A rovat kizárólagos támogatója

Hogy nem szakad le az ég a sok hazugság és orbitális csúsztatás (bullshit) miatt, ami az agrárminiszter száját elhagyta az országgyűlési bizottság előtt elhangzott beszámolójában: „az agrárkormányzat azon dolgozik, hogy az állami erdőgazdaságok működését nonprofit jellegűvé alakítsák át, úgy, hogy a természetvédelem váljon elsődlegessé – jelentette be Nagy István agrárminiszter az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága ülésén.”

Készül az utolsó szög a természetvédelem koporsójába! 

Nincs annál bornírtabb elképzelés (kormányzati terv), minthogy egy gazdaságorientált ágazat átvegye az állami természetvédelem feladatait! (Kecskére káposztát?) Bár a jelenlegi kormány törekvéseinek, a közszolgáltatás (oktatásügy, egészségügy, környezetügy) teljes leépítésének rendületlen sorozatába tökéletesen illeszkedik ez az éppen szárba szökkenő gondolat is. (Alább kicsit részletezem.)

De kezdem az agrárminiszter egy másik értelmetlen kijelentésével, avagy egy bullshittel. „November 1-je után lejár a veszélyhelyzeti rendelet hatálya, így okafogyottá válik minden aggodalom, amely a tűzifarendeletet kísérte.” Egy jövő időben megtörténő esemény nem teheti okafogyottá a jelen időbe létező tényeket. Ez formállogikai bukfenc, avagy kommunikációs trükk, propaganda szöveg! A kormányrendelet elhibázott volt, az azt „felülíró” miniszteri utasítás pedig jogi nonszensz. Az ilyen entrópiát gerjesztő kaotikus kormányzati intézkedések nyomán ne legyen meglepődve a „társadalom éles reakcióján”, tisztelt Miniszter Úr!
Mint ahogy az is propaganda-szöveg (bullshit), miszerint „az állami erdőgazdaságoknál megszűnt a tarvágás, a szálaló gazdálkodás került előtérbe.” Ugyanis egyáltalán nem szűnt meg a tarvágás (még védett természeti területen is folyamatosan bepróbálkoznak az 1996. évi LIII. törvény 33 § (5) bekezdés a) pontjára hivatkozva, miszerint védett természeti területen lévő erdőben tarvágás csak nem őshonos fafajokból álló vagy természetes felújulásra nem képes állományokban engedélyezhető).

Egyébként nem csak a tarvágással, hanem úgy általában a véghasználattal, a nagy felületű vágásterületet eredményező vágásos erdőgazdálkodással (a vágásos üzemmód óriási túlsúlyával) van a gond. Nem az a probléma, hogy faanyagkivétel történik az erdőből, hanem a fakitermelés módja, formája, intenzitása okozza a hazai erdőállomány romlását. Igen, a „szálaló gazdálkodás” (örökerdő üzemmód, folyamatos erdőborítást eredményező erdőgazdálkodás stb.) volna az üdvös erdőkezelési metódus. Csakhogy annak aránya a magyarországi erdőterületek vonatkozásában igen kevés. Többször többen felhívtuk a figyelmet, hogy erre vonatkozóan leghitelesebb statisztikai adat az erdőterület, azaz az az erdőrészletek üzemmód szerinti megoszlása (hektárban, százalékban), az erdőrészletek elsődleges és halmozott rendeltetése (hektár) mellett. A Nemzeti Földügyi Központ által (is) publikált, az Országos Erdőállomány Adattárából származó adatok alapján (2020-as statisztika) a hazai összes erdőrészlet 1.941.000 hektár erdőterületéből 1.758.292 hektárt kezelnek vágásos üzemmódban és csupán 27.735 hektár az „örökerdő”, azaz a folyamatos erdőborítást biztosító (az erdőt, mint ökoszisztémát nem megszüntető) erdőgazdálkodással illetett terület.
Majd ha fordított lesz az arány, akkor kimondhatja az agrárminiszter úr, hogy „előtérbe került a szálaló gazdálkodás”, addig ez a kijelentés csupán bullshit, propaganda-szöveg – magyarán hazugság.

Az erdőgazdaságok és a természetvédelem futballmeccsén ez utóbbi tehát vesztésre áll. Nem véletlen, hiszen ez utóbbi felé lejt a pálya. Emlékeztető: én magam is többször jeleztem, többféle fórumon, hogy Magyarországon az utolsó bő egy évtizedben gyakorlatilag megszűnt az állami természetvédelmi szakszolgáltatás intézménye: hazánkban jelenleg az agrárminisztérium hátsó traktusában csupán vegetál (jóformán csupán turisztikai szolgáltatásokon ügyködik) az állami természetvédelmi. Magamat idézem: „A természetvédelmi szakpolitika totálisan eljelentéktelenedett. Ebben az általam is megtapasztalt alászállásban a minisztériumi feletteseknek és a kormánynak, de az országgyűlési képviselőknek is nagy a felelőssége. Itt lenne az ideje annak, hogy rendezzék az elmúlt bő egy évtizedben eljelentéktelenített és ellehetetlenített (magyarán: szétvert) környezetügy helyzetét – tegyék helyre a kifordult természet- és környezetvédelmet.
Azért különösen fontos a természetvédelem kormányzati szintű rendezése, mert – a sok egyéb veszélyhelyzet mellett – az ökológiai típusú problémák, természeti katasztrófák, ember által okozott haváriák (vízhiány, aszály, erdőpusztulás stb.) fokozódása és a lassú, de biztos, azaz a természeti folyamatokba kódolt klímaváltozás hatásainak kezelése valódi megértés és szigorúan konkrét stratégia után kiállt! Ezt a kitüntetett jelentőségű, egyetlen rendszerbe szerveződő feladattömeget olyan önálló minisztérium, illetve kormányzati ügynökség tudná kezelni, amely szakmai szempontból lefedné teljes ökológiát. Pontosabban egy ilyen összetett szervezeti egység tudná ellátni az élő rendszerek (bioszféra) és környezetük (geoszféra és a légkör) anyag- és energiaáramlásaival, kölcsönhatásaival kapcsolatban jelentkező igazgatási feladatokat.

