Interjú Ángyán József professzorral.
Az EU kapujában az agrár-környezetvédelem területén is elég hiányosak az ismereteink. E hiányok pótlásában segít az Agroinform Kiadó Környezetgazdák Kiskönyvtárának legújabb könyve, melyet a napokban mutattak be.
Az európai agrármodell a magyar útkeresés és környezetgazdálkodás című kötet szerzője a Gödöllői Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézetének igazgatója Ángyán József.
Az EU harmonizáció jegyében 1996-ban kezdődött el az a folyamat, ami az agárkörnyezeti ügyek területén próbálta a magyar viszonyokat az EU fejlődési tendenciáihoz igazítani. Tehát ez a nyolc éves folyamat az, ami részben arra indított, hogy egy ilyen személyes hangvételű könyvben összefoglaljam az ezzel kapcsolatos tapasztalatiamat.Talán véletlen, hogy ennek most különleges aktualitást ad az Európai Bizottság bejelentése az agrárügyekkel kapcsolatban a csatlakozást illetően
S.P.: – Ami mellesleg óriási felháborodást okozott.
Ángyán József: – Ami mellesleg vagy talán nem mellesleg óriási felháborodást okozott azért gondolom, hogy nem mellesleg okozott óriási felháborodást, mert információhiányban szenved megítélésem szerint a magyar társadalom. Nagyon kevés az az információ amit az EU-ról, a fejlődési folyamatokról, az agrár és vidékpolitika összekapcsolásáról, az agrárvidék és környezetpolitika közös fejlesztéséről, az EU-ban tudunk, és a magyar agrárelképzelések és modell manapság ma még gyökeresen eltér attól mint amilyen irányba az EU képzeli az agrárium és a vidék fejlesztését tovább vinni. Az EU két pillérre építi a közös agrár és vidékpolitikáját távlatilag. Az első az úgynevezett termelési pillér, a kvótákhoz mennyiségekhez kötődő támogatási és kifizetési pillér. A második pillér az úgynevezett ökoszociális pillér, ami a környezeti, társadalmi regionális foglalkoztatási funkcióit jeleneti a mezőgazdaságnak. És az EU olyan rendszert akar, egy olyan új stratégiát követ, amelyben olyan gazdálkodási rendszereket támogat, amelyek amellett, hogy jó minőségű szermaradványmentes egészséges és biztonságos élelmiszert állítanak elő, amellett megőrzik a tájat, az élővilágot, a környezetet, élhető vidéket teremtenek és ugyanakkor munkát feladatokat, életcélokat biztosítanak a vidéki népesség, a mezőgazdaságból élők számára. Ez egy vadonatúj elképzelés, amelyet nem egyedül a piaci az első dimenziós hatékonyság határoz meg, hanem a gazdasági hatékonyságnak három szeletét vizsgálja, a termelési hatékonyságot, a környezeti hatékonyságot és társadalmi regionális foglalkoztatási hatékonyságot. Ehhez speciális gazdálkodási rendszerekre van szükség. Ezért az az, hogy folyamatosan áttér az EU ilyen gazdálkodási rendszerek támogatására, és a kvótákhoz, mennyiségekhez kötődő kifizetéseket, támogatásokat közvetlen kifizetéseket a gazdák számára leépíteni tervezi. Ezért nagyon érdekes például az európai közösségnek az a bejelentése, hogy 25 százalékot ajánl az első pillér mentén, tehát a termeléshez kötődő kvótákhoz, kötődő pillér mentén Magyarországnak
S.P.: -Na ez volt az amin felhördültek sokan.
Ángyán József: – Ezen felhördültek pedig ha valaki látja, hogy a folyamat belül is ugyanúgy zajlik az európai közösségben vagyis leépíti a saját gazdáinak e jogcímen adott forrásokat is amire például a szabadkereskedelmi tárgyalások a WTO keretében zajló tárgyalások kötelezik is az európai közösséget, akkor ezen nem kell meglepődni. Az persze egy érdekes szelete a dolognak, hogy a magyar közvélemény úgy elsiklott amellett másik bejelentés mellett, hogy ugyanakkor a második ökoszociális pillér mentén a tagjelölt országok fölkészültségük arányában részesülhetnek ezekből az új és nyíló egyre bővülő keretekből.
S.P.: – Ezekhez az ismeretekhez nyújt segítséget az Ön új könyve. Ezt kiknek ajánlja?
Ángyán József: – Egy széles körnek ajánlom. Mindenek előtt az a tapasztalatom járva a vidéket, hogy rendkívüli módon félreinformált az agrárium, az társadalom az agrárium szereplői, de ugyanígy nagyon furcsa módon a médiában és a politikában kevéssé jelennek meg ezek a folyamatok. Nagyrészt úgy tapasztalom én, hogy az agráripari lobbinak a tevékenysége révén ezek az információk az EU-ban zajló változásokra vonatkozó információk nem jutnak se a politikai döntéshozókhoz kellőképpen, se az agrárium szereplőihez. Tehát egy népszerű formában megpróbáltam úgy megírni ezeket a dolgokat, folyamatokat, hogy ezt egy kívülálló laikus is érthesse és el tudja dönteni, hogy vajon milyen stratégiát kéne egy ilyen helyzetben Magyarországnak követnie, vagyis talán együtt rá tudjuk venni a politikai döntéshozókat is, hogy e két pillér mentén építkezve több forrást tudunk Magyarország számára a vidékre és az agráriumra bevonni, mint hogyha csak a kvóták és mennyiségek mentén egy ilyen ellenállási politikát próbálnak az európai közösséggel folytatott tárgyalásokon képviselni.
Az Európai agrármodell, a magyar útkeresés és környezetgazdálkodás című kötetről további információk:
greenfo kiadványfigyelő
