Mi történik a HUN-REN kutatóhálózattal, milyen irányba halad? Minek kell neki ekkora irodaház? Mit vesz el az MTA-tól még? És mi lesz a hátrahagyott tudományadminisztráció sorsa, ha lesz annak egyáltalán? Szerintem a gyönyörű székház ritkán használt, ráfizetéssel működő rendezvényközponttá válik majd. Megmaradt funkcióit (DSc-fokozat megítélése, akadémikusválasztás) a következő Orbán-kormány leépíti majd. Vértelen puccs zajlik éppen. Nem kell a hezitatív vének tanácsa a politikának. A tudomány legyen (milyen ismerős) termelőerő!
Navracsics Tibor jogász (most éppen miniszter) 2024-ben podcast-ot indított, amelyben magát ízlésesen csak Navrának becézi. Pedig nem mindenkinek áll jól ez a műfaj. Kiváltképpen a merev, monoton, udvariaskodó, életjeleket alig mutató figuráknak nem, akik nagyon csak a nyelvi alapkészlet birtokában vannak. Sem meglepetés, sem valóságos életjelek nem várhatók ekkor. A podcast-nak ezer körüli feliratkozója van. Az általam szemlézett beszélgetést 17-en ’lájkolták’, és egy hozzászóló van, ami lehangoló eredmény. Egyik beszélgető sem olyan érdekes személyiség, hogy érdemes őket hallgatni (miközben a tudomány sokkal többet érdemelne) és ennél kínosabb, hogy amiről beszélnek – mit látott utazásai során Gulyás Balázs Zoltán – az nem bír sehol sem kitörni a bézsbe fulladó magánügy kategóriájából. Kommunistázik, kereszténykedik, polgári családot mutat be, anélkül, hogy élő személyiséget láthatnánk. Nekem alakoskodás, szerénytelen szerénykedés.
Egy miniszter beszélget egy lehetséges ’új akadémia’ (Orbán letaszítja majd a trónjáról Széchenyit is) párt által kiszemelt emeritusával (tudománypolitikus-építés ez, semmi más) és róla beszélnek –, bár azt nagyon sterilen, minden kerülve, amitől egy beszélgetés élettel telhetne meg (Navracsics bizony alkalmatlan riporter) – és nem arról, ami tudománypolitikai szempontból érdekes lenne, vagyis, hogy mi történik a HUN-REN kutatóhálózattal, milyen irányba halad? Minek kell neki ekkora irodaház? Mit vesz el az MTA-tól még? És mi lesz a hátrahagyott tudományadminisztráció sorsa, ha lesz annak egyáltalán? Szerintem a gyönyörű székház ritkán használt, ráfizetéssel működő rendezvényközponttá válik majd. Megmaradt funkcióit (DSc-fokozat megítélése, akadémikusválasztás) a következő Orbán-kormány leépíti majd. Vértelen puccs zajlik éppen. Nem kell a hezitatív vének tanácsa a politikának. A tudomány legyen (milyen ismerős) termelőerő!
*
Navrával Európában – Gulyás Balázs & Navracsics Tibor YouTube, 2025. március 20.
Gulyás Balázs fizikát és vallási kurzusokat is felvett orvos (HUN-REN): „25 évet töltöttem a kommunista (sic!) Magyarországon születésemtől [1956] kezdve, majd ezt követően 30 évet Európa különböző országaiban. Ebből legtöbbet Svédországban [Karolinska], de Belgiumban [Leuven – filozófiát és egyházjogot tanult] is, illetve tanulmányaim révén két angol nagy egyetemen, Oxfordban és Cambridge-ben is. Ha jól számolom folyamatosan, illetve apró részleteket is hozzáadva 12 év folyamatos szingapúri [NTU] tartózkodás után nem egészen két éve tértem vissza Magyarországra.”
– Gulyás úr 68 éves most. Eléggé megfáradt (nekem kiégett) nyugdíjas korban kapta meg a volt akadémiai kutatóhálózat vezetői tisztségét, ami egyáltalán nem optimális megoldás a hálózat számára. Szerintem őt is politikai eszközként használják, mint elődjét Maróth Miklóst. Gulyás ezt talán nem is érzékeli, eredendően felkentnek látja magát (dicséret ellen védekezni nagyon nehéz), aki megszolgált ezért a pozícióért; minősége egyetemleges.
*GB: „…Ferencvárosban nőttünk fel a testvéreimmel. Ők [Szüleim] nagyon szerettek volna minket úgy bekötni [?] Európába, hogy elsősorban (sic!) a nagy nyugati nyelveket tanuljuk meg, és gyerekkorunktól kezdve németül angolul kellett tanulnunk otthon. Tanárok (sic!) jöttek a házhoz, akik tulajdonképpen úgy voltak tanárok … a családnak régi barátai, illetve hát bizonyos értelemben rokonok, mert hát akkor elég szerényen éltek… […] …az unokaöcsém tanított angolt. Németet az öreg nénik [?], és ez számomra olyan nyitást jelentett, amelyik rögtön a nyelveken keresztül betekintést adott abba a kultúrába… […] Édesapám ügyvéd, édesanyám orvos volt, és hát arra emlékszem, hogy édesanyám minden este Agatha Christie-t angolul olvasott… […] …az egyik öcsém Uppsalában egyetemi tanár az uppsalai egyetemen patológus professzor, a másik öcsém 15 évet töltött Németországban és Olaszországban… […] 14 évesen a pannonhalmi bencés gimnáziumba kerültem, és ott ez egy újabb dimenziónyitás volt az életemben, hiszen ott is a nyelvek fontosak voltak latin, olasz, angol, de maga a gimnázium az meg egy más típusú ablak volt nyugatra, hiszen mint a nagyon kevés egyházi gimnáziumok egyike… […] …amikor elmegyek mondjuk Malajziába egy ottani – és ez egy iszlám állam – hivatalosan katolikus templomban egy vasárnap azt látom, hogy dugig van a háromezer fős, mondjuk Kuching [St. Joseph’s Cathedral?] katedrális dugig háromezer emberrel. Amikor elmegyek Rio de Janeiróba az ottani egyetemi templomba és hét közben tele van diákkal [..] …Lyonba az ottani katedrálisba, ahol körülbelül 8-10 ember volt a vasárnapi nagymisén. Akkor az ember egy nagyon érdekes trendet érez és tapasztal az, hogy Európában valami történt [Mi is?] az elmúlt 50 évben, amire nehéz magyarázatot találni […]
– Gulyás élete Fidesz-KDNP-konform. Egyébként vallásos (szalon-)antikommunista. Észre sem veszi talán, hogy a szöveg, amit mond mennyire hamis. 1956 után a Kádár rendszer a legvidámabb barakk szintjére enyhült (mikor távozik az országból már túl vagyunk az Illésen, már bontogatja a rendszert az AE Bizottság, az Európa Kiadó, az URH, a Balaton és a többiek – talán őt ez nem érintette meg), mikor neki már emlékei lehetnek, ahol a szegény rokonokkal szemben eljátszhatta a gazdag család szorgalmas csemetéjének szerepét, akit aztán Pannonhalmára adnak, ahol elég sok akkori kádergyerek tanult.
*GB: „…Ázsiában tett látogatásaim során megtapasztaltam, hogy mi magyarok valahol [?] ázsiai eredetű nép vagyunk, és valójában nyugodtan tekinthetünk magunkra úgy, mint a legnyugatibb ázsiai kultúra […] …zárvány vagyunk Európában, de egy rendkívül érdekes (sic!) népe vagyunk Európának, amelyik nagyon sok tekintetben eltér Európának a körülöttünk élő szláv, germán és latin lakosságától… […]
– Nem valahol, hanem egyértelműen ázsiai nép a miénk. Kétség sem fért hozzá soha. Viszont az Európában élő szláv nemzetek nem lennének ázsiai eredetűek? Esetleg ők nem képviselnék az ázsiai kultúrát? Kötve hiszem!
*GB: „…a magyar étkezésnek néhány klasszikus eleme … a húsleves … ugyanezt találod Délkelet-Ázsiában minden országban különböző változatokban, de az alap az teljesen azonos. Ilyen leves nincs a németeknek, nincs a svédeknek, nincs az olaszoknak [a francia bouillon viszont világhírű (a német, svéd és olasz is innen vette át a nevét), a spanyol caldo is ismert] … ilyen típusú vagy saját nevemre utalok a gulyás tehát ilyen, angolul stew [Hogy kerül ez a vélhetően japán eredetű pörköltféle ide?] típusú ételt azt Kínában [Indiában is csak másként ízesítve] találsz legközelebb, és ezek bizony látszólag felületes dolgok, de valójában nagyon mély…”
– Egy csöppnyi amatőr gasztronómia Gulyástól. Az ázsiai csontleveles-család azért más fűszerezésű. Blansirozott és pirított csontokon alapul (nem húsleves!), nem használ gyökérzöldségeket és pho-típusúak afrikai kardamomum, fahéj és csillagánizs ízesítést kapnak (tetejére koriander levél és újhagymaszárt, mungóbab-csira, savanyított chili/fokhagyma és citromlé), a kínaiak szecsuani borsot és pirospaprikát is használnak az olajban. A laksa-ban kókusztej van és némi curry. Sok egyéb különbség is van még, de ezeket most feledjük. A gulyásleveshez hasonlót valóban Kínában találhatunk, de úgy gondolom, hogy ezt mi hoztuk el onnan. Akkor még sunyali (hegyes fog – utalva a nyilainkra) volt a kínai nevünk.
*GB: „Itt kéne nekünk, igazi európaiaknak (sic!) valamit felfogni ebből? Hogy át kell gondolnunk, meg kell újítanunk (sic!) Európát, mert, amit Délkelet-Ázsiában láttunk, az a jövőbe mutató vállalkozás és ahogy ők látnak minket, ez egy múltba révedő (sic!) világ lett. Meg kell fordítanunk ezt a trendet. Itt jöhet a szerepe az ázsiai gyökerekkel rendelkező európaiaknak. Ki tudja, mit hoz a jövő? Egyetértek és a magyaroknak itt óriási szerepe van, mert híd lehetünk (sic!) Európa jövője szempontjából…”
– Szánalmasan és szolgaian egybecseng ez a szöveg Orbán Viktor mai szövegeivel. Gulyás ’igaz európaiakról’ beszélt, miközben Ázsiából érkeztünk. Ez lenne az oka, hogy megújítsuk a dekadens Európát? Milyen ismerősen csöng ez a butuska szöveg. Ez lett volna Navracsics célja, hogy mindezt egy tudományban utazó személyiséggel kimondatja? Gulyás ehhez lenne hiteles? Szerintem: nem.
*
Karikó Katalin még Nobel-díjat kapott érte, most betilthatják az mRNS kifejezés használatát Atv ’Egyenes Beszéd’, 2025. március 24.
*Pálinkás József: „A politikában nagyon sokan vannak, akik ezt a részét a közéletnek nem tudják befolyásolni, uralni, ezért egyfajta ellenségesség, düh, harag van bennük a tudomány művelői iránt, és akkor megmutatják nekik, hogy hiába ért jobban a mikrobiológiához, a részecskefizikához vagy a bármilyen területet, de én vagyok hatalmon. Én majd megmutatom neked, hogy mégiscsak úgy van, ahogy én mondom […]
– Kétségtelen, hogy Orbán Viktor az MTA és az egyetemi autonómiai területein kattant el először. Mi az, hogy nem ő irányít, és mi az, hogy az MTA a leghitelesebb. Mára ezt sikerült lerombolni.
*PJ: „…a vezetőket most a miniszterelnök kinevezte, és majd ezek a vezetők, amikor megunják vagy eltelik 12 év, akkor ők maguk jelölik majd ki az újakat, ilyen sehol a világon nincs… […] Nívós újságokban … fizetett hirdetésként … fizetett riportok, hogy micsoda nagyszerű új tudományos központ jött létre Magyarországon. Ennek a kutatóhálózat-rendszernek adtak egy palotát az Alkotmány utcában, ami nem tudományos központ, semmi köze a tudományhoz. Hát ott lesznek puccos irodáik azoknak, akik ezt az egészet irányítják… […] Arra van pénz. A kutatók fizetés emelésére nincs…”
– Eddig is puccos helyen volt, Váci utcai bejárattal. Most fel kellett újítani egy patinás épületet , amit március 14-én a köztársasági elnök (Sulyok Tamás) adott át Gulyás úrnak, ami egyesek szerint a pártközpontba van bekötve, mint egykoron. (címkép). A szecessziós stílusú házat az Alkotmány út 29-ben (V. kerület) Hajós Alfréd és Villányi János 1911-1912-ben tervezte. Egykoron a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének székháza volt. Napjainkban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal tanyázott itt. 3600 négyzetméteres irodaház. Vajon mit tud ezzel kezdeni Gulyás úr (https://hun-ren.hu/vezetoseg)?
*
Én úgy látom, hogy az MTA egykori eszméi hamarosan a lomtárba kerülnek, s vele minden, ami az utóbbi kétszáz évben elért ez a szelíden mindig ellenálló tudományos szervezet, amire számtalan hibája miatt is méltán nézett fel az egész ország. Az egykori kutatóhálózata leépülő kutatógyárrá alakul most, rosszul prosperáló termelőeszközzé. Nem ilyesmire való a tudomány! Felé már ma sem áramlanak a legtehetségesebb ifjak, mert a gondolat személyes szabadságának vége és az életpálya olyan szerzetesire emlékeztető, ami nem vonzó. Hogyan is legyen a jövő szürkeállományával? Kívül tágasabb? Nekem úgy tűnik.
Darvas Béla
