Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat címe kiválóra sikeredett, kár hogy a benne foglalt paragrafusok a címben megfogalmazottaktól eltérően szinte kizárólag csak az erdészeti gazdálkodás kérdéskörére koncentrálnak – fogalmazott Bencsik János az új erdőtörvény parlamenti vitájában.
Az új erdőtörvény megalkotása során arra is figyelemmel kell lenni, hogy a gazdasági elvárások mellett kellő súllyal érvényesülhessenek a környezeti és a társadalmi szempontok is. A kormány által benyújtott javaslat alapján sajnos egyértelműen megállapítható, hogy jelentős mértékű visszalépés mutatkozik az erdők természeti értékeinek megőrzését szolgáló jogszabályi és ehhez kapcsolódó intézményi garanciák területén – mondta az ellenzéki képviselő. A tervezet szerint, a körzeti erdőterveket az erdészeti hatóság készítené el, és ebbe a folyamatba nem kerülne bevonásra a természetvédelmi hatóság. Az erdőtervet nem határozat formájában hagynák jóvá, így a döntést sem az érintett önkormányzatok, sem a társadalmi szervezetek nem tudnák megtámadni. Az ellenzéki politikus álláspontja szerint, a körzeti erdőtervek elkészítésénél és jóváhagyásánál különbséget kell tenni az eltérő erdőtípusok között. Az átmeneti-, a kultúr-, és az ültetvény erdők esetében elsősorban gazdasági szempontok dominálnak, így ezek esetében nincs szükség a természetvédelmi hatóság bevonására. A természetes-, a természetszerű-, és a származék erdők vonatkozásában viszont – kiváltképp, ha azok még a Natura 2000-es besorolásba is tartoznak – megkerülhetetlen a természetvédelmi szakhatóság eljárásba történő bevonása. Ezek az erdők rendeltetésük alapján közjóléti és védelmi funkcióval is rendelkeznek.
Környezeti kérdésekben elsődleges fontosságú a megelőzés szempontjainak az érvényesítése, hiszen a visszafordíthatatlan károk utólagos szankcionálása nem tudja helyreállítani az eredeti állapotot. Különösen érvényes ez a tarvágás kérdéskörére. Bencsik szerint az is elfogadhatatlan, hogy a törvényjavaslat a természetvédelmi besorolású erdőterületeken kívül minden esetben biztosítaná a tarvágás lehetőségét. Megítélése szerint a természetes-, természetszerű-, és a származék erdők esetében csak a faállomány megbetegedése, illetve természeti katasztrófa esetén szabad lehetőséget biztosítani tarvágásra. A környezeti és társadalmi érdek ezen erdőtípusok esetén megelőzi a gazdasági érdekeket. Rámutatott arra is, hogy a tarvágással megszűnik az erdőt élőrendszerré szervező organizáció, a területről gyorsan távozó csapadékvíz pedig talajpusztulást és a dombvidékeken pusztító árvizeket okoz. A meglévő erdőállománynak kitüntetett szerepe van az éghajlatváltozásból fakadó negatív folyamatok lassításában is – fogalmazott Bencsik.
A képviselő aggályosnak tartja azt a kormányzati indítványt is, hogy az állami tulajdonban lévő erdőket a jelenlegi forgalomképtelen besorolásból helyezzék át a korlátozottan forgalomképes kategóriába. Ezzel megnyílna a lehetőség az erdők haszonbérletbe adására, mely elsősorban a gazdasági érdekek érvényesülését szolgálná. Ez esetben is a fenti alapelvet tartja mérvadónak, mely szerint csak az átmeneti-, a kultúr-, és az ültetvény erdők kapjanak lehetőséget a korlátozottan forgalomképes besorolásra. A felszólalásában felsorolt három szempont érvényesíthetősége érdekében, Ángyán Józseffel és Ékes Józseffel együtt nyújtották be a szükségesnek ítélt módosító javaslatokat.
Kapcsolódó anyagok:
