A rovat kizárólagos támogatója

Aggasztónak tartja a főváros környéki zöldterületek fogyását az Európai Parlament. A testület magyarországi küldöttsége szerint a kedvezőtlen folyamatért elsősorban az önkormányzatok tehetők felelőssé. Az Európai Parlament magyarországi küldöttségének alelnöke, Cecila Malmstrom az Európai Bizottságnak írt jelentésében a hulladék- és szennyvízkezelés mellett a zöldterületek felszámolását tartja Magyarország legnagyobb környezeti problémájának. Az építési láz elsősorban Budapesten és környékén érezteti kedvezőtlen hatásait, folyamatosan nő a forgalom és a légszennyezettség az agglomerációs településeken. Bár a közösségi jog átvétele jól halad Magyarországon, az önkormányzatok még mindig sokszor engedélyeznek olyan környezetromboló beruházásokat, amelyeket az uniós államokban már nem lehetne megvalósítani. A jelentés szerint ebben nagy szerepe van a burjánzó korrupciónak is.
Az évek óta készülő Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének mielőbbi parlamenti elfogadását szorgalmazza, ám addig területátsorolási moratóriumot tart szükségesnek a Környezettudományi Központ – közölte Éri Vilma, a központ igazgatója az intézmény legújabb tanulmányának pénteki bemutatóján. Mint mondta, a spontán városfejlesztési döntések helyett átgondolt tervezés szükséges ahhoz, hogy a főváros és agglomerációja ésszerű keretek között terjeszkedjen. Az MTI jelentése szerint a Terjeszkedés vagy ésszerű városfejlődés? című tanulmányt ismertetve az igazgató rámutatott: az önkormányzatok anyagi haszon reményében jelentős zöldövezeti területeket soroltak át belterületté az elmúlt években. Ez a folyamat a beruházói lobbi miatt és a megfelelő intézményi fórum hiányában koordinálatlanná vált. Éri Vilma emlékeztetett rá, a rendszerváltozástól 1994-ig évente pár ezerrel, 1999-ig tízezerrel, azóta pedig tizenötezerrel csökkent Budapest lakosságának száma, míg az agglomerációé hetvennégyezerrel nőtt. A központi régió fejlesztési tanácsa nem képes kordában tartani a települések növekedését, így azok az aránytalan központi forráselosztás mellett a zöldterületek rovására terjeszkedhetnek – hangsúlyozta az igazgató. Hozzátette: az elmúlt évtizedben Budapesten a fejlesztésekhez nyújtott állami finanszírozás tíz százalékot, országosan húsz százalékot, az agglomerációban pedig huszonkilenc százalékot tett ki. Éri Vilma beszámolt arról, hogy az infrastruktúra fejlesztése a lazább beépítésű agglomerációs övezetekben átlagosan négyszer hosszabb csővezetéket és úthálózatot követel. Ezzel egy időben a tehetősebb népesség városból menekülésével csökken a főváros adókból származó bevétele, a szolgáltatásokat a kiköltözők továbbra is Budapesten veszik igénybe.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás