A rovat kizárólagos támogatója

Miközben az Orbán-kormány az unokáinkat is eladósítja az oroszoknak a leginkább környezetszennyező/veszélyes, és egyre ráfizetésesebb atomerőmű beruházás kapcsán –  elképesztő kísérletbe kezdtek a szuperhatalmak: siker esetén 1000 évre megoldanák az emberiség energiaellátását. Persze kérdés, hogy mikortól termelhet.

Franciaországban eddig még sosem látott méretekben zajlik a fúziós technológia kísérleti tesztje, melyben az összes nagyhatalom részt vesz. Az új áramtermelési mód elhozhatja az atomerőművek alkonyát, ugyanis jóval biztonságosabb, hatékonyabb, kevésbé radioaktív és a Föld bővelkedik a fúzióhoz szükséges nyersanyagokban. Természetesen még sok a kérdőjel, azonban a megújuló technológiák méltó versenytársat kaphatnak, ha minden jól alakul. A Portfolio járt az ITER-ben.

Az előrejelzések szerint az elkövetkező 30 évben duplázódhat a világ energiafogyasztása, a 21. század végére pedig akár még triplázódhat is az egyre fokozódó népességnövekedésnek és városiasodásnak köszönhetően.

Egy példaértékű nemzetközi összefogás született a fúziós technológia kutatásában és kísérleti megvalósításában, melyben Kína, az Európai Unió, India, Japán, Korea, Oroszország és az Egyesült Államok vesz részt. Az előbb említett 7 alapító a világ GDP-jének 80 százalékát állítja elő, és a lakosságának a felét biztosítja. A megállapodásuk értelmében 2005-ben eldöntötték, hogy Dél-Franciaországban fogják megépíteni a hatalmas kísérleti fúziós komplexumot, mely így az ITER szülőföldjévé vált.

Miért épp a fúzió?

  • A magfúzió során hatalmas energia szabadul fel, mely 4 milliószor annyi energiát képes előállítani, mint ami a hagyományos szén-, olaj-, vagy gáztüzelés során keletkezhet, még a maghasadás is csak negyedannyit képes produkálni.
  • A Föld bővelkedik a fúzióhoz szükséges nyersanyagokban, megközelítőleg több mint 1000 évre oldhatnánk meg vele az emberiség energiaellátását. A deutérium (olyan hidrogén, melynek az atommagja nemcsak egy protont, hanem egy neutront is tartalmaz), bármilyen fajta vízből desztillálással előállítható, a trícium (olyan hidrogén, amelynek az atommagjában már két neutron található) pedig a fúziós reakció során állítható elő könnyedén lítium felhasználásával.
  • A fúzió nem jár széndioxid, vagy bármely üvegházhatást okozó gáz kibocsátásával.
  • A normál atomerőművekkel szemben a fúzió melléktermékeként nem születik hosszú ideig sugárzó radioaktív melléktermék.
  • A kutatók állítása szerint jóval biztonságosabb a fúziós technológia az atomerőműveknél, ugyanis egy Fukushima-méretű földrengés esetén annyi történne, hogy másodpercek alatt lehűlne a forró plazma, és ezáltal azonnal megállna a kémiai fúziós reakció. Annyira kevés anyag szükséges a fúzió működtetéséhez, hogy csupán egy ujjbegynyi súlya van. A szakemberek állítása szerint bármilyen katasztrófa bekövetkezése esetén a legnagyobb kockázat csupán annyi, hogy az adófizetők rengeteg pénze – amiből az ITER épül – odalesz, ami nagyságrendileg 20 milliárd eurót jelenthet a projekt jelenlegi állása szerint.
  • Nem utolsó sorban a fúzió melléktermékeiből nem lehet atomfegyvereket előállítani.

Az orosz tokamak

Tokamaknak nevezik azt a szerkezetet, melyben a fúzió történik, amelyben az ún. plazma előállításra kerül. A tokamak szó hangalakja jól szemlélteti, hogy mely nemzetség ért el legkorábban átütő eredményeket a fúzió kapcsán, nem mások, mint az oroszok. Az 50-es 60-as években már kifejlesztették az ITER alapvető technológiáját, azonban ilyen méretekben még sohasem lett tesztelve.

Az ITER tokamakjában 50 százaléknyi deutérium, és 50 százaléknyi trícium kerül felhevítésére több mint 150 millió Celsius fokra, és az ekkor létrejövő elegyet nevezzük plazmának.  A plazmát határoló falakat hatalmas mágnesek veszik körül, melyeknek az a funkciójuk, hogy nehogy hozzáérjen a forró plazma a fúziós tér köré épített tokhoz.

23 ezer tonnát fog nyomni az ITER kísérleti tokamakja, mely 3,5-ször nehezebb, mint a párizsi Eiffel-torony. A cél az, hogy tízszer annyi energia előállítására legyen képes a masina, mint amennyi energiát emészt fel a hatalmas 150 millió Celsius fokos hő előállítása.

A hatalmas méretű energia nem is a hidrogén izotópok héliummá történő egyesülése során szabadul fel, hanem amikor a magfúzió során a neutron kiszakad az atommagból. Ez veszélyessé teszi a fúzió folyamatát, így a tokamakot körülvevő épület falaiba tilos bármilyen apró résnek is keletkeznie, melyen a környezetbe juthatnának valamilyen módon az apró neutronok. Ezért tilos bárminemű fúrást végezni a falakba, azonban a rögzítéseket valahogyan mégis meg kellett oldani. Végül fém betéteket öntöttek a betonfalakba, melyekhez már lehet egyéb eszközöket rögzíteni.

További érdekességek és fotók:  A fúzió energiamixben betöltött szerepe

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek