Az Európai Parlamentben tegnap megtartott szavazáson a képviselők elsöprő többsége az EU Madárvédelmi és Élőhelyvédelmi Irányelveinek felülvizsgálatra bocsátása ellen szavazott. A WWF európai irodái felszólítják az Európai Bizottságot, hogy kövesse a példát és támogassa a természetvédelmi irányelvek megtartását 2016 tavaszán.
A WWF üdvözli az Európai Parlament szavazásának kimenetelét a biodiverzitás hanyatlásának megállítását célzó EU Biodiverzitás Stratégia félidős felülvizsgálatáról készült jelentésről. A döntés, melyet az Európai Parlamenti képviselők többsége támogatott, a Madárvédelmi és Élőhelyvédelmi Irányelvek fontosságára, és a teljes körű végrehajtás szükségességére hívja fel a figyelmet. (1)
Jelentésében az Európai Parlament ellenzi a Madárvédelmi és Élőhelyvédelmi Irányelvek esetleges felülvizsgálatát, azzal érvelve, hogy az „meggyengítené a jogszabályi védelmet és a pénzügyi hátteret, ráadásul rossz lenne a természetnek, az embereknek, és a gazdaságnak is”. Az Irányelveket jelenleg is kellően rugalmasnak tartják ahhoz, hogy azokat betartva a gazdasági fejlődés és a természetvédelem kéz a kézben járjanak. Összhangban a WWF és más civil szervezetek, valamint több uniós tagállam, köztük Magyarország, álláspontjával, az Európai Parlament is sürgeti a megfelelőbb természetvédelmi és területkezelési intézkedések alkalmazását, ehhez a finanszírozás biztosítását, és az összhang megteremtését más uniós irányelvekkel (2), mint például a mezőgazdaság és az energiapolitika, hogy az európai fajok és élőhelyek 2020-ra visszanyerjék egészséges és természetes állapotukat.
A környezet állapota Európában: „Miért létfontosságúak a Madárvédelmi és Élőhelyvédelmi irányelvek”
– Az Európában jelentős állat- és növényfajok 60%-a és élőhelyeik 77%-a veszélyeztetett;
– Minden tízedik vadméh fajt a kihalás veszélyezteti;
– Az árvizek okozta károk az elmúlt 10 évben meghaladták a 150 milliárd Eurót;
– A légszennyezés körülbelül 537 milliárd eurós költséget jelent évente.
Ezek a legfőbb ténymegállapításai a WWF és partnerei által kiadott összefoglalónak az európai természetvédelmi helyzetről:
Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója elmondta: „Nagyon örülünk, hogy az Európai Parlament döntése megmutatta, számít annak a több mint félmillió európai polgárnak a véleménye, akik kiálltak az európai természetvédelmi jogszabályok mellett. A parlamenti szavazás egy újabb erőteljes üzenet az Európai Bizottságnak: helytelen és költséges döntés lenne olyasmin változtatni, ami bevált és működik.”
Politikusok a klímaváltozásról beszélgetnek. Issac Cordal szobra Berlinben
1) Az Európai Parlament beszámolója: Az EP által ma megszavazott, az Unió Biodiverzitás Stratégiájának félidős jelentéséről készült beszámoló szerint szükséges:
– egy EU-szintű „beporzó stratégia”, hogy megfékezze az iparosított mezőgazdaságnak a biodiverzitásra, és a tágabb értelemben vett vidéki környezetre gyakorolt negatív hatásait (80. paragrafus a beszámolóban). A mezőgazdaságot a természet pusztulását előidéző legfontosabb szektorok közé sorolja.
– nagy területek helyreállítása, országhatárokon is átívelő „folyosók” létrehozása a különböző fajok számára. Ez lehetővé tenné az éghajlatváltozás hatásaihoz való jobb alkalmazkodást is azáltal, hogy csökkenti például az áradások hatását, amik növekvő tendenciát mutatnak számos európai országban (29. paragrafus a beszámolóban).
– A nemrég jóváhagyott Fenntartható Fejlesztési Célokkal összhangban az EU tagállamoknak is el kell készíteni a természet által nyújtott, az emberi jóléthez hozzájáruló javak és szolgáltatások felmérését, és ezek értékét figyelembe kell venni a szakpolitikák alakításában is (12. paragrafus a beszámolóban).
2) A WWF és civil partnerei álláspontja az EU természetvédelmi irányelveinek megfelelőségi vizsgálatáról: A megfelelőségi vizsgálat semmiképpen nem lehet hatással a hatályos jogi szövegekre, ehelyett lehetőségként kellene kezelni:
– az EU természetvédelmi jogszabályainak teljes körű és hatékonyabb végrehajtására és betartatására az összes uniós tagállamban;
– a biodiverzitás és a más ágazati szakpolitikák közti összhang fejlesztésére (pl.: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, energiaügy);
– vonzóbb pénzügyi és költségvetési eszközök segítségével a természetbe való befektetés ösztönzésére;
– a tényleges átláthatóság és a nyilvánosság bevonásának javítására, az emberek és természet harmonikus együttműködéséért.