Ehelyett a második, a harmadik és negyedik Orbán-kormány egy totálisan széttagolt környezetügyi igazgatást alakított ki – pontosabban felszámolta azt.

— Az első stáció az „önálló tárca” (a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) 2010-es megszüntetése volt (emlékszünk még a Vidékfejlesztési Minisztériumra, ami egyszer csak Földművelésügyi, majd Agrárminisztérium lett?),

— a második a vízügy belügy alá rendelése (közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkárság),

harmadik a környezetvédelmi helyettes államtitkárság technológiai és ipari minisztériumba történő átplántálása. A természetvédelem pedig az intenzív mező- és erdőgazdaságot éltető-erőltető agrártárca fogságában maradt. Ahol pedig csendben elhal. Látható, hogy mindegyik szegmens a vele szemben antagonisztikus ellentétben álló, ellenérdekelt minisztériumban senyved.”

— Az erdőgazdaság oldalára átszerveződő „természetvédelem” tehát a negyedik lépés (utolsó koporsószög) az állami természetvédelmi irányítás és szakpolitika totális megszüntetése útján.

Hol van már az önálló környezetügyért felelős minisztérium?

Az állami erdőgazdaságok (zártkörű részvénytársaságok) nonprofit „jellegűvé” alakításáról pedig annyit, hogy ennél az elképzelésnél nagyobb marhaságot el sem lehet képzelni. Bár a nyereségvezérelt (hozamszemlélettől áthatott) állami erdőgazdaságok a kreatív könyvelésnek köszönhetően már eddig is így működtek. Ezt valószínűsitik az éves árbevételeiket és az adózott eredményeiket összehasonlító statisztikai adatok. Nekem az Egererdő Zrt. 2015-ös és 2016-os ebbéli adatainak az összevetése „tetszik” a legjobban: 2015-ben a cég árbevétele 4.514,3 millió forint volt, az adózott eredménye pedig 36,7 millió forint. Miután Lázár János hajdani tótumfaktum kicsit megszorongatta a zéerté-vezéreket, az Egererdő Zrt. előző évnél kicsit kevesebb árbevétele (4.487,2 millió forint) mellett az adózott eredmény hirtelen 137,5 millió forintra ugrott. Előtte sem és utána sem (de más állami erdészeteknél sem) tapasztalható ennyire szélsőséges különbség… (Mindenesetre nyilvánvaló, hogy az állami erdészetek átszervezése elkerülhetetlen: ezek óriási költséggel fenntartott hatalmas állami apparátusok mára korszerűtlenné váltak és működésképtelenséggel küzdenek. Inkább „viszik a pénzt, mint hozzák”.)

Gálhidy Lászlótól (WWF) pedig azt kérdezem, hogy vajon az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága ülésén az agrárminiszter által megfogalmazott kijelentések és törekvések is a természetvédelem és az erdőgazdálkodás közé vizionált status quo-t bizonyítják?

A véleménycikk szerzőjével, Baráz Csabával korábban készült egy podcastunk, mely szomorú látlelete az Orbán kormányok elmúlt évtizedes antizöld, természetellenes kormánypolitikájának.

Baráz Csaba az Araráton Ağrı Dağı Törökország

Az 50’-es évek hangulatát idézi Baráz Csaba szerint kirúgása a Bükki Nemzeti Parktól -érdemtelenség miatt. Az igazgatóság természetismereti és oktatási osztályának, majd a környezeti nevelési csoportjának és a geopark munkacsoportjának ex vezetője amúgy az elmúlt 20 évben „a hazai természetvédelem érdekében folytatott kiemelkedő tevékenységéért” pl. Pro Natura Díjat is kapott. Oltatlan természetvédelem

 

Kapcsolódó anyagok:

Újabb szögek a természetvédelem koporsójában

Ma indul erdeinkben az Orbán-kormány rablógazdálkodása?

Civil összefogás erdeink pusztítása ellen – csatlakozz te is!

Úgy tűnik, hogy a Fidesz zöldfordulata hazugság volt

Pénz kell az Orbán-rezsimnek- el akarják adni a nemzeti parkok védett földjeit

Az Ökológiai Kutatóközpont véleménye Orbánék fagyilkos rendeletéről

Orbáni “zöld” rezsipolitika: természetvédelmi területen könnyebb lehet a tarvágás

A Fidesz klímagyilkos politikája újabb szintet lépett

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek