A rovat kizárólagos támogatója

25 éve hívja fel a Föld lakosainak figyelmét a vizes területek és élőlények védelmét célzó, február másodikán jegyzett vizes élőhelyek világnapja. Környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos kérdés természetes vizeink állapota, az egészséges ökoszisztéma fenntarthatósága.

„A vizes élőhelyek ökológiai-környezeti állapota komplex kérdés. Megítéléséhez számos tényezőt számításba kell venni, főként az adott élőhelyen rendelkezésre álló víz mennyiségét és minőségét, illetve azt, hogy ezek mennyire térnek el az ott megszokott, természetes vagy természetközeli, ún. referenciaállapottól. A minősítőrendszer eredményeit tekintve megállapítható, hogy a helyzet nem túl szívderítő. Így talán kevésbé hangzik meglepően, hogy a vezető nemzetközi szaklapokban olvasható publikációk bevezetőjében gyakorta olvasható az a mondat, hogy „az édesvízi élőhelyek a Föld leginkább veszélyeztetett ökoszisztémái közé tartoznak”.

Dr. Ferincz Árpád, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet Természetesvízi Halökológiai Tanszékének vezetője szerint a fennálló krízishelyzetet okozó legfőbb veszélyeztető tényezők mind az emberi aktivitásokhoz köthetők. Ezek közül kiemelendők a szándékos élőhelypusztítás, az idegenhonos és inváziós fajok terjedése, a klímaváltozás, a tápanyagterhelés és a mikroszennyezők.

„Fontos megjegyezni, hogy ezek a tényezők általában nem egymástól függetlenül hatnak, hanem többnyire erősítik egymás hatását. Például egy folyóvíz keresztirányú zárásakor (duzzasztómű építése) megváltoznak az áramlási viszonyok, a víz lelassul, a benne oldott oxigén mennyisége megváltozik (csökken) és ez az egész zavarási/módosítási folyamat kedvez az idegenhonos fajok gyors elszaporodásának.
A különböző mikroszennyezők (pl. gyógyszerhatóanyag-maradványok, mikroműanyagok, peszticidek stb.) vízi ökoszisztémára gyakorolt hatásait csak napjainkban kezdik részletesebben feltárni. Az már szinte köztudott, hogy a vizekbe kerülő hormonok (ösztrogének, tesztoszteronok) szélsőséges esetben szaporodásképtelen halpopulációkat eredményeznek, az viszont talán kevésbé köztudott, hogy számos egyéb vegyület, hatóanyag rendelkezik ezen hormonokhoz hasonló másodlagos hatással” – tette hozzá Dr. Ferincz Árpád.

kisvizes élőhely rehabilitáció a Mátrában. Magos Gábor őrkerület vezető BNPI

További aggodalomra ad okot, hogy a szennyvíztisztítók nem képesek a mikroszennyezők ártalmatlanítására, ezért a belőlük kijutó keverék jellemzően nagyon sokféle (akár 30-50) hatóanyagot tartalmaznak. Arra nézve, hogy ezek együtt, egymással kölcsönhatásba lépve milyen hatást fejtenek ki a vízi élőlényekre, szinte semmit nem tudunk. Bíznunk kell azokban a kutatásokban és innovációs eljárásokban, amelyek annak érdekében folynak, hogy 10-20-30-50 év múlva is elérhetőek legyenek természeti értékeink.

A MATE kutatója úgy véli, napjainkra nem csak a tudományos társadalom, de egyre inkább a döntéshozói oldal is felismerte, hogy a felszíni vizek és a hozzájuk kapcsolódó vizes élőhelyek megőrzése alapvető fontosságú. Ehhez kapcsolódó adatgyűjtés, illetve monitoring jellegű terepvizsgálatok már zajlanak.

„Természetesen ugyanígy kiemelt fontosságúak a különböző problémakezelés-orientált fejlesztések. Gondoljunk itt például a mikroszennyezők semlegesítésére fejlesztett szűrőrendszerre, vagy éppen a környezeti kármentesítésre alkalmazható biodegradációra (szennyező anyagok lebontása) képes mikrobákra. Ez utóbbiak anyagcseréjük során képesek valamilyen vegyi anyag ártalmatlanítására.”

A vizes élőhelyek élővilágát tekintve, kiemelt mértékben veszélyben vannak a halak és kétéltűek. Az IUCN (Természetvédelmi Világszervezet) adatai alapján Európában leírt 531 édesvízi halfaj 42%-a veszélyeztetett, 15 faj pedig kihalt, Észak-Amerikában a 761 halfaj közül 280 veszélyeztetett, 61 kihalt.

„A halállományok esetén kiemelt probléma az idegenhonos és sok esetben invázióssá váló fajok megjelenése. Ezt jól illusztrálja, hogy a hazai vizeinkben napjainkig száznál is több nem őshonos halfaj betelepítéséről van információnk. Szerencsére ezeknek csak töredéke okoz jelenleg komolyabb ökológiai vagy gazdasági kárt, nem tudhatjuk azonban, hogy a későbbiekben ez hogyan változhat.”

„A kétéltűek esetében talán még rosszabb a helyzet” – tette hozzá. – „Esetükben a leírt, közel 6000 faj nagyjából kétharmada veszélyeztetett, a maradék egyharmadról pedig nem rendelkezünk elégséges és megbízható információval ahhoz, hogy természetvédelmi helyzetüket meg tudjuk ítélni. A kedvezőtlen változási folyamatok kiváltó okai között, az emberi tényezők mellett – vagy abba beletartozóan – hangsúlyosan szerepel a globális, antropogén eredetű klímaváltozás, mely elsősorban gyorsasága miatt jelent hatalmas veszélyt.”

Kecskebéka a dunakeszi lápon (Fotó: Tenki Lajos)

„Az élőlényeknek egész egyszerűen nincs idejük alkalmazkodni a megváltozott környezethez. Hazai viszonylatban a legtöbb klímamodell a szélsőségek erősödését jelzi – és ezt egyre inkább a saját bőrünkön is tapasztaljuk. A csapadékeloszlás egyre szélsőségesebbé válásával a korábban állandó vizű vízfolyások, illetve sekély tavak egyre gyakrabban száradnak ki. Az újra benépesülésük során rendszerint előnyre tesznek szert a tág tűrésű, gyakorta idegenhonos fajok, a folyamat gyakori ismétlődése esetén az élőhely szempontjából szűk tűrésű, természetvédelmi, ökológiai vagy gazdasági szempontból értékes fajok lassan visszaszorulnak, vagy éppen teljesen eltűnnek. Ez is jól illusztrálja, hogy a klímaváltozás hatása rendszerint aszimmetrikus, tehát különböző mértékben érinti az egyes fajokat.”

Hogy a tudomány miként tud hatással lenni a romló tendenciát mutató állapotokra, fontos kérdés, melyre a válasz nyilvánvaló: „A kutatók feladata, hogy a rendelkezésre álló adatokat megfelelően elemezve és adott esetben a tudomány nyelvéről lefordítva eljuttassák egyrészt a döntéshozók, másrészt „minden érintett”, azaz a társadalom egésze számára. Sajnos még mindig ott tartunk, hogy a világ vezető hatalmai között vannak olyanok, akik látszólag nem vesznek tudomást a klímaváltozás hatásairól. Elsőként őket kell meggyőzni. Aztán ráébreszteni az embereket arra, hogy a környezettudatosság megtagadásával nagy kihívások elé fogjuk állítani a jövő generációit. A klímaváltozás környezeti hatásainak kutatására, illetve a hatások mérséklésére irányuló fejlesztéseket minden esetben kiemelten kell kezelni.”

Nyitókép: Tápió mente nyílt vizes élőhelyek fotó: Vidra Tamás

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek