Mikor a Balatonfüredi Erdőért Facebook csoport alapítójától hallottam a jelentős tölgyerdő kivágásokról, elmentem a Koloska völgybe a turistaúton egészen addig, ahol kikapaszkodik a völgyből és egy kicsit már áttekinthető táj. Hát, döbbenet: a 80 – 100 éves tölgyekből álló erdőt nemrég kivágták.
Aszófőn van egy kis szőlőterületem, apámtól örököltem. Mifelénk a borkészítésnek az volt az alapszabálya: ha valamit nem rontunk el, minden évben finom borunk lesz. A szőlőművelést, borkészítést minden évben ugyanúgy végezve tényleg finom borunk volt. Sajnos, ez az utóbbi években megváltozott. Valami baj történt a borral, megbetegedett, rossz ízű lett. A szakirodalomból kiderült, hogy a must alkoholos erjedésének ideális hőmérséklete 18 – 21 Celsius fok, 25 Celsius fok erjedési hőmérséklet fölött a bor már károsodik. A 2000 – es évek elején, mikor a borkezelést még apám irányította, a nyár augusztus 20. körül véget ért. Mire a szőlőt szüreteltük szeptember vége felé, már javában ősz volt. Hűvösek voltak az éjszakák és nem túl melegek a nappalok sem.
2000 óta a nyár 50 nappal lett hosszabb!
Az utóbbi években 20 nappal korábban kezdődött a nyár és 30 nappal később, szeptember 17. körül csökken a napi középhőmérséklet 17,71 Celsius fok alá. (A meterológiai nyárnak akkor van vége, ha a napi középhőmérséklet kisebb 17,71 Celsius foknál.) Az utóbbi években a szőlő szeptember elejére megérett és 30 Celsius fok körüli hőmérsékleten szüreteltük le. A must azonnal 25 Celsius fok fölött kezdett erjedni.
Ha kicsit nyitottak vagyunk a hírekre, akkor egymás után, egyre komolyabb helyekről halljuk, hogy ha 5, esetleg 10 év alatt nem tudjuk megállítani a légkör széndioxid szintjének az emelkedését, akkor a klíma gyorsuló melegedése nemcsak a hagyományos szőlőtermesztést és a borászatot lehetetleníti el, hanem végveszélybe sodorja a jelenlegi emberi civilizációt.
Mikor a Balatonfüredi Erdőért Facebook csoport alapítójától hallottam a jelentős tölgyerdő kivágásokról, elmentem a Koloska völgybe a turistaúton egészen addig, ahol kikapaszkodik a völgyből és egy kicsit már áttekinthető táj. Hát, döbbenet: a 80 – 100 éves tölgyekből álló erdőt nemrég kivágták.
Szakmámból adódóan szeretem a dolgokat a számok tükrében is áttekinteni.
Lássuk a számokat!
A Bakonyerdő évente 300 000 m3 fát termel ki. Egy darab 80 – 100 éves tölgy kivágásával kb. 2 m3 fatömeghez jutnak hozzá. Ha a továbbiakban a 80 – 100 éves tölgyet tekintem kalkulációs alapegységnek (nyilván, nem csak tölgyeket vágnak ki), akkor a 300 000 m3 fatömeg kitermeléséhez kb. 150 000 db 80 – 100 éves tölgyet kell kivágni.
És ezt a rengeteg fát évente ki is vágják. Erről leggyorsabban úgy lehet meggyőződni, ha megnézzük a Google Maps műholdképét (a műholdképek frissek, a tavaly ősszel a tájban bekövetkezett változásokat már tartalmazzák).
Hogyan hat a klíma melegedésére a fakivágás?
Egy 80 – 100 éves tölgy évente (egy vegetációs időszak alatt) 3780 kg CO2 – t köt meg.
Ha a kalkulációm nem téved sokat, akkor a 150 000 érett, koros, ereje teljében lévő fa kivágása az erdő CO2 megkötési teljesítményét évente 500 000 tonnával, azaz félmillió tonnával csökkenti. Hatalmas CO2 mennyiség. Hogy érzékeljük ennek a CO2 mennyiségnek a nagyságát, vessük össze az autók által kibocsátott CO2 mennyiséggel. Egy 2017 – ben gyártott benzin vagy dízel üzemű autó Magyarországon átlagos éves futásteljesítménnyel évente 1896 kg CO2 – t bocsájt ki. Azaz, egy tölgy két új állapotú benzines vagy dízel autó CO2 kibocsátását semlegesíti. A fakitermelés akkor klímasemleges, ha minden kivágott 80 – 100 éves tölgy után leselejtezünk 2 db benzines autót, helyettük üzembe állítunk 2 db elektromos autót. Az elektromos autó bruttó költsége 10 millió Ft. Az elektromos autó csak akkor klímasemleges, ha az áramot napelemmel vagy szélerőművel állítjuk elő.
Nézzük a döntési lehetőségeket:
A. Egy db 80 – 100 éves tölgy kivágása kapcsán 20 millió Ft beruházás szükséges. Csak a Bakonyerdő Zrt. 1 éves fakitermelési tevékenysége 3 000 milliárd Ft beruházással tehető klímasemlegessé.
B. Lehetséges, hogy nem történik meg évente a 3 000 milliárd Forintos beruházás. Ekkor a fakivágás gyorsítja a felmelegedést. A kivágott érett, erejük teljében lévő fák többé nem kötik meg a CO2 – t, a helyettük maradt alacsony bozót és a magoncok a nagy fák CO2 megkötésének a töredékét képesek pótolni.
C. Alternatíva, hogy az Erdészet nem vágja ki a ezeket a tölgyeket. Ez az eset a jelenlegi klímahelyzeten nem változtatna, konkrétabban: nem rontana.
Hogy melyik lehetőséget választjuk, azon is múlik, milyen világban fogunk élni 10, ill. 30 év múlva.
Nem igaz az az érv, hogy a fakivágás gazdasági szükségszerűség. A Bakonyerdő Zrt. árbevétele 2019 – ben 9 640 millió Ft volt, üzemi tevékenységének eredménye 145 milllió Ft. 1 köbméter fa kivágásán az erdészet 483 Ft üzemi eredményt ért el. Egy db 80 – 100 éves tölgy kivágásával az erdészet 966 Ft üzemi eredményt ért el. Nemzetgazdasági szinten a 145 millió Ft nem tétel, nem jelentős kiesés az állami költségvetésből.
Nem igaz az az érv, hogy a fákat újraültetve a széndioxidot lekötő képesség megújul. A következő 5 – 10 év alatt a magoncok, a fiatal fák széndioxidot lekötő képessége töredéke lesz csak az erejük teljében lévő, érett, 80 – 10 éves fákénak. 5 év alatt nem újul meg a 100 éves fa. Az erdei 80 – 100 éves tölgyek NEM MEGÚJULÓ ERŐFORRÁSOK.
Az elmúlt 10 – 20 évben nagyon gyorsan változott körülöttünk a világ. Erre csak egyetlen egy válasz a megfelelő: nekünk is gyorsan kell cselekednünk!
