A rovat kizárólagos támogatója

Miért természetes reakció a klímatagadás? Miért nem hat meg minket, hogy a Föld jövője a tét? Újszászi Bogár Lászlóval, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójával, meggyőzés és befolyásolástechnikai szakértővel a zöld HVG beszélgetett arról, hogyan lehetne, és időnként miért lehetetlen rávenni az embereket a fenntarthatóbb életmódra.

Viselkedéskutatók egy vizsgálat során arra az eredményre jutottak, hogy az emberek háromszor annyi papírt használtak fel, ha azt szelektíven gyűjtötték. “Azt gondoljuk a szelektív hulladékgyűjtés miatt, hogy a hulladékot újrahasznosítják, így felhatalmazva érezzük magunkat, hogy még többet használjunk el valamiből. Ugyanígy tovább égve hagyunk egy alapvetően energiatakarékos LED-izzót. Az ember nem gondol bele a döntése költségeibe” – mondja Újszászi Bogár László, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, meggyőzés és befolyásolástechnikai szakértő.

Hogyan lehet ezen változtatni? “Kommunikálni kell azt is, hogy bár újrahasznosítják a papírt, akkor is tényleg csak annyit használjunk, amennyire szükség van és az energiatakarékos égőt is csak akkor kapcsoljuk fel, ha valóban szükségünk van a fényre. Ezek azonban sok esetben elmaradnak. Enélkül hiába a jó szándék – eredménye nem lesz” – magyarázza a szakértő.

A kutatók keresik a választ arra, hogy mi motiválja és mi nem motiválja az embereket a környezettudatosságra. 

A figyelmeztető gesztusok például lényegesek Újszászi Bogár László szerint: „Túl sok dologra kell egyszerre figyelnünk. Legyen ott a csapon vagy a fogkefén egy jelzés, hogy ne felejtsék el elzárni a vizet fogmosás közben. Persze a leghatékonyabb az lenne, ha automatikusan elzárná a csap a vizet, de ez már nem csak meggyőzéstechnikai megoldás” – emeli ki.

A szakértő furcsállja, hogy miközben más területeken (így a politikai kampányok során) mérnöki precizitással alkalmazzák a szereplők a bevett befolyásolási és meggyőzési technikákat, a fenntarthatóság esetében – noha kulcsfontosságú problémáról beszélünk – ezeket elhagyják.

Természetes reakció a klímatagadók hozzáállása

Pedig a fenntarthatóság olyan téma, amely parázs vitákat vált ki és megosztja az embereket. Hogy ez miért van így? „Valaminek a közös, csoportos utálata, mint a csoportkohéziót erősítő befolyásolástechnikai eszköz, egészen az ókorig nyúlik vissza. Már Arisztotelésznél is megjelenik a közös ellenség fogalma, és ma is: vannak az „ostoba zöldek” meg a “környezetpusztítók”, így minősíti egymást a két szembenálló tábor. Az agy egyszerűsít, így működik.” – meséli.

És hogy miért egyszerűsít az agy? „Az ember sokszor megspórolja a gondolkodást: ez ugyanis glükózt von el az agytól. És bár már nem jöhet bármikor egy tigris, ami elől menekülni kell, alapvetően ezt a cél szolgálta, hogy maradjon energiája az embernek” – meséli. „Az emberi agy folyamatosan spórol a kognitív energiákkal, az érdekli, hogy spóroljon a glükózzal. Nem az, hogy mi lesz a Földdel” – teszi hozzá.

A meggyőzés során fontos, hogy előre felkészítsük az embereket a szkeptikusokra egyfajta beoltási technikával – mondja a tanár. “Mint a cigarettázásnál: mielőtt a nagyfiúk elkezdenek győzködni, hogy nyuszi, aki nem mer cigizni, a kisebbeket előre fel kell készíteni arra, hogy nem nyuszik, ha nem dohányoznak, még akkor sem, ha a nyolcadikosok ezzel piszkálják őket, sokkal inkább akkor, ha szót fogadnak egy nyolcadikosnak. Így utólag már szinte hatástalan ez az érvük”.

FOLYTATÁS A ZÖLD HVG-n: Hogyan vegyük rá az embereket a fenntarthatóságra?

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek