető jelzést használó járműveken kívül csak a lakók hajthatnak be az ilyen környékekre, a parkolást mélygarázsokban, többszintes parkolókban vagy szükség esetén a szabadban kell megoldani.

“bicajbusz” Barcelona

Az ilyen tömbökben a maximális sebesség tíz kilométer per óra, ami a kerékpárokra és az e-robogókra is vonatkozik, a gyalogosoknak pedig elsőbbségük van. Az autóforgalom többi részének a szuperblokkok külsejét kell megkerülnie. Az előnyök mellett ennek a megoldásnak a hátránya, hogy a bérleti díjak brutális módon megemelkedtek a szupertömbökben.

Párizs

A koronavírus valódi lökést adott a kerékpárutak kialakításának a francia fővárosban. A betontömbökkel kialakított ideiglenes „koronapályák” közül sokat azóta állandó kerékpársávokká alakítottak át. Emellett ősszel a város területén – néhány főtengely kivételével – szinte mindenhol 30 kilométer/órás sebességkorlátozást vezettek be. A hírek szerint az új szabályt ritkán ellenőrzik és nem is annyira tartják be – máskor pedig dugók alakulnak ki -, de az intézkedést egy olyan forgalmi fordulat szimbólumának tekintik, amelyet Anne Hidalgo polgármester évek óta szorgalmaz.

még lassú a párizsi váltás autóról kerékpárra

Párizs pusztán a több kerékpárút miatt még nem vált a kerékpárosok paradicsomává, ráadásul számos vita övezi a forgalmi átalakulást, ugyanakkor valami elkezdődött a városban.

Berlin

A német főváros kreuzbergi Körtestraße nevű utcájában napközben ismét hallani lehet a madarak csiripelését – köszönhetően a forgalom áthaladását tavaly tavasz óta akadályozó oszlopoknak. Vészhelyzetben a tűzoltó- és mentőjármű távirányítóval pillanatok alatt le tudja engedni az oszlopokat, és utána bejuthat a környékre.

A zöldpárti Bettina Jarasch még sok ilyen autómentes oázist szeretne kialakítani a sűrűn lakott negyedekben. Véleménye szerint több berlininek kellene önként otthon hagynia autóját, vagy teljesen megválnia tőle. Egy kis nyomás is segíthet: a parkolást sok helyen fizetőssé vagy drágábbá kellene tenni – véli a politikus.

Párizshoz hasonlóan Berlinben is számos kerékpárút nőtt ki a főutcákon a járvány során, a budapestihez hasonló megoldással, az autós sávok kárára. Az egyre szaporodó biciklisek gyakran gurulnak el hosszú autósorok mellett Berlinben – jegyzi meg az Automobilwoche.

London

Sadiq Khan polgármester 2030-ig bő negyedével akarja csökkenteni az autók által megtett kilométerek számát a brit fővárosban – annak a tervnek a részeként, amely szerint London szén-dioxid-semlegessé válik az évtized végére.  Egy autós ingázó, aki minden nap úton van, évente átlagosan több mint 150 órát, azaz több mint hat napot tölt forgalmi dugókban – számolta ki Khan. A kerékpárutak bővítése feleslegessé teszi az autós utazásokat. Emellett bővíteni kell azokat az alacsony károsanyag-kibocsátású zónákat, amelyekben bizonyos járművek nem közlekedhetnek, vagy amelyekért díjat kell fizetni.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek