A Magyarországon működő 36 regionális vízműcég fele került a víziközmű-ágazat integrációjára létrehozott Nemzeti Vízművek Zrt. tulajdonába. A vízdíjemelés és a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap létrehozásának eredményeképp azonban az önkormányzati tulajdonban maradt vízművek pluszbevételeinek egy részét is a Nemzeti Vízmű kezelheti.
Hiába sodródott a csőd szélére az elmúlt években a teljes ágazat, másfél év alatt az önkormányzati vízművek csupán fele került a cégek államosítására létrehozott Nemzeti Vízművek tulajdonába. A jelenleg itthon szolgáltató 36 vízműből összesen 18 szerepel a Nemzeti Vízművek honlapján a cég által tulajdonolt gazdálkodó társaságok között, így ugyanennyi maradt továbbra is önkormányzati tulajdonban.
A 2021-ben létrehozott Nemzeti Vízművek Zrt. 2022 nyarán tett ajánlatot az önkormányzati vízműcégek tulajdonosainak. Ennek keretein belül a vízszolgáltatókat és az azok által használt közművagyont az önkormányzatok átadhatják az államnak, így a továbbiakban nem nekik kellene üzemben tartani a veszteséges cégeket, azonban jelentős vagyonelemeket is magához venne az állam ellentételezés nélkül.
Az ajánlat vonzerejét az növelte, hogy a vízszolgáltatók jobbára jelentős veszteséggel tudtak csak működni. A korábban többségében önkormányzati tulajdonban lévő cégek problémái 2012-ig vezethetők vissza, ekkor fagyasztották be a vízdíjakat és vezették be a közműadót. A kegyelemdöfést viszont az áramár elszaladása jelentette, 2022-ben már gyakoriak lettek a milliárdos mínuszok a vízműcégek mérlegein.
Szétrohadt rendszerben
A vízszolgáltatók veszteségessége nem csak azért jelent gondot, mert a tulajdonos önkormányzatoknak vagy épp az államnak súlyos költségeket okoz az ágazat működtetése. A víziközmű-hálózat szinte az egész országban súlyosan elavult, ami miatt gyakoriak a karbantartások és a vízkimaradások. Karácsony előtt Érden és környékén akadozott a vízszolgáltatás, de az agglomerációban 2022 és 2023 nyarán is voltak települések, amelyeken korlátozni kellett a vízhasználatot. Szigetváron 2023 novemberében arról számoltak be, hogy már több, mint egy éve ihatatlan a víz.
Az infrastruktúra felújítása azonban a veszteségesen működő szolgáltatók számára szóba sem jöhet, hiszen a vízszolgáltatás működtetése és a dolgozók bérigényeinek kiegyenlítése önmagában is megterhelte a cégek költségvetését. Gulyás Gergely egy 2023 áprilisi kormányinfón arról beszélt, hogy az ország vízműhálózatának felújítása mintegy 1000 milliárd forintba kerülne, a Víz Koalíció pedig, amelynek tanulmányára a miniszter is hivatkozott, arról számolt be, hogy a jelenlegi ütemben 300 évet venne igénybe a vezetékek felújítása. A szervezet szerint a vízhálózat rossz minősége miatt a víz 22 százaléka egyszerűen elfolyik a rendszerből.
Az önkormányzatok változó lelkesedéssel fogadták a javaslatot: a legnagyobb veszteséggel működő közműcégek esetében többnyire nyitottak voltak az integrációra, míg a gazdaságosabban működő szolgáltatókhoz – amelyek jellemzően egy-egy nagyobb várost és környékét látják egy vízzel – jobban ragaszkodtak az azokat tulajdonló önkormányzatok, így például az ellenzéki Szeged és a kormánypárti Debrecen vezetése sem adta át saját vízműcégét a Nemzeti Vízműveknek.
Vannak persze ellenpéldák is, Győr vezetése annak ellenére döntött a Pannon-Víz átadásáról, hogy az még 2021-ben nyereséges volt, igaz, a 2022-es évet, amikor a cég integrációja is lezajlott, már milliárd feletti mínuszban zárta.
Nyitókép: szivárgó vízcső forrás depositphotos
Kapcsolódó anyagok:
A háztartásoknak továbbra sem drágul a víziközmű-szolgáltatás – de ezért nagy árat fizetünk
Ivóvizünk ötöde elvész a lerohadó közműrendszerünkben
Jövőt a vizeknek! – vizet a jövőnek! Marad a hungarikum 27 %-os áfa az ivóvízen
Legyen a vezetékes ivóvíz fenntartható módon mindenkinek hozzáférhető!
