Az EU-ban Olaszország egyedül maradt azzal a javaslatával, hogy a tagállamok számára ne legyenek kötelezőek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére a kiotói jegyzőkönyvben előírt célok mindaddig, amíg a megállapodás hatályba nem lép – közölte Brüsszelben a magyar környezetvédelmi miniszter.
Persányi Miklós az EU-tagállamok és a csatlakozó országok szakminisztereinek tanácsülésén vett részt, amelyen élénk vita bontakozott ki a kiotói jegyzőkönyv végrehajtásáról. Az unió jelenlegi álláspontja szerint a dokumentumban rögzített kibocsátási célokat akkor is teljesíteni kell, ha a jegyzőkönyv hivatalosan még nem lépett hatályba. A tagállamok most is fenntartották.
A világméretű klímaváltozásról szóló ENSZ-keretmegállapodáshoz csatolt jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségek teljesítése terén Magyarország kedvező helyzetben van, mert esetében a csökkentés viszonyítási alapja nem 1990, hanem az 1985-87 közötti évek átlaga. Emellett az utóbbi egy-másfél évtizedben jóval nagyobb mértékben csökkentette e gázok – elsősorban a széndioxid – kibocsátását, mint ami a jegyzőkönyv alapján arányosan rá esne, s így a kibocsátási kvóták nemzetközi kereskedelmébe is bekapcsolódhat. Ehhez azonban egyrészt célszerű megvárni, hogy ennek szabályait uniós szinten rögzítsék, másrészt fel kell mérni, milyenek lesznek az ország energiafelhasználási igényei a csökkentési időszak végén.
Persányi Miklós azt hangsúlyozta, hogy a kiotói jegyzőkönyv céljainak megvalósítása egyúttal a jövő technológiáiba történő beruházást is jelenti. Rövid távon ez okozhat ugyan versenyképességi problémákat, hosszabb távon azonban egyértelműen előnyt jelent ugyanebből a szempontból. Ezt az álláspontot a tanács is magáévá tette.
A tagállamok most arról is megállapodtak, hogy 2010-ig évi egy százalékkal javítják az energiahatékonyságot.
A hulladékszállításra vonatkozó rendelet tervezetével kapcsolatban arról folyt a vita, hogy legyen-e joga az egyes tagállamoknak ilyen szállítmányok elutasítására, a “hulladékdömping” kivédése érdekében. A magyar álláspont e tekintetben azon alapul, hogy az országnak kiemelt környezetpolitikai célja a “hulladékdömping” megakadályozása. Magyar részről javasolták, hogy a csatlakozási szerződésben meghatározott ideiglenes korlátozásokat az átmeneti időszakot követően is fenn lehessen tartani. A tanács hozzájárult, hogy ez az időszak 2012-ig terjedjen; néhány más csatlakozó ország ennél is hosszabb időszakra vonatkozó javaslatait ugyanakkor nem fogadta el. Az újonnan taggá váló országok fokozott ellenőrzést gyakorolhatnak és lényegében saját szabályokat alkalmazhatnak a hulladékok területükre történő beszállítását illetően.
