Az Oxfordi Egyetem új kutatási eredményei szerint a 2018 nyarán tapasztalt, és példa nélküli forró időjárás előre jelzi az éghajlatváltozás közvetlen következményei miatt várható szélsőséges események növekedésének kockázatát.
A július 27-én közzétett jelentés szerint az Oxfordi Egyetem Környezetváltozási Intézetének és a Világ Meteorológiai Hálózatának közös kutatása alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy az éghajlatváltozás több mint duplájára növelte az európai hőhullámok valószínűségét. Az intézet igazgató-helyettese, dr. Friederike Otto szerint amit korábban szokatlanul meleg időnek véltünk, az lassan már mindennapi nyári hőmérsékletnek nevezhető, a Föld ennél csak melegebbé fog válni.
A kutatásban hét észak európai meteorológiai állomás jelenlegi hőmérsékleti adatait hasonlították össze a tudósok, a mérőhelyek közül kettő Finnországban, egy –egy Dániában, az Ír Köztársaságban, Hollandiában, Norvégiában és Svédországban található. Ezeket a meteorológiai állomásokat azért választották ki, mert nemcsak a jelen meteorológiai ismereteivel rendelkeznek, de az 1900-as évekig visszamenőleg nyilvántartanak olyan mérési adatokkal, amelyeket időközben digitalizáltak.
A tudósok az adatok feldolgozásán, összehasonlításán kívül különféle számítógépes modelleket is használnak az ember okozta éghajlatváltozás hatásainak felbecsülésére. A kutatócsapat az egyes évek adatai közül a történelmi hőmérsékleti rekordot, vagyis az egymást követő három legmelegebb napos időszakot vizsgálta. 2018-ban az eddigi mérések és a rövid távú előrejelzések szerint a vizsgálatba bevont három nap volt az idei legforróbb. – Néhány állomás mérései szerint az idei nyári hőmérséklet példátlan magasra kúszott, a messzi északon lévő meteorológiai állomáson, az Északi Sarkkörön, a jelenlegi hőhullám rendkívülinek mondható, a meleg történelmi rekordot ért el (a szerk: a Sarkkörön túl is 30C fokot mértek, Európában sok helyen elképesztő forróság tombolt az utóbbi hetekben), – magyarázta dr. Geert Jan van Oldenborgh, a Holland Királyi Meteorológiai Intézet vezető kutatója.
Ezek a jelek arra utalnak, hogy a bolygó határozottak melegszik, de a nyári hőmérsékleti adatok évről évre sokat változnak, emiatt nehéz pontosan meghatározni a melegedés valószínű növekedését. Hasonló következtetésekre lehet jutni a másik három északi állomás adataiból is, de ugyanez mondható el a délebbre fekvő holland, a dán és az írországi három állomás adatainak feldolgozása után is.
Az eddig elvégzett számítások szerint az éghajlatváltozás általánosságban több mint kétszeresére növelte a hőhullámok esélyeit.
A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a jelentés előzetes elemzéseken alapul, a 2018-as évi teljes adatok megléténél korábban publikálták a nyári hőhullám adatairól szóló jelentést. A májustól kezdődő nyári időszak hőmérséklete extrém eseménynek minősül, és a jelentés a teljes nyári tényleges mérések helyett részben időjárási előrejelzésen alapul. A mérési eredményeket csak a nyár végén lehet összehasonlítani. Ennek ellenére a kutatók azt állítják, hogy hőmérsékleti rendellenességek, a hőhullámok környezeti és társadalmi hatásait nem lehet tagadni, és minél hamarabb cselekedni kell a következmények elkerülésére.
Dr. Otto szerint a különböző társadalmaknak minden fajta szélsőséges időjárási eseményre fel kell készülni. Az éghajlatváltozás növekvő valószínűsége miatt a döntéshozóknak a lehető legnagyobb mértékben korlátozni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását. A Világ Meteorológiai Hálózat kutatócsapata szerint ez a rendkívüli nyár alaposabb elemzéseket igényel, a munkatársak arra is keresni fogják a választ, hogy az éghajlatváltozás milyen mértékű szerepet játszott az északeurópai időjárási helyzet kialakulásában. A végleges eredményeket egy tudományos folyóiratban fogják közölni.
Lásd még: Extrém forróság tombol a világban – Durva hatása lehet a villanyszámlákra
Egyre brutálisabb mennyiségű pénz ég el az erdőtüzekben
Évről évre egyre nagyobb költségeket és gazdasági károkat okoznak az extrém időjárási különbségek, és a klímaváltozás miatt ebben a trendben nem is várható változás. Az idei nyár különösen kegyetlen, folyamatosan érkeznek a katasztrófákról szóló hírek a világ minden tájáról.
Japánban először a heves esőzések miatti áradások, majd a hőség szedett több tucat áldozatot, a görögországi tűzvésznek legalább nyolcvan ember halálos áldozata van, de tüzek pusztítanak Skandináviában is, ami szokatlan. A természeti csapások az emberáldozatok mellett komoly gazdasági károkat is okoznak. Kaliforniában, ahol most már évek óta menetrendszerűen érkeznek a hatalmas kiterjedésű erdő- és bozóttüzek, tavaly ősszel 85 milliárd dollárra becsülték az ehhez köthető költségeket.
Kapcsolódó anyagok:
Életbe lép a hőség miatti vörös kód
Egyre nehezebben bírja Európa a forróságot
Egyre brutálisabb mennyiségű pénz ég el az erdőtüzekben
