Hirdetés

A Mentsük meg a méheket és a gazdákat európai polgári kezdeményezés teljesítette az 1 millió érvényes aláírásra vonatkozó mérföldkövet. A 27 EU tagállam hatóságai által kiadott igazolások összegzése alapján az Európai Bizottság sikeresnek nyilvánította a beporzók védelmét célzó európai polgári kezdeményezést.

Ez a siker egyértelműen azt jelzi, hogy az EU polgárainak határozott kívánsága, hogy erősen csökkenjen a növényvédőszer-használat.  A kezdeményezést támogató közel 1,1 millió polgár a szintetikus növényvédőszerek teljes kivezetését és a természetes élőhelyek helyreállítását követelik a mezőgazdasági területeken. A következő hónapokban a kezdeményezés főszervezői találkoznak az Európai Bizottsággal, majd 3 hónapon belül az Európai Parlament is megvitatja az európai polgári kezdeményezés főbb követeléseit.

A „Mentsük meg a méheket és a gazdákat!” európai polgári kezdeményezés fő követelései:
1) a szintetikus növényvédőszerek európai felhasználásának 80%-os csökkentése 2030-ig és használatuk teljes felszámolása 2035-re,
2) intézkedések a biológiai sokféleség helyreállítására a mezőgazdasági területeken, továbbá
3) jelentős támogatás biztosítása a gazdák számára az agroökológiára történő átálláshoz.

Az, hogy összegyűlt több mint 1 millió érvényes aláírás, az egy erős jelzés az uniós és a nemzeti döntéshozók felé, hogy hallgassák meg a polgáraikat, és nyilvánítsák nemkívánatossá a mérgező „növényvédő” szereket – Martin Dermine, az európai kezdeményezés fő képviselője, a Pesticide Action Network Europe igazgatója.

A módszert alkalmazó gazdák és a tudomány már megmutatták, hogy az agroökológia alkalmazásával képesek vagyunk vegyszerek használata nélkül is a világ táplálására. Itt az ideje, hogy a politikusaink felhagyjanak a fülükbe duruzsoló agrobiznisz igényeinek kiszolgálásával, és elkezdjenek végre a gyermekeink jövője érdekében tevékenykedni – emelte ki Éger Ákos, az európai kezdeményezést hazánkban koordináló Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.

Egy európai polgári kezdeményezés érvényességének az 1 millió aláírás mellett az is feltétele, hogy legalább hét országból összejöjjön egy bizonyos számú, lakosságarányos aláírás. Magyarország esetén ez a minimum 15 750 aláírásra volt szükség, amelyet több mint 31%-kal sikerült meghaladni, összesen 20 705 érvényes magyar aláírás összejött. Örülünk, hogy Magyarország is érdemben hozzájárult a kezdeményezés sikerességéhez – tette hozzá Fidrich Róbert (a képen középen), a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.

A Mentsük meg a méheket és a gazdákat hivatalosan támogató magyar civil szervezetek:

Magyar Természetvédők Szövetsége
Karátson Gábor Kör
Éghajlatvédelmi Szövetség
Magyar Permakultúra Egyesület
Reflex Környezetvédő Egyesület
CEEWEB a Biológiai Sokféleségért
Védegylet Egyesület
Magyar Környezeti Nevelési Egyesület
Országos Magyar Méhészeti Egyesület
Jane Goodall Intézet
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 34. számú Bükki Helyi Csoport
Magosfa Alapítvány
Zöld Kör
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány

Rachel Carsonra emlékezve: nemet mondunk a Néma tavaszra

A civil társadalom felemelte a hangját, s ezzel egy vége lehet egy korszaknak, amely során a környezetünkkel kapcsolatos döntéseket uniós és nemzeti szinten a vegyipari cégek lobbiereje dominálta. A hatvanas évek óta a Zöld Forradalom hatására a gazdák a szabadalmaztatott vetőmagokat, műtrágyákat és egyre növekvő mennyiségű szintetikus növényvédő szert használtak.  Ezek az inputanyagok teljes mértékben függővé tették az intenzív gazdálkodás a mezőgazdasági vegyszerektől és fosszilis üzemanyagoktól. A munka nagy részét a gazdák végzik, a hasznot viszont főleg a kereskedők, az agrobiznisz cégei és részvényeseik teszik zsebre. Az európai polgári kezdeményezés szervezői változást szorgalmaznak: a gazdák megérdemlik, hogy tisztes jövedelemre tegyenek szert.

A mezőgazdasági vegyszerekre alapuló gazdálkodási modell miatt magas árat fizet a társadalom: a biológiai sokféleség összeomlik, talajaink kimerülnek, vizeinket elszennyezzük, nagyon sok gazda szenved mérgezést emellett az élelmünkben található szermaradványok veszélyeztetik egészségünket. Tájaink mérgezővé válnak az egyre terjedő mezőgazdasági monokultúrák miatt.

Jelenleg az EU intézményei egy új jogszabályjavaslatról tárgyalnak, amelynek célja a növényvédő szerek felhasználásának csökkentése. Az új jogszabály szabályozná a növényvédőszer-használatot a következő években. Ennek jelentős hatása lenne a természetre és egészségünkre Európa-szerte. A növényvédőszer-lobbi attól fél, hogy jövedelmük drasztikusan csökkenni fog, ezért szövetségeseik számos országban – köztük Magyarországon is – hangosan tiltakoznak a javaslat ellen.

Hatvan évvel ezelőtt publikálta Rachel Carson híres könyvét, a Néma tavaszt. Könyvével Rachel Carson fontos figyelmeztetés adott a világnak: a „növényvédő” szerek használata egy halott világhoz fog vezetni. Néhány növényvédőszert, mint például a DDT betiltottunk azóta, de kihagytuk a lehetőséget, hogy más útra térjünk, amiről Carson könyvének utolsó fejezetében írt. Ehelyett egyes növényvédő szereket újak váltottak fel, melyek sokszor még inkább mérgezőek a rovarokra, mint a DDT. Napjainkban csúcsot döntünk, soha nem használtak bolygónkon ennyi növényvédőszert. Hatvan évvel később világosan látható a Néma tavasz közeledte: drasztikus mértékben csökkennek a rovarok- és madárpopulációk a világ számos részén. A Mentsük meg a méheket és gazdákat európai polgári kezdeményezést aláírásával az uniós polgárok tisztelettel adóznak Rachel Carson munkásságának. Sürgős paradigmaváltásra van szükség, hogy megállítsuk a természet ellen viselt háborúnkat és ezt a halálos rendszert. Ezt szorgalmazzák európaiak milliói. Nem szeretnénk, hogy bekövetkezzen a Néma tavasz. Szeretnénk visszahozni az életet, a virágokat és rovarokat a mezőkre. A gazdálkodás jövője a természettel való együttműködés, nem pedig a természet elpusztítása.

Az élelmünk jövője az egészséges talajoktól függ, amelyek táplálják az egészséges növényeket, és ellenállnak a szárazságnak.

A biológiai sokféleség megőrzése az egyetlen lehetőség a hosszú távú élelem termelésre. A tudomány egyértelműen rávilágít: a műtrágyák és növényvédő szerek használatának további folytatása halott talajokat eredményez és a beporzás, valamint az élelem termelés összeomlását. Az élelmezés-biztonság felé vezető út, valamint gyermekeink, unokáink és az őket követő generációk jövője egy olyan világ, ahol harmóniában élünk környezetünkkel anélkül, hogy azt megmérgeznénk.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás