A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: eurologus

A most lezáruló, 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó uniós költségvetésben a tagállamok arra vállaltak kötelezettséget, hogy legalább minden ötödik eurót, vagyis a teljes összeg 20 %-át éghajlatpolitikai célokra költik. Ezt az értéket a 2021–2027-es időszakra 25 százalékra növelte tervezetében az Európai Bizottság, és erről kell majd dönteniük az uniós állam- és kormányfőknek.

Az Európai Számvevőszék legújabb áttekintése szerint az éghajlat-politikai célkitűzések elérésének eredményes módja lehet egy ilyen célérték meghatározása, de csak akkor, ha a pénzeszközök nyomon követésére használt módszer megbízható, és azt valamennyi szakpolitikai területen következetesen alkalmazzák.

Az éghajlatváltozás kezelése lesz a jövőbeni uniós költségvetés legfontosabb szempontja. Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy ennek kezelésére nem hoz létre külön finanszírozási eszközt, hanem azt a megközelítést alkalmazzák, hogy az uniós költségvetés meghatározott célérték szerinti hányadát éghajlat-politikai intézkedésekre kell fordítani. Az Európai Számvevőszék elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy az éghajlat-politikai kiadások nyomon követése annak mérését jelenti, hogy a különböző uniós finanszírozási forrásokból milyen pénzügyi hozzájárulást biztosítanak az éghajlat-politikai célkitűzésekre. Majd ezt követően azt kell értékelni, hogy sikerült-e elérni a kiadási célszámokat.

„Mindannyian azt szeretnénk, hogy az uniós költségvetés valóban környezetbarátabbá váljon – nyilatkozta Joëlle Elvinger, a jelentésért felelős számvevőszéki tag.

Történt előrelépés, de továbbra fennáll a kockázata annak, hogy az uniós éghajlat-politikai kiadások szintjét a valósnál magasabbra becsülik.
Az éghajlat-politikai kiadásokra vonatkozó beszámolást megbízhatóbbá kell tennünk, hogy felkészülten nézhessünk a 2020 utáni időszak, a Bizottság által bevezetett zöld megállapodás és a korábbinál nagyratörőbb 25 százalékos célérték elé.”

A számvevők vizsgálatának középpontjában a mezőgazdaság, a kohézió és a kutatás szakpolitikai területén megvalósuló éghajlat-politikai fellépések nyomon követése állt, együttesen ez a három terület teszi ki az éghajlat-politikai kiadások döntő részét. Korábbi jelentésükben már felhívták a figyelmet arra a veszélyre, hogy nem teljesül az uniós éghajlat-politikai kiadásokra vonatkozó 20 százalékos cél. Most ismét aggályukat fejezik ki a Bizottság éghajlat-politikai kiadásokra vonatkozó nyomon követési módszertana kapcsán. A Számvevőszék szerint a módszertan nem veszi figyelembe a kibocsátások növekedését eredményező kiadások negatív hatását. Ezenkívül túlbecsüli azt, hogy az uniós kiadások – különösen a közös agrárpolitika egyes rendszerei – milyen mértékben tudnak hozzájárulni az éghajlatváltozás kezeléséhez- írta az eurologus.

 

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek