A rovat kizárólagos támogatója

Közeledik a Karácsony, ilyenkor a fenyőbeszerzés az egyik fontos téma a családoknál. Sokan gondolják azt, hogy a vágott fenyőfa környezetpusztító (spoiler: nem az) a műfenyő pedig ökotudatos (spoiler: nem az) választás. Karácsony fenyő és ajándékvásárlás nélkül?

A Mancs cikkében a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete világosít fel, s remek, hogy ezt teszi. Egyetlen pontban cizellálnám a cikk állításait: a szintén ökotudatosnak gondolt földlabdás fenyők divatját továbbhűti Bardóczi Sándor. Mint FB posztjában Budapest főtájépítésze írja: a fenyőknek nincs hajszálgyökerük. Teljesen ráutaltak a gombákra a vízfelvételben. Ráadásul a gyökérzetük a felszín közelében terül el, ezért ha földlabdázzák őket, akkor a nagyobbaknál oda lesz a gyökérzetükhöz kapcsolódó gombák zöme. Ritkán képesek megmaradni kiültetve. Ha az ember nem egy magashegységben vagy a tajgán lakik, ne ültessen fenyőket. A mi klímánkon szenvedni és száradni fognak, talán a cédrus az egyetlen kivétel, ami erősíti a szabályt. S ahogy a klíma változik, egyre inkább számolhatunk tömeges fenyőpusztulással.

A háztáji faültetés befektetés a jövőbe. Arra sokkal alkalmasabbak a hazai lombhullatók. Egyébként pedig nyugodtan vásároljon mindenki vágott fenyőt. Nem fog tőle jobban pusztulni a bolygó. De hazai (zalai, somogyi, vasi) családi gazdaságokat támogat vele, nem pedig a globális szállítmányozási láncokat vagy nem a kínai nemzetgazdaságot. Karácsonyfának termesztik a fenyőket. Itt élő emberek. Nem az erdőben, hanem ültetvényeken. Boldog Fenyőillatú Karácsonyt mindenkinek.

Az élő vagy a műfenyő a környezetbarátabb?

Hány évig használ egy átlagos család egy műfenyőt? Tényleg káros anyagot használhatnak a gyártásához? Tévhit vagy maga a fájdalmas igazság, hogy minden évben karácsonykor erdőket vágnak ki? A MagyarNarancs írásából kiderül!

Minden évben felmerül a kérdés karácsony táján, milyen fenyő- vagy faféle a környezetbarátabb. Az, hogy az élő vagy műfenyő vásárlása az ésszerűbb, praktikusabb, kevésbé szennyező, komoly ökotudatossági kérdés, amelyre talán egyre többen és jobban odafigyelnek az ünnepi készülődés során.

Magyarországon mintegy 3000-3500 hektár területen folyik kifejezetten karácsonyfa értékesítési célú fenyőtermesztés. A tevékenységet – beleértve a forgalmazást is – leginkább az ország nyugati (főleg Vas, Zala, Somogy) megyéiben 600 -700 családi gazdaság végzi – tudtuk meg a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetétől. Vagyis régóta élő tévhit, hogy minden évben karácsony előtt erdőket vágnak ki azért, hogy a fenyőkből karácsonyfa lehessen.  Ráadásul nem elhanyagolandó, hogy a fák addig is, amíg növekednek (legyen az 4-6-10 év), szén-dioxidot kötnek meg.

Magyarországon az emberek évente összesen 1,8-2 millió karácsonyfát vásárolnak. A választékban továbbra is meghatározó helyet foglalnak el a luc-, az ezüst-, és a nordmann fenyők. Jellegzetes illata miatt a lucfenyőt tartják a klasszikus értelemben vett karácsonyfának. Népszerű fenyőféle, bár közismert, hogy tűlevelei a meleg lakásokban hamar lehullanak. Az ezüstfenyő a lucfenyő nemzetség egyik tagja. A sűrű ágrendszerű fát rendkívül dekoratívvá teszik a kékes-zöldes viaszréteggel bevont tűlevelek, amelyek azonban elég szúrósak.

A legnépszerűbb karácsonyfa mostanában a Kaukázusban őshonos nordmann fenyő, mely szabályos alakú, tetszetős formájú fa. Lombozata sötétzöld, fényes tűlevelei puhák, 3-4 cm hosszúak, alig-alig hullanak, meleg lakásban is akár hetekig (egyesek szerint hónapokig) megmaradnak. A hazai fák kitermelése november második felében kezdődik, először a földlabdás fenyőfákkal, amelyet aztán az export követ, a környező országokba, a román és szlovák piacra vegyesen kerülnek a fafajtákból.

A Magyarországon értékesítésre kerülő nordmann fenyők nagyobb része viszont importból, kisebb része hazai nevelésből származik. Túlnyomórészt Dániából érkeznek a nordmann fenyő, közel 5-600 ezer darab. Viszont az évek óta erősödő keresletre válaszul, az elmúlt 10 évben nagy mennyiségben telepítettek magyar termelők is a fajtából, így idén például már hazai áruval is bővül e termék piaca, vagyis a szállítás környezeti terhelése már kisebb lesz.

Élő fenyő, de nem vágott, a földlabdás variáció, mely talán a legfenntarthatóbb megoldás, hisz’ ezeket a növényeket karácsony után ki lehet ültetni a kertbe, vagy olyan valakinek oda lehet ajándékozni, aki el tudja ültetni.

Abban az esetben, ha esetleg nem tudnánk mit csinálni karácsony után a földlabdás fenyőnkkel, már van úgymond kölcsönzési lehetőség is, ezekről érdemes előre tájékozódni. De van már olyan ötletes megoldás is, mint amit a fenyofa.com oldal kínál, ahol képek alapján lehet rendelni élő fenyőt, így csak azokat a fákat vágják ki, amelyekre érkezik igény. Ez azért jó környezettudatos megoldás, hiszen így nem vész kárba kivágott fa.

Az élő fenyő alternatívája jó ideje a műfenyő, ami bár elsőre úgy tűnik, környezettudatos (és még az is lehet, hogy pénztárcakímélő) megoldás, valójában nem feltétlenül az. Kutatások azt mutatják, hogy

legalább 18-20 évig kellene használni egy műfenyőt, hogy környezeti szempontból egyenértékűvé váljon egy kivágott fával. Azonban a legtöbben csak 4-8 évig használják az élő fákat helyettesítő példányokat, aztán kidobják, ami ilyen módon nagyon környezetszennyező, mivel ezeknek a termékeknek a gyártásából hatalmas mennyiségű szén-dioxid szabadul fel – mondta el a MagyarNarancs kérdésére a Humusz Szövetség munkatársa.

Ráadásul érdemes figyelembe venni azt is, hogy a legtöbb műfenyőt Kínából szállítják, így azok szállítása is hozzájárul a CO2 kibocsátáshoz.  Probléma még, hogy amikor az emberek kidobják a műfenyőt, az nem kerül vissza a természet körforgásába, hanem a szemétlerakóban köt ki, még csak újra sem lehet hasznosítani. A műfenyő továbbá tartalmazhat káros anyagokat is, többek között PVC-T, amelynek gyártásához mérgező adalékanyagokat (pl. ólmot) is használnak, ami a fenyő használatával a lakásunk levegőjébe is bekerülhet, károsítva ezzel egészségünket. Fontos emiatt, hogy

ha már a műfenyő mellett döntünk, figyeljünk arra, hogy lehetőség szerint Európából érkezzen, PVC-mentes legyen, és használjuk minél hosszabb ideig.

Csinálhatunk házilag is karácsonyfát

Az élő és a műfenyő mellett vannak azonban mára már olyan karácsonyfa variációk, melyek helyettesítik a hagyományos, díszített fát, mégis más módon, de ünnepi hangulatot varázsolhatnak az otthonainkba. Lehet karácsonyfát készíteni könyvből, faágakból, vagy egyéb természetes anyagból, de akár egy vagy több égősorral a fal is feldíszíthető fenyő alakban.

Eszerint azoknak, akik szeretnének élő fenyőt, érdemes lehet földlabdás fenyőt bérelni, vagy vásárolni, és azt az ünnep eltelte után elültetni, de magyar termelőktől, hazai vágott fenyőt vásárolni is fenntartható megoldás.

Karácsony után a már kidobott fák jó esetben újrahasznosulnak, energia formában, vagy még jobb esetben komposztálással visszakerülnek a természetbe.

Míg ha valaki mégis a műfenyőt választaná, figyeljen a termék származási helyére, és arra, az miből, milyen módon készült. Vagy éljen a kreativitás, és telepítsen minél több ember alternatív karácsonyfákat!

Karácsony fenyő és ajándékvásárlás nélkül?

A karácsonyi készülődés is lehet zöld a Deutsche Welle riportja szerint, amelyben két olyan magyar nő szólal meg, akik egész évben környezettudatos élnek.

Szabó Eszter, a Felelős Gasztrohős Alapítvány munkatársa egy csomagolásmentes boltban ad zöld tippeket a karácsonyi asztal tervezéseshez. Például azt, hogy

  • a menü tervezésekor gondoljunk az otthon már meglévő alapanyagokra,
  • a friss alapanyagokat szerezzük be helyi termelőktől, helyi piacon (a töltöttkáposztába tehetünk a javarészt a Távol-Keletről érkező rizs helyett akár hajdinát vagy kölest is),
  • építsünk be egy-egy húsmentes fogást is az ünnepi menübe,
  • a karácsonyi maradékokat rakjuk el vagy adjuk oda valakinek, hogy ne vesszen kárba.

Adorján Éva, textiltervező pedig a saját pest-megyei, vályogból készült otthonában beszél arról, milyen előnyei vannak a kézzel készített ajándékoknak és arról, hogy az ő családja hogyan ünnepel karácsonyfa állítása nélkül. Via telex.


És egy másik megközelítés:   Műfenyő vs. vágott fenyő: Milyen fenyőt vegyek karácsonyra?

Az élőfenyő varázsa vitathatatlan, de egyesek szerint a természetnek ártunk azzal, ha karácsonyra élő növényt vágatunk ki, abból a célból, hogy néhány napig tündököljön a lakásunkban. Azonban azt sokan elfelejtik, hogy a karácsonyfának szánt fenyőket, nem erdőtelepítés céljából nevelik, hanem kimondottan a karácsonyi ünnepekre. Ha nem állítanánk karácsonyfát, akkor ezek a fenyőfák nem lennének elültetve, azaz nem járulnának hozzá pl. a CO2 elnyeléséhez. Egy fenyőfa (lucfenyő) egy év alatt 10-10,5 kg szén-dioxidot nyel el. Tételezzük fel, hogy 1 hektáron szabályosan 1000 fa fér el, akkor 1 hektáron 10-10,5 tonna CO2 nyelődik el egy év alatt.

Az örökzöld növények tisztelete már az ókori népek hitvilágában is központi helyet foglalt el, fenyőfát először Németország területén díszítettek a 16. században. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben.

A 19. század végén és a 20. század elején a karácsonyfa jelentős népszerűségre tett szert, míg Európában ebben az időben maximum 1,5 méter magas fenyőket vágtak ki, addig az amerikaiak 2 méternél is magasabbat, sőt a keleti parton nem volt ritka a 2,5-3 méter magas fa sem. Az amerikaiak házilag gyártott díszeket aggattak a fenyőre, míg a németek és Közép-Európa lakóssága továbbra is az almát, a mogyorót vagy éppen a marcipános, diós sütit favorizálták. A 20. század elején először az Egyesült Államokban, majd Nyugat-Európában is elterjedt a gyertya gyújtás, majd az égősorok.

Az élőfenyővel párhuzamosan kezdett el terjedni a műfenyő is.

Ezek kezdetben libatollból készültek, majd a wc keféket festették zöldre, később a műanyagok elterjedése után megjelentek a 2D-s műfenyők. Az 1950-es évektől egyre elterjedtebbé váltak a jóval igényesebb és az élő fára hasonlító 3D-s fenyők. Egyes természetvédők – helytelen és tudományos szempontból alaptalan – nyomására egyre elterjedtebbek a műfenyők. Sokan azért is preferálják az élőnövénnyel szemben, mert sokáig eláll, nincsenek hibái és nem hullajtja a levelét.

Műfenyő és vágott fenyő közötti környezetvédelmi különbségek

Az élőfenyő egész évben foglalkozást igényel: trágyázás, locsolás, permetezés, metszés. Összességében évente 10-11 hónap a munka egy fenyőfával, melynek megfelelő méretre való növekedéséhez 8-15 évre van szükség, sőt egyes fajták, mint pl. a kaukázusi jegenyefenyő esetében még ennél több is lehet. Ezzel szemben a műfenyőt (PVC, PE és fém kombinációja) üzemekben, legtöbbször fosszilis energiát felhasználva futószalagon gyártják.

Egy műfenyő legalább tíz év alatt hozza be az élő fenyőnek ezt az előnyét.

A fenyőfa lebomlása során szén-dioxid képződik. Amennyiben a hulladék fenyő megfelelő helyen és módon kerül újrahasznosításra (pl. komposztálással), szinte karbonsemlegesnek mondható, hiszen csak az a szén-dioxid kerül vissza a légkörbe, amit a növény élete során fotoszintézissel megkötött.

Vágott fenyő és a CO2 megkötés

A vágott karácsonyfa elégetésével közel ugyanannyi CO2 keletkezik, mint amennyit élete folyamán felhasznál. Ha azonban a karácsonyfát nem elégetik, hanem biomasszatüzelésű erőműben égetik el, akkor még kevesebb CO2 kerül a levegőbe, mert a keletkezett gázok leválasztó rendszeren mennek keresztül. Ha felaprítva szétterítik, komposztálják 3,3-3,5 kg-ra csökken a CO2 kibocsátása. Minden egyes vágott fenyő után legalább egy, de átlagosan 5-6 fát ültetnek újra, ami azt jelenti, hogy összességében több CO2-t nyelnek el a karácsonyfának nevelt fenyők, mint amennyi az elégetésük során felszabadul.

100-110 tonna oxigént termel 10 év alatt 1 hektár ültetvény, míg 40-42 kg CO2 termelődik egy 2 méter magas műfenyő gyártásakor, ami közel tízszerese az elégetett fenyőnek. De vannak olyan műfenyők, ahol más anyagot is kevernek a gyártás során, ekkor elérheti az 50 kg-ot is a CO2 lábnyom.

Észak-Amerikában és Európában közel 160 millió fenyőfa csemete növekszik különböző faiskolákban. Európában, Németország és Dánia a legnagyobb exportőrök, de Magyarország is jelentős termelőnek számít Közép-Európában. Magyarország legnagyobb fenyőültetvényei Zala, Somogy és Vas megyében találhatók. Számokkal kifejezve az Egyesült Államok és Kanada legnagyobb karácsonyfa farmjai 10 ezer hektáros kiterjedéssel (melyek Brit Columbiában és Oregonban találhatóak) évente 17 ezer autó évi kibocsátásával megegyező CO2-t nyelnek el. Ez kb. 80 ezer tonna CO2-t jelent.

A műfenyők esetében Kína számít a legnagyobb gyártó országnak. A fákat teherhajókon és repülőgépen szállítják a világ különböző pontjaira, mellyel az 1 műfenyőre eső károsanyag kibocsátás 190%-kal magasabb, mint a vágott fenyő esetében, ami műfenyőnként 25 km autóút során kibocsátott szén-dioxidnak felel meg. Műfenyőt lehet vásárolni spórolás érdekében, viszont hozzá kell tenni, hogy az a költség, melyet a károsult környezet regenerálására kell fordítanunk a gyártás és a majdani hulladéktermelés miatt, nincs beleszámítva a műfenyő árába.

Földlabdás fenyő és fenyőfakölcsönzés

A vágott- és műfenyőn kívül van egy harmadik alternatíva is a földlabdás fenyő. Emellett akkor érdemes dönteni, ha az ünnepek eltelte után van lehetőség az élő növény azonnali kiültetésére. A kertészetek szerint, még ekkor is csak 45-50% az esélye annak, hogy nem pusztul el. Magyarországon is lehet már élő földlabdás fenyőfát kölcsönözni, melyet a kereskedőkhöz vissza lehet vinni, majd azt újraértékesítik.

Karácsonyfa újrahasznosítás

Az egykor pompájában tündöklő vágott fenyőt karácsony után sokféleképpen fel lehet használni vagy újrahasznosítani viszont nem érdemes az ünnepek után otthoni fatüzeléses kazánt befűteni vele, mert a magas gyantatartalma miatt károsítja a tüzelőberendezést, illetve a kéményt, viszont ugyanezen tulajdonsága miatt jó a fűtőértéke, ezért jobb, ha szakértőkre bízzuk az eltüzelését.

A fővárosban és több településen fűtőanyagként használják.

Begyűjtött, elégetésre váró karácsonyfákatat rakodnak le teherautóról a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. XV. kerületi Fővárosi Hulladékhasznosító Művének udvarán 2018. január 8-án.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Budapesten az FKF szállítja el minden év január 6. napjától. Az FKF honlapján olvasható, hogy évente 500-600 ezer fenyőfát szállítanak el, ezzel több tízezer budapesti háztartás számára biztosítanak fűtést és villamos áramot. A fenyőfát nem csak fűtőanyagként lehet újrahasznosítani. Több helyen ledarálják, komposztálják és hulladéklerakóba szállítják.

Bár a műfenyő évekig is használható, a gyártása és a szállítása során fellépő környezetterhelés csak nehezen kompenzálódik. Jelentős műanyaghulladék, és még a mai napig is sok helyen helytelenül nem szelektívhulladékként kezelik, hanem illegális hulladéklerakókhoz helyezik ki vagy elégetik, ekkor a PVC-ből az égés során rákkeltő, ipari dioxinok és furánok szabadulnak fel. A PVC stabilizálásra gyakran ólmot használnak, amely a fenyő öregedésével veszélyes porként a levegőjébe kerülhet.

Milyen fenyőt vegyek karácsonyra?

A kérdés megválaszolására egy egyértelmű és nagyon fontos különbséget érdemes kiemelni a vágott fenyő és a műfenyő között. Míg a műfenyők közel 90%-a Kínából származik, addig a Magyarországon árult élő és vágott fenyők nagy részét idehaza nevelik és ezzel közvetlenül és közvetve több ezer munkahelyet biztosítanak.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek