A rovat kizárólagos támogatója

Novemberben újabb nagyszabású klímakonferencia lesz, ahol találkoznak a világ országainak képviselői. Régóta tudunk a veszélyes éghajlatváltozási folyamatról, de eddig nem tettünk eleget a megfékezésére.

A Magyar Természetvédők Szövetsége Éghajlatváltozás c. legújabb kiadványában dr. Faragó Tibor az előző évtizedek főbb történéseit és a jövőre is vonatkozó tanulságait veszi sorra a nemzetközi és a magyarországi klímatudományi együttműködés és a klímapolitika területén.

Világszerte és hazánkban is szélsőséges események – aszályok, erdőtüzek, pusztító viharok – jelzik és előrevetítik, hogy mire számíthatunk a gyorsuló ütemű éghajlatváltozás következtében. Az ezzel foglalkozó legújabb nemzetközi értékelés alapján is sürgős lépéseket kell tenni, hogy mielőbb megállítsuk ezt a veszélyes folyamatot. Sokkal határozottabb intézkedések szükségesek többek között ahhoz, hogy megváljunk a fosszilis tüzelőanyagok használatától, növeljük az energiahatékonyságot és a megújulók arányát.

Több mint öt évvel ezelőtt a világ országai elfogadták a Párizsi Megállapodást, amelynek értelmében el kell érni, hogy a globális felszíni átlaghőmérséklet emelkedése jóval két fok alatt maradjon, de lehetőleg ne lépje át a másfél fokot. E közös megállapodás végrehajtása azonban vontatottan halad. Pár hónap múlva egy újabb világtalálkozón remélhetően egyetértés alakul ki arról, hogy már az évszázad közepére megvalósuljon a „karbon-semlegesség” és ennek érdekében minden országnak határozott intézkedéseket tegyen.

E döntések megalapozásához járulhat hozzá az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) első munkacsoportjának újabb értékelő jelentése. Ebből az is kiderül, hogy ha tétlenek maradunk, megállíthatatlan és visszafordíthatatlan, mindannyiunk és a jövő nemzedékek számára is különösen káros változások mehetnek végbe a természeti környezetünkben.

Magyarország is csatlakozott a Párizsi Megállapodáshoz és a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia tételesen bemutatta, hogy mind az éghajlatváltozást okozó kibocsátások csökkentése, mind a környezeti változásokra, hatásaikra való felkészülés érdekében melyek a hazai teendők.

E különösen kockázatos környezeti probléma és annak kiváltásában a társadalmak – közös, de eltérő mértékű – felelőssége régóta ismert. Máshol és itthon is felhívták erre a figyelmet a tudományos és a nem-kormányzati szervezetek képviselői. Az MTVSZ legújabb kiadványa ezeknek az előzményeknek a lényegét foglalja össze. Az „Éghajlatváltozás: a nemzetközi és a magyarországi klímatudományi együttműködés és a klímapolitika” című összeállítás a napjainkig tartó több évtizedes időszak főbb történéseit és a jövőre is vonatkozó tanulságait veszi sorra. „Ebből is kiderül, hogy e veszélyes folyamat megfékezéséhez az eddigieknél jóval határozottabb intézkedésekre és cselekvésre van szükség szerte a nagyvilágban és itthon is.” – mondta dr. Faragó Tibor, a kiadvány szerzője, címzetes egyetemi tanár.

„A döntéshozók felelőssége megkérdőjelezhetetlen, de nem várhatunk csak rájuk. Ezért kell minden tőlünk telhetőt egyéni, közösségi szinten is megtenni, hogy már holnaptól kevesebb fosszilis erőforrást használjunk fel. Ezzel együtt kell rávenni a politikusokat, hogy ezt lehetővé tevő szabályokat hozzanak, és erre kötelezően rávegyék a vállalatokat is.” – mondta Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek