2025 április 14-én az országgyűlés kétharmados többsége megszavazta az újabb Alaptörvény-módosítást, melyet a köztársasági elnök minden további megfontolás, mérlegelés nélkül aláírt. A legújabb módosítások közt (2. cikk) található az L) cikk (1) bekezdésének megváltoztatása is, a következő mondat betoldásával: „Az ember férfi vagy nő.” (2. cikk)
E betoldásból nyilvánvaló, hogy sem a javaslat készítői, sem a kétharmados többség, sem a köztársasági elnök és tanácsadói nem végezték el az alapvető előzetes tájékozódást. Pár kattintással ugyanis kiderülhetett volna, hogy az emberek kis csoportjának esetében (kb a népesség 0,5%-a) nem dönthető el egyértelműen, hogy melyik nemhez tartoznak, mert például nemi kromoszómáik nem sorolhatóak sem az XX, sem az XY típusba, illetve nemi mirigyeik vagy külső nemi szerveik fejlődése különféle biológiai okok miatt a szokásostól eltérően alakul. Őket nevezzük interszexuális embereknek, és egy képzeletbeli férfi-női skálán valahol középütt helyezkednek el. Így az alaptörvénybe foglalt mondatról egyértelműen kijelenthető, hogy tudományosan védhetetlen. Megjegyzendő, hogy a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ weboldalán található részletes tájékoztató szerint is létezik az, amit az Alaptörvény jelenlegi állapota nyíltan tagad.
Hasonló a helyzet egy másik módosítással is (4. cikk), amely a XVI) cikk (1) bekezdésébe illeszti az alábbi félmondatot: „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát…” Ehhez kapcsolódik a módosítás bevezetésének [5] pontjában megfogalmazott gondolat is: „Ennek megfelelően a magyar jogrendszer nem ismeri el a születési nem megváltoztatását.”
A fentebb az interszex emberekről írottakból talán már egyértelmű, hogy az önazonosság gyakran nem egyezik a születési nemtől az Alaptörvényben elvárt önazonossággal. A módosítás megalkotói biztosan nem hallottak még az 5-alfa-reduktáz-deficiencia (5αRD) nevű fejlődési rendellenességről sem, melynek során a lányként született gyermekeknek a pubertáskorban fejlődnek ki a férfi nemi szerveik, és válnak férfiakká. A többivel együtt ez a rendellenesség akkor sem tűnne el, ha az ENSZ Alapokmányába írnák bele, hogy márpedig ilyen nincs. Mert van. És ez tudományos tény.
Mindezekből egyértelmű, hogy az, ha tűzzel-vassal ragaszkodunk a születési nemhez, nemcsak tudománytalan, hanem számos esetben embertelen is.
Mindezek után már csak hab a tortán, hogy nem tudjuk, mire is gondolhattak az alkotók a bevezetés [4] pontjában említett biológiai nem említésekor. Már egy biológia szakos hallgatónak is nyilvánvaló, hogy ez a fogalom megfoghatatlan, hiszen a biológiában kromoszomális, gonadális és genitális nemekről beszélnek, amelyek, mint fentebb láttuk, nem mindig esnek egybe.
Noha az Alaptörvény X. cikkének (2) bekezdése egyértelműen kimondja: „Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.”, ezt a bekezdést már maga az Alaptörvény is megszegi, amikor a fentiekhez hasonló kijelentéseket tesz, vagy amikor például ab ovo egészségtelennek minősíti a génmódosított élőlényeket (l. XX. cikk (2) bekezdés). Az ilyen és ehhez hasonló tudománytalan tételek beemelése az Alaptörvénybe felettébb aggasztó és teljes mértékben kerülendő. Bízunk benne, hogy azért a lapos Föld deklarálására ezután sem kerül sor.
Budapest, 2025.04.16.
A Szkeptikus Társaság Egyesület
Pintér András Gábor elnök
Nyitókép: depositphotos
