A rovat kizárólagos támogatója

A Benelux államok után hazánk a leginkább urbanizált EU-s ország. Eddig már 2 megyényi területet lebetonoztunk. Miért veszélyes a vizeinken tapasztalható túlzott vízügyi beavatkozás és a miért veszélyeztettek a hazai kisvízfolyások? Mi az az urbanizációs ökológia? Mai podcastunk vendége Dr. Weiperth András biológus, a MATE Természetesvízi Halökológiai Tanszékének tudományos munkatársa.

Drámai sebességgel változnak a fajok a Kárpát-medencében Weiperth András szerint az emberi tevékenység is felelős azért, hogy mára a világ szinte összes faja küzd egymással a túlélésért, és idővel csak a legrátermettebbek maradhatnak életben. Hozzuk-visszük őket a kontinenseken át, miközben a rendszerváltás óta megdupláztuk itthon a lebetonozott területeink méretét. 7 év alatt világelsők lettünk az idegenhonos tízlábú rákok hazai megjelenésében: már 13 leírt invazív faj jut a 3 őshonos rákfajunkra (kecske, folyami, kövi)

1970 – 2014 között a magyar tenger vízgyűjtő területének a 34 %-a valamilyen urbanizáció hatásnak volt kitéve. Milyen hatásai lesznek a Balaton „tönkrebetonozásának”?  Hogyan változik az inváziós halfauna – és milyen halat együnk a Balatonnál?
A klímaváltozás és a balatoni szeles időszakok száma. Kell-e kotorni vagy nem?

Weiperth András egy kockás siklóval.

Hobbiállattartók felelőssége Floridától Magyarországig EU-s feketelistán a vörös mocsárrák, és a kínai gyapjasollós rák. Hogyan szorítsuk vissza a féllegális/illegális állatkereskedelemet, A Büntetés vagy a szemléletformálás célravezetőbb?

Megemlékezés a 6 éve elhunyt Puky Miklósról akinek köszönhető pl. a békamentés civil aktivistákkal és színészekkel az „Üvegtigrises” Garancsi-tó környékén – és a kárpát-medence számos területén. Miklós egyik szerzője volt a Békamentő praktikumnak. Békamentő praktikum – Kétéltűmentő akciókhoz

Ipari melegvíz kibocsátás hosszú idejű vizsgálata a Ráckevei-(Soroksári)-Duna-ág elővilágára (2018-2021) kutatás kapcsán beszéltünk a Ráckeve-Soroksári Duna-ág olajszennyzéséről, és a Fudan Egyetem/diákváros ill. a vízminőség kapcsolatáról, a Paksi atomerőmű bővítés és a dunai hűtővíz hőmérsékleti problémáiról.

Weiperth András “sárkány” és két vörös mocsárrák

A Benelux államok után hazánk a leginkább urbanizált ország az EU-ban. Az ottani 30 % után nálunk 23 %  a beépítettség. Ez olyan mintha már Fejér-megye és Komárom-Esztergom megye teljes területét betonnal öntöttük volna le, amihez kevés faj tud adaptálódni, miközben egyesek képesek megtelepedni, majd nagyon gyorsan terjednek az ember által átalakított tájban. Ehhez jön még a ¾ Pest megyényi területű úthálózat, és a gyarapodó ipari parkok.

Sarkadi Péter mai beszélgetőtársa biológus, aki főleg a vonalas létesítmények ökológiájával foglalkozik, de emellett szóba kerül még pl.

Rozsdaövezet vagy zöldövezet? Napelemparkok szántóföldön, és mire jó az elrontott fásítás, az energiaültetvény, ami csak egy agrársivatag.
Hogyan hat a klímaváltozás a hazai kisvízfolyásokra? Miért növeli a klímaváltozás kárait a folyószabályozás? Mi történt a somogyi Koppány vízgyűjtőjével?

Mi az urbanizációs ökológia? Milyen kérdésekre keresik a választ a tanszékünkön.
a Kelet-Ázsiából származó ezüstkárász – más néven jövevényponty – hogyan szorítja ki az arany-, más néven széles kárászt az európai és benne a magyarországi vizekből, élőhelyeiről.

„Antihungarikum”: ipari melegvíz/termálvíz mint inváziós hotspotok a hazánkban leírt idegenhonos halak, tízlábú rákok, víz teknősök példáján.

Útökológaiai kutatások: vonalas építmények hatásai az élővilágra, különös tekintettel a felszíni vizekre

Dr. Weiperth András biológus, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Természetesvízi Halökológiai Tanszékének tudományos munkatársa 10 év alatt 5 akadémiához tartozó intézményben dolgozott, de ugyanazon a helyen, eszközökkel, témákon. Az egyetemen 2 év alatt pedig 3 helyen volt ugyanazon beosztásban, így beszélt a hazai és az európai kutatási projektek alapvető különbségéről,  a kiszámíthatóságról – mely a nyugati modellek előnye.

fotó: Sarkadi Péter

A beszélgetés az urbanizációs ökológus- biológus meglehetősen biodiverz budai otthonában készült.

A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)

Greenfo podcastok a Spotify-on Greenfo podcastok az iTunes-on

Podcastunk RSS-csatornája itt található.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás