A rovat kizárólagos támogatója

Schmidt Egon neve generációk számára egyet jelent a madarak, és a természet szeretetével és megfigyelésével. Írásai és rádióműsora révén sokan, sokat tanultunk a természetről. Környezetünk változásáról, és kacskaringós életútjáról – a kitelepítéstől a Kossuth-díjig – Sarkadi Péter beszélgetett.

Több tízezer ember köszönheti a természet iránti rajongását Schmidt Egonnak, aki 2021. június 16-án ünnepelte 90. születésnapját, melyről egy cikkben emlékeztünk meg.

A még mindig aktív és fitt Schmidt Egontól kértünk egy időpontot podcast felvételre, melyet a kánikula némi csökkenése kapcsán meg is kaptunk, így sikerült telefonon beszélgetni a még mindig fantasztikus memóriájú magát szerényen csak madarásznak nevező méltán neves természetíróval, ismeretterjesztővel.

Beszélgetésünkben egy kacskaringós életpályán megyünk végig, melynek állomásait (a horvát határtól Ferencvároson át a Tisza felső folyásáig) egy dolog köti össze: a természet, azon belül is főleg a madarak szeretete. Már kisgyerekként is megszállott madarász volt – aki nemzedékeket nevelt a természet ismeretére és tiszteletére írásaival és rádióműsoraival. Beszélgetésünkben feltárul a hihetetlenül makacs és szívós természetismereti elkötelezettség, de megtudjuk, hogy milyen volt az 1950-es évek tarnaleleszi kitelepítettjeinek élete, a sztahanovista segédmunkás bagolyköpet keresése.

És arról is mesél Schmidt Egon, hogy hogyan adott ihletet első könyvéhez az a tény, hogy csak egy telefonja volt a Madártani Intézetnek, és mint legfiatalabb dolgozó, ő volt a telefonügyeletes is. Kitértünk a hazai madárhang gyűjtés történetére is.

Ország Mihály ornitológus “madárhangvadász” és felesége jobbról Schmidt Egon és Altdorfer Károly az Állatkert főkertésze 1959 Fortepan

Szó esik emellett arról is, hogy miért nagy ellensége a természetvédelemnek a vízügy? Hogyan változtak a különböző madárfajok állományai az elmúlt évtizedekben? És hogy hol kezdődik az erdő – persze ott, ahol a harkály odút tud vésni a fába.

És elmondja véleményét a mai közállapotainkról is: hogy keményebben kellene fellépni a természetkárosításoknál a bíróságoknak, ill. hogy a mostani rossz állatvédelmi törvény csak kutyavédelmi törvény.

És még néhány tény: 

2009-ben Kossuth-díjat kapott, de róla is elneveztek már egy díjat, legutóbb pedig május végén ő kapta a Velencei-tóért díjat. A tó környékének madárvilágát nála jobban kevesen ismerik, az itt szerzett madarászélményeiről Kócsagok birodalma címmel nagysikerű könyvet is írt.

Budapesten született, de becsehelyi származású családja miatt mindig is zalai kötődésűnek vallotta magát. Gyermekkorától kezdve érdeklődött a madarak iránt. A madarak megfigyeléséről naplót írt, amelynek azonban a család kitelepítésekor nyoma veszett. Származása miatt nem mehetett egyetemre, ezért autodidakta módon tanult.

Bár mindenki ornitológusként emlegeti, ő ezt nem szereti, mert, mint mondta, nincs erről diplomája, származása miatt ugyanis nem tanulhatott tovább.

Elképesztő tudását autodidakta módon szerezte, rengeteg olvasott a madarakról, és még annál is több időt töltött a megfigyelésükkel. 1954-től a Fővárosi Állat- és Növénykertnél, majd a Magyar Madártani Intézetnél dolgozott, többek között a Madárgyűrűző Központot vezette. 1980-tól az Állatvilág Magazin szaklektora. Publikált egyebek mellett a Búvár (Természetbúvár), Élet és Tudomány, Halászat, Nimród, Vadászlap, Horgászújság kiadványokban. A Kisdobos gyermekmagazinban változó címmel – Kedvenceink a lakásban, Nézz a lábad elé! – állandó rovata volt.  Később a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) alelnöke, illetve az MME Budapesti Helyi csoportjának az elnöke volt.

„Volt dolgom mindig, soha nem unatkoztam”

Számos természetvédelmi ismeretterjesztő könyvet írt, leginkább a madárvédelem témakörében. Éveken át kutatta a hazai bagolyfajok táplálkozását a köpeteik elemzése alapján és ebből számos zoológiai szaklapban publikáció született. A hazai rigófélék elismert szakértője, a nemzetközileg jegyzett német Die Neue Brehmbücherei monográfiasorozatban ő írta a kékbegyet, a karvalyposzátát és (Farkas Tiborral közösen) a kövirigót bemutató köteteket. Művei között külön csoportot képeznek a kirándulások leírásai, melyek nem csak ismert hazai (és néhány külföldi) madárparadicsomot mutatnak be, hanem olyan közismert élőhelyeket, mint a Kiskunság /Apaj-puszta /Dunakanyar, a Margit-sziget, a Gellért-hegy, a Városliget vagy a Kis-Balaton és a Dinnyési Fertő.

Mi köti Belső Ferencvároshoz?

Schmidt Egon 90 évesen is igyekszik tevékenynek maradni. Még ma is ír cikkeket, de ehhez most már a fia segítségére is szüksége van, ugyanis a látása nagyon megromlott. Rendszeresen kijár sétálni a Dunához, a lakásához közeli Nehru-partra, és ott figyeli, de most már leginkább csak hallgatja a madarakat. András fiával, aki szintén madarász, távolabbi kirándulásokat is tesz, például Apaj-pusztára, a tatai Öreg-tóhoz, legutóbb pedig az ócsai láperdőben jártak.

17 éven át Balogh Istvánnal együtt készített madárhang-felvételekkel színesített kis anyagokat a Kossuth  Rádió hetente minden szombat délután jelentkező Oxigén című műsorába – így vált az ebéd utáni mosogatásoknál a háziasszonyok kedvencévé – emlékszik vissza derűsen a rádiós időkre.

Több mint 80 könyv és 3700 tudományos ismeretterjesztő írás, novella szerzője.

Schmidt Egon terepen felesége Eszter fotója

Ferencváros önkormányzata „Ferencváros Környezet- és Természetvédelméért díjat” alapított 2015-ben, melyen elsőként Schmidt Egon vehetett át 2015. június 3-án. Bácskai János akkori polgármester engedélyt kért tőle, hogy 2016-tól a díj neve „Ferencváros Schmidt Egon-díja” lehessen.

Budapest első madárbarát mintakertje 2005-óta működik a ferencvárosi József Attila Lakótelep nagyjátszóterének Csiga parkjában. A kertet idén felújították, és júniusban átnevezték Schmidt Egon Madárbarát Tanösvénnyé.

Részletek a beszélgetésben, mellyel kíván szerkesztőségünk további jó egészséget a 7 unokás nagypapának.

A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)

Greenfo podcastok a Spotify-on Greenfo podcastok az iTunes-on

Podcastunk RSS-csatornája itt található.

Kapcsolódó anyagok:

Érteni és szeretni kell a természetet, ez a lényeg: 90 éves Schmidt Egon

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek