A rovat kizárólagos támogatója

Eddig a Samsung és CATL akkumulátorgyár ügyeitől volt hangos a hazai ellenzéki sajtó. Most Komárom környékéről is hírek érkeztek, ahol a dél-koreai SK On nyomul. Büdös van – állítják a helyiek. Más munka-egészségügyi sztenderdek érvényesülnek Ázsiában, mint Európában, bár nálunk sem volt a jogkövetés erős. A kiskapuk és hátsó bejáratok keresése a gazdaságunkat mindig is jellemezte.

A Kádár-rendszerből a ’megcsináljuk ügyesben’ szemlélet mélyen gyökerezik az ’újításra’ hangolt társadalmunkban, ahol Orbán Viktor személyes nemzeti tőkésosztálya épül.
Nem próbálom rejtegetni, hogy Mocsáról korán megkeresett egy helybéli lakos és leírta a problémáját. Egyáltalán nem véletlen, hogy a cikksorozatom első részében írok az Éltex-ről és Tiborc úrhoz való mai kötődéséről. Bodnár Zsuzsa viszont szépen kibontotta ezt az ügyet is, amiből a jövőben szerintem csak több várható.
A helybéli lakosság egészsége bánja ezt. A késői ébredés már csak árnyalatnyit javíthat a helyzeten. Az akkumulátorügyekben Tiborc már benne van és nincs okom azt hinni, hogy ez nem szélesíthető ki a NER egészére. Több stadion már nem építhető, de összeszerelő gyárak igen. Munkahelyeket teremtünk – így a kormány, miközben keleti szomszédaink vállalnak ezekben munkát. Már nem migránsok, hanem gazdasági fejlődésünk szerves részei.

Bodnár Zsuzsa: A komáromi akkugyárból származó 83 tonna veszélyes hulladék besorolását hamisították meg a mocsai feldolgozóban

„Szabálytalanul tárolták és a veszélyességet jelző kódját is eltüntették annak a komáromi akkumulátorgyárból származó 83 tonna nehézfém-tartalmú anyagnak, melyet egy hulladékfeldolgozó cég mocsai telephelyén fedezett fel korábban a hatóság. Az Éltex Kft.-nek emiatt 3,2 millió forint bírságot kellett fizetnie [a milliárdos tételek között az eltűrhető hibahatáron belül van], ám az ügyről a lakosság nem értesülhetett.”
– Ez az az akkumulátorgyár, ami eredetileg Érden épült volna, ha az érdiek Tetlák Örs (LMP) alpolgármester vezérletével nem utasítják el ezt a ’nagyvonalú kormányajándékot.’ Később azért Sóskutat bevették az üzletbe és Tárnok felső rész elesett. Talán ott még ezt nem is tudják.

„A Komárom-Esztergom vármegyei Mocsa község határában, a lakóházaktól nem messze az Éltex Kft. 2016 óta működtet hulladékfeldolgozót. A telephely a dél-koreai tulajdonú SK On Hungary Kft. komáromi akkugyárától mindössze 15 kilométerre található. Egy nemrégiben birtokunkba jutott hatósági határozat szerint a cég akkugyártásból származó, nagy mennyiségű mérgező anyagot tárolt Mocsán, engedély nélkül.”

– Az Átlátszó szerint az SK On hulladékkezelésében a mocsai (Éltex SR. Hulladékkezelő és Fuvarozó Kft.) és a kistarcsai Éltex, valamint a nagyigmándi CB Engineering Kft. érdekelt. A mocsai üzem 2019-ben létesült, 3 foglalkoztatottja van. Főtevékenysége: 2441 Nemesfémgyártás [képtelenség, de ez van bejegyezve]. Adózás előtti eredmény (2021): 7 millió HUF. Tulajdonosok: Éltex Kereskedelmi és Fuvarozó Kft. és a Srebro Trading Kft. (Budakeszi – 2441 Nehézfémgyártás). Az Éltex Kereskedelmi és Fuvarozó Kft. 1993-ban Debrecenben létrehozott cég, alkalmazottjainak száma: 548. Főtevékenysége: 4690 Vegyestermékkörű nagykereskedelem. Adózás előtti eredmény (2021): 2 milliárd HUF. Saját tőke 2021-ben meghaladja a 6 milliárd HUF értéket. Tulajdonosok (az ottani alkalmazottak számáról nincs adat): Global Refuse Holding Zrt. (többségi tulajdonos) 2016-ban Békéscsabán alakult. Főtevékenysége: 6420 Vagyonkezelés (holding). Adózás előtti eredmény (2021): 1,9 milliárd HUF. Saját tőke 2021-ben meghaladja a 6 milliárd HUF értéket. Tulajdonos: Central European Opportunity Magántőkealap (ügyvezető: Figura Ferenc – Tiborc István üzleti köre), vagyis Tiborc István (Orbán Viktor veje) holdudvarába tartozó

A kisebbségi tulajdonosok még a PU&I 2019 Vagyonkezelő Kft. és Vass Zoltán. A PU&I 2019 Vagyonkezelő Kft. mikrovállalkozást 2020-ban Budapesten jegyezték be. Főtevékenysége: 6420 Vagyonkezelés (holding). Tulajdonosa: Rácz-Vermes Petra. A cég eredetileg Vass Zoltán és a Vermes-család tulajdona volt. Mocsán, Hajdúhadházon és Kistarcsán van hulladékfeldolgozójuk. Ezzel szemben a CB Engineering Kft. 2019-ben Komáromban létesült és 29 főt foglalkoztat. Főtevékenysége: 3821 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása. Adózás előtti eredmény (2021): 89 millió HUF. Tulajdonos és ügyvezető: Yi Woo Seong, aki a komáromi Bresol Kft. (EMB Co. Ltd., Dél-Korea) egyik vezetője is.

„Átírták a veszélyes hulladékok besorolási kódját. A határozat szerint 2021 őszén egy hatósági ellenőrzés során a mocsai telephelyen 83.029 kilogramm, akkumulátorgyártásból származó, veszélyes – nehézfémeket tartalmazó – hulladékot találtak, amit szabálytalanul, nyitott csarnokokban tároltak. Ráadásul a hulladékot tartalmazó zsákokon nem szerepelt az anyagok veszélyességét jelző kód, a nyilvántartás szerint pedig nem-veszélyes fémhulladék kategóriába sorolták át ezeket. »A big-bag zsákok közül több ki volt szakadva, a hulladékok körüli területen elektrolittal szennyezett csapadékvíz nyomai voltak láthatók« – olvasható a határozatban […] …a komáromi akkumulátorgyárból származó, veszélyes hulladékot tartalmazó 6 darab szállítmányt az SK Battery Hungary Kft.-től (ennek a mostani neve SK On Hungary Kft.), vagy az SK Battery Manufacturing Kft.-től vette át a CB Engineering Kft. nevű, szintén hulladékgazdálkodással foglalkozó cég [a CB Engineering Kft engedélye – tudomásom szerint – csak nemveszélyes anyagokra vonatkozik, vagyis selejt akkumulátorokat vagy darálékukat elvileg nem vehetne át!], majd átadta az Éltex számára. A komáromi gyárból a CB Engineering Kft. még úgy vette át ezt a hulladékot, hogy azon a veszélyességet jelző kód (06 03 15) és az ’akut toxikus’, illetve a ’környezetre veszélyes (ökotoxikus)’ jellemzők szerepeltek.
[Továbbra sem értem, az Optenben ezt olvasom: főtevékenysége ’3821 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása’. A lítium- és nikkelsók például nem ilyenek! Hogyan vehette át egyáltalán ez a cég?] A nyilvántartási adatok szerint a CB Engineering az Éltex számára annak kistarcsai telepén [Közép-Európai Feldolgozóközpont] adta át a szállítmányokat. Kistarcsa Budapesttől keletre, Gödöllő mellett, Komáromtól több mint 100 kilométerre található. Majd ezt a 83 tonna veszélyes anyagot ’raktárközi átadás’ címén Kistarcsáról az Éltex mocsai telephelyére vitték át ’bértárolásra’, s ennek során ’kódváltás’ is történt [A pontos kérdés az, hogy Kistarcsán mi történt vele, milyen technológiai kezelésben részesült, hiszen a lítium kivonására elég egyszerű kioldási módszerek vannak, de a nikkelsókra már csak kohászati eljárás]: a szállítmány új kódot, nem-veszélyes besorolást (19 12 03) kapott. A határozat szerint a hulladék változatlan formában került szállításra [Ha ez igaz, akkor bűncselekmény-gyanús az eset, ami Polt úrra tartozik]. A két cég nyilvántartási adatai szerint tehát meglehetősen sokat utaztatták a nehézfémtartalmú hulladékot, amely végül Mocsán kötött ki, sőt, a folyamat során rejtélyes módon átalakult – legalábbis papíron […] A nyilvántartásban szereplő utaztatás indoka az lehetett, hogy a mocsai telephelyen az engedély szerint évi maximum 60 tonnát lehet feldolgozni ebből az anyagból, míg a cég kistarcsai telephelyén gyűjthető nehézfémtartalmú fémoxid hulladék engedélyezett éves mennyisége 3.555 tonna. Mindenesetre a hatóság büntetett, és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt 3,2 millió forint bírságot rótt ki az Éltex Kft.-re.”

– Érdekes konstrukció. Egy veszélyes anyag feldolgozására engedélyes cég (Éltex – magyar tulajdonú, szálai Tiborc Istvánig levezethető) és egy csak nemveszélyes anyag felhasználására engedélyes cég (CB Engineering – dél-koreai cég) együttműködésére épül, ahol az ártalmatlanítás sorrendje értelemszerű, vagyis a szállítmányoknak meg kell járni Mocsát vagy Kistarcsát és landolhat újra Nagyigmándon. Lehet tippelni, hogy ez hogyan történt végül, de a rendszeren támadt valami súlyos rés, ha 3,2 milliós bírságot kiszabtak, ami a cég forgalmához képest semmi.


Foglaljuk össze azt, amit a Bodnár Zsuzsa cikke és az Opten adatai sugallanak nekem: Az SK On veszélyes hulladékának (pl. lítium- és nikkelvegyületek stb.) elvileg Kistarcsa felé kell haladni, mert ott van engedély nagy-mennyiségű veszélyesanyag-feldolgozásra. A szóban forgó engedélyben lítium és nikkel tartalmú katódiszap hasznosítására látok engedélyt. Selejt akkumulátorokra vagy darálékukra nem. Vagyis érdemes lenne ezt pontosan is vizsgálni. A mocsai telephely engedélye  szerint nikkel-kadmium tartalmú hulladék (16 06 02 kód – 65 tonna limit) évi 80 tonna mennyiségben dolgozható fel. A mocsai telephelyen átkódolva, veszélytelennek minősítve 83 tonnát találtak az ellenőrök. Az SK On selejt akkumulátorainak útja tehát továbbra is érthetetlen. Kinek van darálásra hasonló engedélye, mint Bátonyterenyének?
A kistarcsai katódiszap-ártalmatlanítási engedély miként vonatkozna selejt akkumulátorokra vagy darálékukra. Hol darálják egyénként, ha big-bag zsákokban találhatók, mint a bátonyterenyei technológiából az ismert. Nem lehetséges, hogy engedélyes út a komáromi gyár selejt akkumulátorainak hulladékkezelésére még nincs is? (Mire is jó, hogy nincs környezetvédelmi tárca, aminek helyén Putyi helyett Áder János a ’keszegét hajtja’?) Csak szerényen kérdezem mindezt, nem állítok semmit! Próbálom rekapitulálni az olvasottakat. Még szabad, kedves hazám?

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás